Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Miért nem bírom végignézni a Szubjektív egyes adásait?
„Lassan évtizede áll Szabadka központja szétrombolva, mondhatni a szétlőtt Szarajevó látványát Észak-Vajdaságba importálva.“ Stephen Bozhen (Második Nyilvánosság):
Nem vagyunk Pásztor úr ill. a VMSZ politika ellenfelei, legkevésbé egyenrangú ellenfelei, hiszen a mi veleményünk mindössze pár száz, jobb esetben is csak egy-két ezer olvasóhoz juthat el, a közpénzből fenntartott, pártcélokra kisajátított tévében nyilatkozgató elnök úré viszont 50x-100x több emberhez.
Ha akarnánk, se tudnánk az elnök úr véleményét nem meghallgatni, hiszen minden MNT-alapítású médium akkora teret enged neki, hogy az egyszeri ember zavarba jőve gondolkodik el azon, időközben vajon kikiáltották-e a vajdmagy királyságot Pásztor úrral az élén (örökös mandátummal természetesen!), vagy ez még mindig az az eltorzult, pszichopata köztársaság, amely immár 25 éve nyomorít meg, tesz tönkre, üldöz el fiatalt és öreget egyaránt (de főleg fiatalt)? Pásztor urat annyiszor hallgattuk meg (akarva-akaratlanul), hogy bármelyikünk, bárhol, bármikor képes már megírni egy fél órás Pásztor-beszédet - annyira kívülről fújjuk az érveléseit, a csúsztatásait, a maszatolásait, meg persze a kedvenc töltelékszavait. Mást szinte nem is lehet hallani Pásztor úr okos meglátásain kívül ebben a gyomorforgató vajdasági magyar közéletben (pont ettől gyomorforgató). És ha azt írjuk a Második Nyilvánosság oldalán, hogy nincs lelkierőnk beadni magunknak a mindennapi Pásztor-adagunkon felül még egy félórányi audió-vizuális löketet az elnök úrból - mert már így is szétdurrannak az ereink -, akkor azt tessék csak nyugodtan készpénznek venni.
Egyszerűen nincs erőm végighallgatni, hogy miért szolgálja a közösség javát a párt cégei zsebeinek majdani kitömése magyarországi közpénzekkel. Ó, persze, a műsor összefoglalójából tudom, hogy nem így fogalmazott a drága elnök úr, hanem csupán arról beszélt, hogy a tárgyalópartnereknek példákat kellett prezentálni, hogy egy ilyen korrupcióba és káoszba süllyedt banánköztársaságban is, mint a miénk, vannak azért sikeres vajdasági magyar vállalkozások is – mit ad Isten, pont azok, akik több-kevesebb szállal (azaz pénzügyileg) kötődnek a regnáló vajdmagy hatalmi párthoz. Nincs fölös’ idegi kapacitásom ezredszer is végighallgatni, miért lesz nekem jobb, ha az élet minden területére rátehénkedő, és azt a saját szellemi „színvonalára” lezüllesztő párt örök időkre bebetonozza a hatalmát úgy, hogy még az unokáink is nyögjék ezeknek a (pozícióikat részben a kommunizmusban megalapozó, részben a 90-es évek szabadrablásában meggazdult, a magyarokat elüldözni vágyókkal is bármikor szemrebbenés nélkül összefekvő, részben a párt csúcsvezetésében üldögélő) politikusoknak, illetve leszármazottaiknak az uralmát. Azt se akarom többet hallani, mekkora bizniszlehetőség van a meggyben, mekkora kitörési pont lehet ez a gyümölcs az itteni termelőknek - főleg amióta tudom, hány hektár meggyese van a „tiszta lelkiismeretű” táblázat legnagyobb kutyájának (aki természetesen a legtöbb pénzre is aspirál). Persze megértem én az elnök urat, a helyében én is kapaszkodnék a hatalomba foggal-körömmel. Hiszen mihez is kezdene, ha már nem tudna megélni a politikából? Talán visszamenne állami cégeket tönkretenni, jajj, bocsánat, privatizálni? (Jut eszembe, az is politikai pozíció volt. Rossz példa. Ehh!)
A Lovas Ildikóval készített műsort sem volt erőm végignézni, mert ahányszor erőltetetten elmosolyodott, annyiszor futott végig a hátamon a hideg. Lassan évtizede áll Szabadka központja szétrombolva, mondhatni a szétlőtt Szarajevó látványát Észak-Vajdaságba importálva, és bár Lovas (mint egykori városi kultúrtanácsos) aláírása tudtommal minden egyes, a régi színházépület bontását megindokló ill. elrendelő papíron megtalálható, ő mégis álszentül vigyorogva merészel eredményekről beszélni, pont egy olyan néptáncművészeti eseményt felhozva példaként, ami háromnaposról kétnaposra rövidült (gyakorlatilag ugyanannyi pénzből – még egy kis csúsztatás is belefért a meséjébe, amire egyik szemfüles olvasónk mutatott rá: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10204393041087247&set=p.10204393041087247&type=1&theater). Egy kis "tancuj, tancuj" különben sem kárpótol bennünket a városközpontunkért!
Viszolygok a hangjuktól is, és ha csak lehet, nem rombolom a szellemem épen maradt részét a látványukkal. A kontraszelekciót és a gerontokráciát de facto programszintre emelő párt vezetése szájából már nincs szó, nincs mondat, amit szívesen hallok (talán az „örökre lemondok és végérvényesen eltakarodok”-ot kivéve).
Még nem fogyott el az összes erőm, még jónéhány próbálkozást biztosan teszek a közéletünk felrázására, a birkanyáj felébresztésére, de ha ezt végképp befojtják a „közösségért dolgozók”, a „jó ügyet szolgálók”, akkor nem marad más, mint hogy én is szedjem a sátorfámat, és arra az útra lépjek, amire már több ezren ráléptek csalódott és elkeseredett, képzett, nagyrészt értelmiségi kortársaim. És minél gyorsabban fogynak el a fiatal vajdmagy gondolkodók, annál hamarabb valósul meg a VMSZ-es oligarchák álma: marad az olcsó munkaerő, amelyik ezredszer is saját kirablóira szavaz.
És hogy nem marad pár évtized múlva magyar e tájon? Ki a francot érdekel? Carpe diem - nemdebár, elnök úr? Egy dolog vigasztal, de az is csak egy picit: korukból fakadóan 20-30 évvel hamarabb fognak elpatkolni, mint mi. Hogy ki temeti el őket, jó kérdés, de legvalószínűbben a helyünkre érkező koszovói cigányok. Szép új (piros-fehér-zöld) világ.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >