2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Topolyai történetek : a Kis Mozi

Topolyai történetek : a Kis Mozi
A képen Nagy Sándor mozija látható, még a legutóbbi felújítás előtt

És hogy mi köze van ennek Topolyához? Amikor Lifka Sándor felépítette a szabadkai állandó mozit, egy dolgozója, a Temes vármegyebeli származású Nagy Sándor önállósult, saját vállalatot alapított és Topolyán felépítette moziját. Már kölcsönzött filmekkel dolgozott és naponta tartott előadást. Később, amikor Topolyán felépült a központban a nagyobb befogadóképességű mozi, a topolyaiak Nagy Sándor moziját Kis mozinak, a másikat pedig Nagy mozinak keresztelték át. A kis mozi már régen nem mozi. Kár. Beer Miksa:

Új utakon indult a MOZI Valamikor a mozgóképszínház (vagy ahogy a nyelvújító Heltai mondta – és a szó megragadt az emberekben -: a mozi) világának kezdetén a mozisok még a cirkuszosokhoz hasonlóan dolgoztak: Minden mozisnak volt egy sátra és néhány tekercs filmje, meg vetítő gépe. Azután városról városra utaztak. Felállították a sátra és sorra levetítették a filmeket. Majd ha már elfogytak a filmek és a nézők száma is csökkent, tovább álltak, más városba mentek és ott verték fel a sátrukat, hirdették hangos szóval a mozijukat. A gazdagabb mozisoknak nagyobb sátra, több kocsija, esetleg tartalék vetítő gépe és több filmje volt, tovább tudtak egy-egy városban maradni és nagyobb volt a keresetük. Azután az első világháború után minden megváltozott. Megépültek az első szilárd falú moziépületek és egy-egy városban állandó mozi létesült. És ebben nagy szerepe volt a szabadkai Lifka Sándornak. A Lifka család a csehországi Zsatecból származott (Prágától mintegy 30 kilométerre északnyugatra). Károly, a családfő vándormúzeumot üzemeltetett (ezt is cirkuszi sátorhoz hasonló sátorban) és a nyári hónapokban múzeumával járta Európát. Sokszor a család is vele tartott. Egy ilyen úton a romániai Brassóban született fia, Lifka Sándor, 1880 május 20-án. Egyik nagybátyja kapott egy kezdetleges mozgóképet bemutató gépet, amiből létrehozott egy saját mozgóképvetítőt, a komatropot, amely két képet hozott mozgásba és kötött össze: Egy ember vitt egy tortát. A másikon vele szemben haladt egy lány. És amikor találkoztak, a lány arca belecsapódott a tortába. Közben a francia Lumiere testvérek elkészítették az első mozgókép vetítőt, amit a feltaláló Lifka nagybácsi 1897-ben egy mozis sátoros bemutatón Bécsben meg is nézett. És elindult Lifkáék mozis világa. A nagybácsi Párizsba utazott, megismerte a gépeket, sőt vett egy filmfelvevő kamerát is amivel 1900-ban Gödöllőn elkészítette Magyarország első mozgófilmjét: I. Ferenc József császár és király meg Erzsébet királynő látogatását örökítette meg. Egyébként a múszaki megoldások iránt érdeklődő családtagot 1897. január 17-én tagjai sorába fogadta a Magyar Tudományos Akadémia is. És ahogy a mozi kezdeti éveiről szóló könyvében Hatvani Nándor megírta, Lifka a monarchia első mozgófénykép-vállalatát alapította meg 1900-ban. Lifka Sándor testvérével 1901-ben Rijekán, Csáktornyán, Ljubljanában, Bjelovárban, Eszéken, majd 1902-ben Vukovárban, Belgrádban, Zimonyban, Újvidéken, Szabadkán, Nagykikindán, az elkövetkező 1903-ban Splitben, Pancsován, Nagybecskereken, Versecen moziznak. 1904-ben egy nagyobb, 550 férőhelyes sátrat készítettek. A két testvér közül Karl fáradt bele hamarabb a portyába. Linzben és Salzburgban állandó mozit létesített, s ezek ma is a Lifka nevet viselik. Sándor 1906-ban még nagyobb, most már 900 férőhelyes sátrat épített magának és fáradhatatlanul kitartott filmkedveltető, ismeretterjesztő útjain. A vendégeket 15 tagú személyzet látta el. A még sátras mozis Lifka testvérek Németországban és Franciaországban újabb filmeket vásároltak. Így egy-egy városban már akár egy hónapig is volt elegendő nézőjük. Közben jött a Nagy háború. Amikor Lifka Sándor 1919-ben leszerelt a cseh eredetű, osztrák származású, romániai születésű Lifka Sándor Jugoszláviában találta magát. 1920-ban feleségül vette munkatársát, Beck Erzsébetet. Felesége és édesanyja üzemeltette a mozit, ő meg villamossági üzletet nyitott és megalakította az Orient DD nevű filmforgalmazó vállalatot. Erre a mondatra azért érdemes felfigyelni: Ez volt az első olyan vállalat, amely már megvásárolta, elkészítete vagy elkészítette a filmeket, azután eladta, vagy egy időre bérbe adta a mozisoknak. Időközben felépült a szilárd falú Lifka mozi Szabadkán. Egyébként Lifka Sándor csak a második világháború után vette fel a jugoszláv állampolgárságot. 1952. november 12-én hunyt el. Síremlékén ez áll: A kinematográfia Közép-Európa-i megismertetője. És hogy mi köze van ennek Topolyához? Amikor Lifka Sándor felépítette a szabadkai állandó mozit, egy dolgozója, a Temes vármegyebeli származású Nagy Sándor önállósult, saját vállalatot alapított és Topolyán felépítette moziját. Már kölcsönzött filmekkel dolgozott és naponta tartott előadást. Később, amikor Topolyán felépült a központban a nagyobb befogadóképességű mozi, a topolyaiak Nagy Sándor moziját Kis mozinak, a másikat pedig Nagy mozinak keresztelték át. A kis mozi már régen nem mozi. Kár. Mert érdemes lenne ma is végignézni az amerikai western filmek később épült mozijaiban látható balkonra és páholyokra emlékeztető díszes belső megoldást, az a több mint száz éves hangulatot, amellyel akkoriban Topolya az első városok közé került Közép-Európában, amelyben szilárd falú állandó mozi működött. Nagy Sándor sírja egyébként ma is ott van a topolyai nyugati temetőben. Nem tudom, hogy a családtagok közül van-e valaki még életben, él-e még valaki Topolyán, vagy valamelyik közeli településen. 

2024. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A PÁRTPOLITIKAI LABDA VISSZAPATTANT AZ ÚJVIDÉKI EGYETEMEN

Az egész Újvidéki Egyetem és az univerzitási autonómia szellemiségének meggyalázása zajlik Madić rektor mandátuma és vezetése >

Tovább

„Hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása”?

Az MNT bábelnöke azt sem említette, hogy a legfrissebb népszámlálás szerint tíz év alatt Szerbiában 70.000 >

Tovább

A tájékoztatás és a nézők megalázása!

Az ilyenfajta (propaganda) tájékoztatás a VMSZ és a vele hatalmi koalícióban lévő nacionalista Szerb Haladó Párt >

Tovább

El nem képzelt riport

Az eset azért is érthetetlen, mert attól, hogy kilenc író felolvas maximum ötven embernek, még a >

Tovább

Újhold

Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: >

Tovább

Politikai fikuszok (kirakat)találkozója

Képtelenség elvárni, hogy Juhász és Žigmanov most majd „felülvizsgálják és összefoglalják” a nemzeti tanácsokról szóló törvény >

Tovább

A Mirdita esete a rendőrséggel

Történt ugyanis, hogy az előző nap vagy 150 szélsőjobbos demonstrált a másnapra tervezett rendezvény színtere előtt, >

Tovább

Vučić „szerb világot” épít – a VMSZ „stratégiai partnere”!

A négyszemközti találkozók arra utalnak, hogy a junior pártvezér ilyen tekintetben is apja önkényuralkodói nyomdokain halad, >

Tovább

A nemzeti kisebbségek Európa árvái lettek

Utána a helybeliek népviseletben néptáncokat lejtenek és népdalokat énekelnek, hogy bebizonyosodjon milyen hűségesen őrzik a nemzeti >

Tovább

Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!

A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: >

Tovább

Egy lapra feltenni mindent

Jó volna, ha a balliberális tábor azon része, amelyik épp csak kannibalizmussal nem vádolta meg Magyar >

Tovább

A XXI. századi nemzeti identitással vívódó magyar társadalom

Nem érzem magam beavatottnak, hogy bekapcsolódjak a kaotikus értelmezési káoszba, csak tűnődöm, hogyan kommentálná ezeket az >

Tovább