Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A diktátorok lélektana, a tömegpszichózis eszközei
„Ha önnek több millió emberből álló nemzete van, az még emberinek sem nevezhető, az csak egy őshüllő vagy egy krokodil vagy egy farkas színvonalán áll.” Németh Mónika (Globális Világ):
Érdekes interjút közölt a New York-i International Cosmopolitan című folyóirat 1939. januári száma a diktátorok lélektanáról. Az interjúalany, C. G. Jung, a kor híres pszichiátere, akkor beszélt Európa diktátorairól, Hitlerről, Mussoliniról és Sztálinról, amikor azok nemcsak hogy éltek, hanem a II. világháború előtt álltak. A beszélgetés legérdekesebb része, ahogyan Jung a nép és a vezér viszonyát elemzi. Ennek lényege, hogy a diktátor és a nép elválaszthatatlan egymástól, nincs diktátor az őt elfogadó nép nélkül. A diktátor uralmának alapja, hogy a nép szereti. A népet mint tömeget szólítja meg, és a tömeg ösztöneit hozza felszínre. Megtestesíti, szerepében azonosul a néppel. A nép és a nemzet ő maga. Ha megsértik, magát a népet és a nemzetet sértették meg.
Jung azt kérdezi a riportertől: „Tudja-e, hogy ha a világ száz legintelligensebb koponyáját kiválasztjuk és összegyűjtjük őket, az eredmény egy ostoba tömeg lesz? Tízezer belőlük együtt egy krokodil átlagos intelligenciájával rendelkezne. Sohasem vette még észre, hogy egy vacsoránál annál bárgyúbb beszélgetés folyik, minél több embert hívott meg? Egy tömegben azok a tulajdonságok sokszorozódnak meg, amelyek mindenkiben megvannak, és ezek lesznek az egész tömeg fő ismertetőjegyei. Nem mindenkinek vannak erényei, de mindenki rendelkezik az alsóbbrendű állati ösztönökkel, a mélységesen primitív barlanglakók befolyásolhatóságával, a vadak gyanakvásával és bűnös szenvedélyeivel. Ezért, ha önnek több millió emberből álló nemzete van, az még emberinek sem nevezhető, az csak egy őshüllő vagy egy krokodil vagy egy farkas színvonalán áll.”
A diktátor az elfojtott ösztönökre, indulatokra, érzelmekre játszik, ez sikerének titka. A tömeget szólítja meg, azt manipulálja. Egy demokratikus vezetőnek az egyén, a gondolkodó ember a közönsége. Egy diktátor beszéde nem az értelemre, hanem az érzelmekre hat, az ösztönöket korbácsolja fel. A szövege populista és demagóg, amely a „tömeg” és nem az egyén értelmi színvonalának felel meg. Ez az alapja a hazug propagandának. A tömeg nem gondolkodik, hanem érez. A tömeglélektan pontosan leírja ezt a jelenséget, amikor a tömegben feloldódik a személyiség, feloldódnak a gátlások, az értelem elveszíti a szerepét, és a felelősséget másokra hárítja az egyén. A tömegember az elfojtott civilizálatlan vágyait, agresszióját éli ki. A diktátor ún. „karizmatikus” képessége az, hogy képes tömeggé formálni azokat, akikre hatni akar, és kikapcsolja az egyének értelmi kontrollját. Képes megszólítani és felszínre hozni az egyének tudatalatti, elfojtott indulatait, bosszúvágyát.
A diktátor hívei hálásak, hogy a „karizmatikus vezető” legálissá, elfogadottá teszi a normális esetben szégyellni való gondolatokat, indulatokat, egyszerűsítő hazugságokat. Ahogyan Jung nevezte ezt: képes a tudatalattiból a tudatba áthozni a tömeg lelke mélyén lévő butaságot, ostobaságot. Hitler kivételes adottságának azt tartotta, hogy képes volt a lelkében lebontani a tudatalatti és a tudat közötti gátat. Képes volt a tudatába felszabaduló szennyet, amely a hallgatóságnak csak a tudatalattijában létezik, felszínre hozni. Amikor ezeket prédikálta, akkor fogta meg mágikus erővel a hallgatóságot, mert a tömeg a lelke mélyén elfojtott vágyaira, indulataira, közönséges és durva gondolataira, érzelmeire ismert.
