Ma Janka, Zsanett, Johanna, Nándor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ellenfél nélkül
„A szomorú nyilas ilyenkor otthon zokog, a lefüggönyözött lakásban átkozza a sorsát, amiért nem született zsidónak.“ Para-Kovács Imre blogjából (Amerikai Népszava):
„Nem köntörfalazok, csak simán megkérdezem: miért akar minden magyar szélsőjobber, khm, zsidó lenni? Kénytelen-kelletlen folyamatosan szembesülök a legújabb kori magyar agyhalál állapotával, a kilencvenes évek óta olvasom a híreket, látom a mozgóképeket, nem beszélve a fényképekről, és mostanra egyértelművé vált számomra, hogy a honi nyilas kultúra képviselői életüket und vérüket adnák azért, hogy zsidók lehessenek, országuk Izrael, státuszuk: elnyomott, kiválasztott nép, és ebből nem engednek.
Kezdjük talán rögtön a kiválasztott nép pozíciójával, ami népszerű történelmi kamu, konkrétan a zsidók tolták be a köztudatba, és ha más nem is, de az időrendiség nekik kedvez, mert mindenkit megelőzve kezdték ezt terjeszteni magukról. Ez természetesen semmit sem jelent, például sehol sincs előírva (mínusz Ószövetség), hogy más nép, nemzet, törzs ne kezdje ugyanezt állítani magáról, csak a papírok beszerzése jelent némi gondot, mert mostanában az Úr felfüggesztette a közvetlen kommunikációt teremtményeivel. De sebaj! Jézus magyar volt, Attila magyar volt, a japánok magyarok, a magyarok is magyarok, mi vagyunk tehát a kiválasztott nép 2.0-ás változat.“ (...)
„Rettenetes lehet egy harcra trenírozott szélsőségesnek, ha senki sem akar vele harcolni, de még csak vitatkozni sem. Reggel felölti a provokatív egyenruhát, aztán késő estig masírozik fel s alá a helyi főutcán, de rohadtul nem támadják meg a NATO csapatai, nem tiltakozik az orosz kormány, nem hívja vissza nagykövetét Románia, de még csak Gizi néni, a lokális schmuckista sejt vezére sem pillant rá, miközben eltipeg a közértbe. Kudarc, kudarc hátán, földi pokol, felesleges volt a majdnem nyilaskereszt formájú karszalag, a majdnem nyilas egyenruha, a majdnem nyolcvanas IQ, fölösleges volt az egész napi menetelés, közben a Böbe meg éhezett az ólban, a gaz kiverte a kerítés tövét, a nemzetközi helyzet meg rohadtul nem fokozódott. Feldolgozhatatlan. Bezzeg Izraelben ilyesmi nem fordulhatna elő!
A szomorú nyilas ilyenkor otthon zokog, a lefüggönyözött lakásban átkozza a sorsát, amiért nem született zsidónak, nem született egy más korba, amikor még tényleg lenyilazták volna, de legalább felpofozzák, hogy másnap is érdemes legyen kimenni a ház elé. Nem maradt más, hazudni kell. Ellenséget, elnyomást, világméretű magyarellenes összeesküvést, rémeket az ágy alá és rémeket a padlásra, mert rémek nélkül annyira, de annyira unalmas, üres és puszta ez a világ.
Ül a rém, és rémeket lát, aztán lassan álomba sírja magát.“
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ilyen hangulatban lépkedtem az Akadémia lépcsőjén
Nyugalmas délelőtt, nem érdekelnek a hírek. Ébredezik bennem a politikai csömör. Attól tartok, hogy a jelenlegi >
Milyen országban élünk? (2.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Mi is elpilledtünk
A bűnösökre lehet felfelé mutogatni, de sokkal nehezebb lenne arról a mélységében rejtezkedő kollektív eszmékről szólni, >
Milyen országban élünk? (1.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk
Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >
Hol a Lovas? Itt a Lovas!
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >
Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”
A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >
Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés
Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >
Minden egyes fogalom bumeráng lett
Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >
NEM „ŐRKUTYÁK”, HANEM TÁNYÉRNYALÓ PINCSIK
Varjú Márta főszerkesztő és Máriás Endre főszerkesztő-helyettes irányításával a Magyar Szó nem az itteni magyar közösséget, >
Talán ma sejtik, hogy rosszabbul élünk
Feltételezem, hogy egymás megismerése valójában a különbségek feltárásával is jár. Jelenleg egymás ismerete egyoldalú. Hála a >
„Az erő nem fogyott el” – csak a közösség!
– Nem a lelkek száma határozza meg a teljesítményt, hanem a lelkek nagysága – mondja a >