2025. július 2. Szerda
Ma Ottó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Még egyszer a Kosztolányi Gimnáziumról

Utólag közöljük a Magyar Nemzeti Tanács által „megkaraktergyilkolt” igazgatónő levelét

Tisztelt Bódis Gábor!

Ha már az események (tragi)komikus kereszttűzébe kerültem, kérem, engedje meg, hogy a hivatalos formát mellőzve, egy kicsit személyesebben szólhassak hozzá a témához. Félreértés ne essék, egy cseppet sem neheztelek az események feldolgozásának hangvételéért, egyetértek és szükségesnek tartom (csak humorral itt a Kárpátok alatt). A hozzászólásomban egy kicsit másként szeretném súlypontozni a problémát, nem a személyemre kivetítve, mert nem csak én vagyok a célpont, és mert az események és az ezzel járó következmények sajnos nem csak engem érintenek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a minősíthetetlen, személyeskedő és tulajdonképpen meddő (előre eldöntött) vita egy iskola körül zajlik. Tudják az iskola egy olyan hely, ami nem fikció. Ahová igazi gyerekek járnak, akik figyelnek, tanulnak/eltanulnak, kritizálnak, véleményt mondanak, mi legalábbis ennek a szellemében igyekszünk nevelni őket. Aztán vannak itt még olyan tanárok is, akikben van hivatástudat, manapság ez sem olyan egyértelmű ebben a szakmában. És van itt még olyan is, hogy összetartozás, a csoda tudja valahogy kialakult bennünk, ebben a 13 évben. Szeretünk itt dolgozni, jó az iskolánk légköre, talán ennek is szerepe van abban, hogy ennyire jók az eredményeink, és hogy a gyerekhiány ellenére jelentős a túljelentkezés hozzánk. A problémát abban látom/látjuk (jó hogy biztos vagyok abban, mondhatom így is), hogy mintha nem számítana az, hogy sikerült egy élő, értékes helyszínt teremteni, ahol taníthatunk és tanulhatunk, ahol a gyerekeink jó helyen vannak, ezt eddig egyetlen szülő sem kérdőjelezte meg. Ez az állapot nem magától adódik, megdolgozunk érte, évek óta napi szinten. Igyekeztünk vigyázni rá, ahogyan ebben a nehéz tanévben is, amikor a többi iskolával együtt a racionalizáció (ésszerűsítés!) jegyében pusztán %-ban mértek minket, és minden arra irányult, hogy olcsóbb legyen az oktatás. A gimnázium működésének ideje alatt most lett volna a legnagyobb szükségünk érdekvédelemre. Hangot is adtam ennek a tanév elején a legkülönbözőbb illetékes fórumokhoz fordulva (többek között a Magyar Nemzeti Tanácshoz is). A kisebbségi érdekvédelmünk eredményességéről és következményeiről olvashattak eleget a tanév során. A Kosztolányi Gimnázium a leépítések, bércsökkentések, költségcsökkentések ellenére, szinten tartotta az intézményt, hoztuk a formánkat, az eredményeinket. Vajon mit csináltunk rosszul hogy ennyire nem tűr meg minket a saját közösségünk egy része? Szó esett az intézmény összevonásáról is, nem a szerb Oktatási Minisztérium kezdeményezésére, nem, a Magyar Nemzeti Tanács egyik lelkiismeretes tagja játszik el ezzel a gondolattal. Egy ekkorára zsugorodott közösség, mint a miénk ennyire nagyvonalú lehet jól működő intézmények felszámolásával, egy olyan intézményével, amelynek elsődleges haszonélvezői, ennek a közösségnek a gyermekei? Tudatában vagyok annak, hogy naiv és idealista a probléma ilyen jellegű megközelítése, és higgye el, tudnám értelmezni és elemezni, a megszokottá vált haszonelvű indítékok mentén is a helyzetünket. Amiért mégsem ezt választottam, annak oka, hogy hiszek abban, érdemes egyszerű, alapvető kérdéseket feltenni. Ennek egy iskolában a legbiztosabb kiinduló pontja a gyerek, az intézmény értük van, és ami most a gimnázium körül történik, az messze nem az ő érdekeiket tartja szem előtt.

A megkarakretgyilkolt Varga Anikó

A levél május 29-én íródott, szerkesztői mulasztásból közöljük csak most.

A cikk, amelyre a levélíró hivatkozik:

http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7775

 

2016. július 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legija, Bokan, Vučić...

Ezért közpénzen a Titkárság megvásárolt egy bizonyos példányt, hogy a vajdasági közkönyvtároknak ajándékozza. Milorad Ulemeket a >

Tovább

Ez lesz az egyetemisták nagy vizsgatétele

Nem az a gond, hogy különbségek vannak, ez szinte magától értetődő. Az egyetemisták között vannak jobboldaliak >

Tovább

Csak a vajdasági magyarság csendes, újra csendes, félő, hogy örökre az marad

A közelmúltban lezajlott népszámlálás különösen súlyos sebet ejtett a vajdasági magyarság körében. Most már nem is >

Tovább

A VMP színrelépése

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP), a vajdasági magyarság legújabb közösségi szerveződése közleményben támogatta az egyetemisták követeléseit. >

Tovább

A forradalom jogossága

Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat >

Tovább

Az intrika, mint uralkodó narratíva

A jelenlegi zűrzavaros évek, különösen kedveznek, az intrikusoknak. A posztigazság korában az intrika uralkodó narratíva lett, >

Tovább

Új magyar érdekvédelmi szervezet szükséges!

Az országban folyó néplázadás nyomán, amit már „III. szerb felkelésnek” is neveznek – a Vajdasági Magyar >

Tovább

Egy másik stratégia

A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >

Tovább

„Én bízom a falu jövőjében”

A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >

Tovább

Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően

A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >

Tovább

A vitustánc folytatódik

Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >

Tovább

PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK

A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >

Tovább