A prédikáció kifejezés nem véletlen. Az igehirdetés és a tömeglélektanra épülő hazugság, a propaganda hasonló elvre épül. Az igehirdetés sem az elmének, hanem a belső énnek szól, amit Jung tudatalattinak, a Biblia szívnek, belső embernek nevez. A hívő ember is a szívével hallgat, nem az eszével, majd a szívében felismert igazságok jutnak fel az elméjébe, amellyel azonosul. A diktátor olyan, mint egy igehirdető, azzal a különbséggel, hogy az igehirdető, aki valóban az Igét hirdeti, „az” igazságot mondja, a diktátor pedig a hazugságot. A Biblia is beszél erről az antropológiai tulajdonságról: „a hit hallásból van”. Nemcsak a bibliai hit. Úgy mondja, hogy Isten az igazság, az „ördög a hazugságban leledzik”, „a hazugság atyja”. Ez két szellemi valóság. Ezért hasonlítanak a diktátorok a prédikátorokra, és néha a prédikátorok a diktátorokra, a politikai gyűlések pedig karizmatikus istentiszteletekre.
A diktátor által manipulált tömeg addig tömeg, amíg a lelke mélyén lévő hazugságot hallja. Ezért a napi hazugság-utánpótlásról mindig gondoskodni kell. A fasizmusban és a nácizmusban ezért a legfontosabb a propaganda. Ezért fontos a média, ezért kell megragadni a tömegkommunikációs eszközöket. A tömeggé formálás eszköze a hazugság. A hazugság a kovász. A diktátornak folyamatosan el kell látnia tömeggé alacsonyított híveit hazugsággal. Ez a „mindennapi kenyerük”. Ez a „mágikus erő” alapja. Ennek érdekében ajánlatos kis köröket létrehozni, amelyek arra valók, hogy frissen tartsák a hazugságokat. A diktátor hívei szívüket adják a diktátornak. Azonosulásuk a hitre, és nem az értelemre épül. Az eszüket kikapcsolják. A tömeg hisz és nem gondolkodik. A hitükhöz kell megerősítésül a napi hazugság-adag. A diktátor karizmatikus, “természetfölötti” képessége abban áll, hogy ezt a tömeghatást eléri. Saját népe alantas indulatait felismeri, és azokat képes ideológiává szőni. A tömegpszichózist ébren tartja. Képes gonosz hitet létrehozni. (...)
Utóirat
Jung azt a terápiát javasolta Hitler esetében, hogy ne állítsák meg, mert egy ilyen „belső hang” által vezérelt ember még több kárt okoz, ha nem engedik, hogy végigcsinálja, amit akar. Egy diktátort mindig egy belső hang vezeti, az “inspirációja” és nem a racionális gondolkodás irányítja. A történelem azt igazolta, hogy Jung nagyot tévedett, mert Hitlert bármilyen áron meg kellett volna állítani már az elején. Más kérdés, hogy nem nagyon ismerünk olyan diktátort, akit az elején megállítottak volna. Ha egy diktátornak megengedik a korlátlan hatalom kiépítését, az rendszerint befutja a pályáját. Egy diktátort belülről csak a régi harcostársai állíthatják meg, akikkel együtt kezdett, akik számára ő nem misztikus személy. Ehhez azt kellene belátniuk, hogy nem szenved csorbát az ügy, amit képviselnek, ellenkezőleg. Le kellene győzniük a félelmüket, és vállalni a diktátorral való szembefordulás következményeit. Ha ők el is buknak, megállítják az ámokfutást, megmentik az országot és a népet egy beteg ember diktatúrájától.
De előbb a tömegpszichózis állapotából ki kell józanodnia a magyar népnek, szembe kell néznie önmagával, az alantas ösztöneivel, amelyekkel megcsalták. Fel kell ismernie, hogy szellemileg a Balkánnál is sötétebb állapotba jutott. Az egyéneknek vissza kell nyerniük a józan eszüket, az értelmüket. A fasiszta, rasszista és náci ideológiákkal, a nacionalista gőggel örökre szakítaniuk kell. Fel kell ismerniük, kivel állnak szemben, és örökre meg kell fogadniuk, hogy azt az utat elhagyják, ami idáig vezetett.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >