2025. január 15. Szerda
Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A nyár örömei

„Ráadásul sehol a közelben cigány beutaltak, vagy legalább néhány afrikai menekült, hogy kapaszkodót találjunk.“ Megyesi Gusztáv jegyzetéből (Népszabadság):

„Valaki beleszart a medencébe, most állunk és nézünk. A panzióvezető szerencsére tudja, mi a teendő: le kell ereszteni a vizet, kitakarítani, fertőtleníteni, újratölteni, hívni a hatóságot, mintavétel, értékelés, engedélyezés, van, hogy három nap, van, hogy két hét; oda a nyaralás.“

„Senki se tudja, hogyan történt. Tizenegy felé még nem volt semmi, ám akkor dél felé szólt az egyik gyerek, hogy mi van a vízben. Azt se tudjuk, kié. Két régebbi vendég egymás szavába vágva mondja, hogy csakis a vörös hajú vámparancsnok lehetett. Nemcsak mert már a legelső este is sokat hangoskodott a társalgóban, de mert az eset után feltűnően gyorsan távozott a családjával. Elvégzik a dolgukat, mondjuk egymásnak, aztán szépen kijelentkeznek, mintha mi sem történt volna, majd este már egy másik panzióban röhögnek a markukba.“ (...)

„Igaz, a panzióvezető azt mondja, a vámparancsnok már eleve a kiköltözése napjáig vette ki a szobát, de akkor is: mielőtt elment, miért nem mert a szemünkbe nézni?“ (...)

„Estefelé aztán szóba jön az is, hogy a másodikon viszont egy volt katonatiszt lakik a sarokban, magának való, mogorva ember, az eset után is kelletlenül köszönt a többieknek, s elfordította a fejét, nyilván marja őt a lelkifurdalás. Ennél csak az gyanúsabb, ha valaki egyfolytában a történtekről beszél, pláne, ha három gyerekkel érkezett, mert hiszen épp a sok beszéddel akarja elterelni a gyanút a gyerekeiről; nem tart még ott ez az ország, hogy az ember megérkezik a nyaralásra, aztán hopp, már ugorhat is a vízbe.“ (...)

„De lehet, hogy a katonatiszt volt, vagy egy hattagú család, vagy éppenséggel a szobaasszony, elvégre negyven év az negyven év; bárhogyan is, de kérdéseinkre már sohasem kapunk választ, ráadásul sehol a közelben cigány beutaltak, vagy legalább néhány afrikai menekült, hogy kapaszkodót találjunk. Kedélyünk mindazonáltal a régi. Magabiztosak vagyunk, s erre minden okunk megvan, hiszen mi fél órával később érkeztünk a panzióba, amikor már ott úszott a bizonyíték a medencében; tökéletes az alibink.“

„Áldhatjuk is a jóistent, hogy kisebb baleset volt az autópályán, mert ha késés nélkül érkezünk, most mi is ott szorongunk a társalgóban hideg verítékkel a hátunkon, egyetlen percre se mervén elhagyni a helyiséget, nehogy ránkmutogassanak a hátunk mögött. Így viszont magától értetődőn konstatáljuk, hogy az esti vacsoránál a panzióvezető diszkrét fejbiccentéssel jelzi, hogy egy eddig lefüggönyözött sarokban is van számunkra szabad asztal. Visszabiccentünk, majd könnyed léptekkel haladunk át az ebédlőn; mosolyunk kissé fölényes, ám végig barátságos.“

 

2013. augusztus 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme

Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >

Tovább

Már nem az én városaim

De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >

Tovább

„A rezsimnek vége van”!

A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >

Tovább

Az inga kileng a szélsőjobb fele

Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább

Remény és félelem

Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >

Tovább

A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)

Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >

Tovább

Leleplezték az eltitkolt félelmet

Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >

Tovább

Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk

Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >

Tovább

Hihetetlen, de élmény

Szirupos most a lelkem, kicsit meg van nyugodva; volt, ami volt és lesz, ami lesz. Jó >

Tovább

A nagyapák lázadó szelleme ébredezik a fiatal nemzedékben

Bárhogyan is végződjék komoly szellemi felfrissülés kezdetét jelzi. Természetesen a hatalom minden létező eszközt felhasznál ellenük, >

Tovább