2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

32 nap alatt a Föld körül

Pearl Harbor (07.)

Németh Árpád
Németh Árpád
Pearl Harbor (07.)
Hadüzenet (az amerikai napilapok reprint másolatai)

Pearl Harbor – bevallom – teljesen szubjektív okból érdemelt egy külön fejezetet: a japán légicsapás a születésnapomon következett be. 1941-ben persze még hiú ábrándként sem léteztem, ám később születésnapomra botor módon mindig a hawaii kikötő okán hivatkoztam.

Pearl Harbor valóban gyöngyszem Honolulu mellett. A kotori, meg a tarantói öbölhöz hasonlít. Ez utóbbiról még szót ejtünk. Nézzünk körül a kikötőben*:

Pearl Harbor ma is az amerikai haditengerészet támaszpontja. Katonai hajók horgonyoznak a kikötőben, amelyiknek egy része azonban nyitva áll a látogatók előtt. Évente még mindig több mint másfél millió turista zarándokol el ide, hogy lerója kegyeletét a II. világháború első amerikai áldozatai előtt. A japánokat kivéve. Pedig sokan érkeznek Oahura. De megértem őket.

Pearl Harbor – ahogy egy japán kamikaze láthatta

A Japán Császári Vezérkar hosszú időn át tartó gondos tervezéssel készült arra, hogy végső csapást mérjen az amerikai haditengerészetre, amelyiknek a Csendes-óceáni flottáját 1941 elején vezényelte át Roosevelt elnök San Diegóból Oahu szigetére.

Az amerikai flotta elsősorban azért volt szálka a japánok szemében, mert meghiúsíthatta volna Tokió terjeszkedését a nyersanyagban és olajban gazdag kelet-indiai térségben. Az amerikaiak számítottak japán támadásra, ám azt a Fülöp-szigeteken várták.

A Pearl Harbor elleni támadás stratégiáját Jamamoto Iszoroku tengernagy, a Japán Császári Haditengerészet összevont flottájának főparancsnoka dolgozta ki, és eközben nagyban felhasználta a brit haditengerészet tapasztalatait, amelyik egy évvel korábban a Pearl Harborhoz hasonló tarantói kikötőben mért végzetes csapást az olasz flottára, a Regia Marinára.

Jamamoto – aki egyébként zsenge tisztként, egy küldöttség tagjaként az Egyesült Államokba látogatott – az úri háború szabályai szerint csak a hadüzenet átadása után 30 perccel tervezte megtámadni az amerikai hadikikötőt. Hirohito azonban december 1-ig vonakodott aláírni a támadási parancsot, azt követően pedig napokig tartott az 5000 szavas, szóvirágoktól hemzsegő diplomáciai átirat megfogalmazása, amelyiknek utolsó fejezetéről a történészek mind a mai napig vitatkoznak. Egyesek szerint hadüzenet volt, mások szerint még a diplomáciai kapcsolatokat sem árnyékolta be. Az amerikai hírszerzés órákkal korábban megfejtette a rádióadásban érkezett üzenetet, mintsem azt kézbesítették volna.

De akkorra már Pearl Harbor lángokban állt:

Ez volt az eredeti, híradós montázs, és itt tekinthető meg egy részlet a támadás mozifilmes változatából, az Égi háborúból.

A két hullámban bekövetkezett japán támadás áldozatainak számát mind a mai napig nem sikerült pontosítani, de 2400-nál biztos több. A japánok eredetileg három hullámot terveztek, de Nagumo ellentengernagy, a támadás katonai parancsnoka az erőre kapó amerikai légvédelem miatt végül mégsem adott engedélyt az utolsó bevetésre, amelynek célja az amerikai üzemanyag- és fegyvertartalékok megsemmisítése volt. Chester Nimitz flottatengernagy szerint e készletek nélkül az Egyesült Államok két évvel később lépett volna a harctérre.

Roosevelt másnapi szenvedélyes hangvételű beszédében becstelennek nevezte a japán támadást. Amerika nyomban belépett a háborúba. Fél évvel később a Midwayi csatában megtorolták a Pearl Harbor-i fiaskót, néhány évvel később pedig a kegyelemdöfést a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombával adták meg.

Pearl Harbor ma csöndes, és – az idegenforgalmi ereklyeárusok dacára is – méltóságteljes.

Öblében, Ford sziget mellett nyugszik mindörökre a közvetlenül az első világháború előtt vízre bocsátott Arizona, amelyiket az első hullámban ért több súlyos találat. Ezek egyike a lőszerraktárt is felrobbantotta. A detonációban a csatahajó szinte kettészakadt, és kilenc perc alatt elsüllyedt. Maradványai világosan láthatók a légi felvételeken.

Az Arizona, pontosabban az Arizona feletti hídszerű, látogatható emlékmű mellett horgonyoz a Missouri.

Balra a Missouri, jobbra az Arizona (emlékmű) – a háború kezdetének és végének a jelképe

A Missourit ugyan csak 1944-ben fejezték be, mégis hősiesen szolgálta az amerikai érdekeket a Csendes-óceáni, a koreai, sőt még az Öböl-háborúban is.

De nem ezzel vívta ki a dicsőséget. 1945-ben behajózott a Tokiói-öbölbe, fedélzetén pedig szeptember 2-án Sigemicu Mamoru külügyminiszter aláírta az országa feltétel nélküli megadásáról szóló jegyzőkönyvet. Tulajdonképpen ekkor fejeződött be a II. világháború.

A Pearl Harbor-i támadás napra pontosan első évfordulóján, 1942. december 7-én bocsátották vízre a Bowfin tengeralattjárót, amelyik háborús nevéhez híven 44 hajót süllyesztett el. Pearl Harbor Bosszúállójának becézték.

A Bowfin ma múzeumként békésen ringatózik a Gyöngykikötőben

Laikusként a tegnap és a ma csatahajói között nem is tudok különbséget tenni.

A mai hadihajók – háttérben a Missouri

Az előző rész: Aloha, Hawaii (06.)

A következő rész: Tahiti & Moorea (08.)

* Az animált térkép megtekintéséhez telepíteni kell a Google ingyenes, Föld nevű alkalmazását (ld. sorozatunk első részét).

2011. szeptember 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább