Ma János, Zoltán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Tőkés László nem tudja, miről beszél
„A kérdés nem az, hogy Magyarország „védhatalom”-e – az. A kérdés az, hogy Magyarország miért nem viselkedik védhatalomként.” Böszörményi Jenő blogjából (hvg.hu):
„Tőkés László európai parlamenti képviselő és egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen Ausztria példájára hivatkozva felvetette, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyiek (értsd: az erdélyi magyarok) felett. Ausztria a 2. világháború után szerzett „védhatalmi státusz”-t a dél-tiroli németek felett, miután a terület a náci megszállást követően a háború végén újra Olaszország fennhatósága alá került.”
„A védhatalmi státuszt az Ausztria és Olaszország között megkötött, ún. Gruber–De Gasperi-egyezmény biztosította, amely az olasz területen élő osztrák németek számára széles körű kisebbségi jogokat fogalmazott meg. Magának az egyezménynek a szövege viszont egyetlen egyszer sem használja a „védhatalmi státusz”, „védhatalom” vagy „protektor” kifejezéseket.”
„Mit jelent akkor Ausztria védhatalmi státusza? Nem többet és nem kevesebbet, mint amit egy kétoldalú nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés biztosítani tud: a lehetőséget, hogy az aláíró felek számon kérjék a szerződésben foglaltakat. Minthogy a szerződés nem reciprocitáson alapult, hiszen Ausztriában nincs olasz ajkú kisebbség, az 1946 szeptemberében aláírt megállapodás alapján kizárólag Ausztriának keletkezett joga arra, hogy a dél-tiroli német közösség számára biztosított jogok megvalósulását az olasz államon számon kérje. Az egyezménynek további nyomatékot adott, hogy fél évvel később az olasz békeszerződésben a nagyhatalmak tudomásul vették a megállapodásban foglaltakat.” (…)
„Magyarország a rendszerváltást követően, már a 90-es évek elejétől szintén kétoldalú kisebbségvédelmi szerződéseket kötött a szomszédos államokkal (kivéve Ausztriát). E szerződések alapján a magyar államnak joga, sőt, politikai és morális értelemben kötelessége fellépni a szerződésekben foglaltak megvalósulásáért. Az első ilyen szerződést 1991-ben Ukrajnával, a legutóbbit 2003-ban Szerbiával kötöttük.
A Magyarország által kötött kisebbségvédelmi szerződések általában nem tartalmaznak olyan egyértelműen megfogalmazott széles körű jogosítványokat, mint az olasz–osztrák egyezmény. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy haszontalanok. A magyar állam – Ausztriához hasonlóan – az ezekbe a szerződésekbe foglalt kisebbségi jogok védelmezőjeként, ha tetszik, védhatalomként léphet fel. Sőt, mivel ezek az egyezmények a reciprocitás elve alapján köttettek, vagyis a határon túli magyar közösség jogai mellett a Magyarországon élő nemzetiségek jogait is rögzítik, a szomszédos államok ugyanígy a saját nemzetiségeik vonatkozásában szintén védhatalomként léphetnek és lépnek is fel. Ezért is értehetetlen a román politikai közvélemény felhördülése, hiszen nemcsak Magyarországnak van joga védhatalomként fellépni, ugyanerre a magyarországi román közösség tekintetében Romániának is joga van, s számtalanszor meg is teszi ezt.” (…)
„Bonyolultabb a helyzet a magyar–román viszonyban, ahol maga az alapszerződés rögzíti: az 1201-es ajánlás nem tartalmaz kollektív jogokat, és nem kötelezi Romániát arra, hogy a magyarok számára biztosítsa „a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára”. Az előbbi egy ténymegállapításnak tekinthető: az 1201-es ajánlás valóban nem fogalmaz meg kollektív jogokat, az idézett részletből is látható, hogy a jogokat „a kisebbséghez tartozó személyek”, vagyis egyének élvezik. Ezek tehát egyéni – és nem közösségi, vagyis kollektív – jogok, melyeket a szóban forgó személyek csoportjuk más tagjaival közösen gyakorolnak: ezt a lehetőséget pedig az alapszerződés is elismeri.”
„A magyarok emellett nem követelnek „etnikai alapú területi autonómiá”-t, mint ahogyan az ajánlás sem erre ad jogot. Ilyen típusú területi autonómia egyébként alig van, a létező territoriális autonómiák területén jelentős számban élnek a többséghez tartozó állampolgárok is, jogaik fenntartás nélkül biztosítottak. Ritka az olyan megoldás, ahol az autonómia szervei jogot kapnak arra, hogy a többséghez tartozó személyek beáramlását – például regionális állampolgárság révén – megakadályozzák, s ily módon etnikailag „tiszta” területet őrizzenek. Akárhogy is, a román fél által kért és az alapszerződés szövegébe iktatott értelmező megjegyzés csak az etnikai alapú területi autonómiát zárja ki. A területi dimenziót nélkülöző kulturális autonómiát viszont semmiképpen sem, a magyar–román viszonylatban kötelező érvényű 1201-es ajánlás erre pedig ugyanúgy kiterjed. A kulturális autonómia ugyanis sajátos közigazgatási autonómia, amely magában foglalhatja az oktatás, a kulturális szféra vagy a nyelvhasználat szabályozását – az RMDSZ által kidolgozott és a román parlamentben évek óta elfektetett kisebbségi törvény tervezete többek között éppen ezt célozná. Az ET-ajánlásban említett „autonóm közigazgatási szervek” körébe a kulturális autonómia tehát beletartozik, a magyar–román (és a magyar–szlovák) szerződés pedig ennek követelésére feljogosítja a magyar felet.”
„Tőkés László tehát nyitott kapukat dönget. A kérdés nem az, hogy Magyarország „védhatalom”-e – az. A kérdés az, hogy Magyarország miért nem viselkedik védhatalomként. A kapuk nyitva vannak. Csak még senki nem mert átmenni rajtuk.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: Pásztorék (VMSZ) utasítása alapján nem engedték be Mága Zoltán újvidéki koncertjére Vukašin Đinovićot és édesanyját?
A koncert szervezője a Vajdasági Magyar Szövetség volt. Vukašin Đinović és édesanyja szerint a Kobrák azzal >
VMDK: Szabadka polgárai teljes igazságot érdemelnek erről a beruházásról
Különösen fontos kérdés az is: ha a városi és a tartományi vezetés azt állítja, hogy az >
VMDK: Elég volt a féligazságokból
A mértékvesztés nyilvánvaló. A kampány azt is megállapítja, hogy ennek eredményeként egy magyarországi testvéri önkormányzattól manifesztációs >
A Vajdasági Magyar Plénum nyílt levele Pesevszki Evelynnek, a Magyar Szó főszerkesztőjének
Ha ez a rezsim megbukik, aligha lesz elegendő hivatkoznia arra, hogy mindezt parancsra tette. (A történelem >
A Matica
Olvasom a regnáló politikusok bejelentését, hogy az egyetemisták a minap az 1826-ban Budapesten megalakított Matica srpska >
VMDK: Most már minden világos: nem közösségi érdek, hanem belgrádi parancs
A képlet összeállt. Miközben a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Kúlán „folytatásról” és helyi érdekképviseletről beszél, addig >
VMDK: Kettős mérce és elhallgatás
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy közpénzből is működtetett magyar nyelvű napilap szelektíven tájékoztat, és politikai alapon dönt >
A SZEMÉLYI TITKÁR A FŐNÖKÉT IDÉZI
Nem a kép a botrányos. A kép csak egyértelművé, láthatóvá tette a botrányt, ami a VMSZ >
VMDK: NEM ÉRDEKVÉDELEM, HANEM KOALÍCIÓVÉDELEM
A szerb sajtóban megjelent nyilatkozatában Đorđe Milićević, a Szerb Szocialista Párt (SPS) képviselője egyértelművé tette: a >
VMP: „… AZT, KI ROSSZ HÍRT HOZ, NEM KEDVELIK SEHOL”
Nem Önök űznek gúnyt a vajdasági magyar polgárokból, akik kiálltak Milošević, Šešelj, csatlósaik és utódaik ellen >
Továbbra sincs nyugalom Szerbiában
Vučić elnök Indiából azt üzente, hogy csupán pár pofon csattant el. Este kilenc órakor a jubileumi >
VMDK: „HITELESSÉG” VAGY FÁJ AZ IGAZSÁG?
❗ A vita nem egy képről szól. Nem kommunikációs technikáról. És nem „mesterséges hergelésről”. A vita egy konkrét politikai döntésről >