2024. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A kivégzés

Rádiójáték-töredék

Dudás Károly
Dudás Károly
A kivégzés

Szereplők:

I. kivégzésre váró
II. kivégzésre váró
a kivégzőosztag parancsnoka
dobos
anya
egy hozzátartozó
a kivégzőosztag tagja
katonák, polgárok

helyszín: falusi utca; temető, futballpálya vagy lóversenytér…

időpont: 1944 ősze

(Kocsizörgés veri föl a hajnali csendet lópatadobogás, katonabakancsok, katona­csizmák kopogása. Éles harmonikaszó. Hir­telen néma csend, majd dobpergés.)

DOBOS (rossz magyar hangsúllyal): Fel­szólítjuk a lakosságot, hogy sem ezen a napon, sem a kővetkezőn ne hagyja el otthonát. Akit a jelzett időszakban a tilalom ellenére mégis az utcán talá­lunk, azzal szemben egységünk a legszigorúbban jár el. Mindazok, akikkel kapcsolatban a legkisebb mértékben is fennáll a gyanú, hogy együttműködtek a megszálló hatósággal, vagy szárma­zásuknál fogva együttműködhettek volna, házuk homlokzatáról azonnal távolítsák el a fogadásunkra kitűzött vörös csillagos zászlót. Aki ezt bármi­lyen oknál fogva elmulasztaná, azzal egységünk a legszigorúbban jár el. Felhívjuk továbbá a lakosság figyel­mét hogy azoknak, akik támogatták harcunkat vagy pedig származásuknál fogva hozzánk tartoznak, nincs mitől tartaniuk, azoknak nem kell félniük, azoknak nem lesz semmiféle bántódá­suk. Halál a fasizmusra, szabadság a népnek!

(Hosszan tartó, éles dobpergés, maid ezt követő néma csend. Távoli kutyaugatás. Idillikus falusi hangulat. Kocsikerekek zörgése, nyikorgása, katonacsizmák, katonaba­kancsok kopogása. Néhány kivehetetlen szófoszlány, kiáltás. Harmonikaszó.)

VÁLASZTÓZENE

(Kemény öklök dörömbölnek a kiska­pun, rázzák a kilincset. Belülről a kapunak ugró kutya nyüszítése.)

I. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ (belülről: ijed­ten, álomból fölriadva): Ki az?

PARANCSNOK (katonásan, ellentmon­dást nem tűrő hangon): Itt mi kérde­zünk! Nyisd ki az ajtót! Különben betörjük.

I. KIVÉGZÉSRE VARO (ijedten, kiment az álom a szeméből): Nyitom már, nyitom… Csak a kutyát megkötöm előbb…

(Olyan a kapunyikorgás, mint valami panaszos jajszó.)

PARANCSNOK: Te vagy Magyar József?!

I. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ: Nem, az a bá­tyám. Én Magyar Gábor lennék… A bátyám meghalt a háborúban, vagy hadifogságba esett. Két éve nincs felőle hírünk…

PARANCSNOK (a doboshoz): Olvasd föl neki!

DOBOS (mintha kirakodóvásár hirdetmé­nyét olvasná): Mivel fennáll a gyanú, hogy együttműködött a megszálló hatóságokkal és azok támogatóival, ga­lád tetteivel vétett népeink ellen, ügyében gyorsított eljárást rendelünk el…

(éles, rövid dobpergés)

PARANCSNOK Kötözzétek meg, dobjá­tok föl a szekérre!

I. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ (kétségbeeset­ten): De hát én nem működtem együtt senkivel… Itt nem volt semmiféle megszálló hatóság… Én meg egész idő alatt ki se tettem a lábam a faluból…

PARANCSNOK Gyorsabban, gyorsabban! Rengeteg dolgunk van még!

(dulakodás zaja, káromkodásfoszlányok)

ANYA (álomból ébredve, kába sikoltás­sal): Hova viszik a fiamat?! Úristen, mit akarnak vele?! A légynek se ártott sose a szerencsétlen. Gyerek még, hallják-e… Az öregebbet elragadta tőlem a háború, ezt meg most ma­guk… Fiam, kisfiam…

(hangját elnyomja a kocsikerekek zörgése, nyikorgása, a lópaták és a katonacsiz­mák dobogása)

VÁLASZTÓZENE

(ököllel verik a kaput, csizmával rug­dossák, rázzák a kilincset, belülről a kapu­nak ugró kutya szűkölése)

II. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ (belülről: re­kedt, öreges hangon): Nyitom már, no, nyitom… De türelmetlenek vagytok…

(fájdalmas kapunyikorgás, a kutya szű­kölése, ahogy a katonáknak ugrik, puska­dörrenés, a kutya fájdalmas nyüszítése)

PARANCSNOK Te vagy Nyári Péter?

II. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ (nyugodt, éneklő hangon): Nem, kérem, az a fiam… Bent fekszik nagybetegen, ráz­za a hideg… A kutyát azért nem kel­lett volna, kérem… Nem volt igazán hamis, csak ijesztgette az embert. Csizmával is odébb lehetett volna rúg­ni…

PARANCSNOK Ne pofázz, öreg! (egy katonához) Nézz utána, hazudik-e!

II. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ: A kutyát azért nem kellett volna, kérem…

KATONA (lihegve a futástól): Tényleg nem hazudik az öreg. Rázza a hideg a gazembert, félrebeszél.

PARANCSNOK: Nem baj, hozzátok ki, föl a kocsira!

II. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ: Nem vétett az kérem soha senkinek, mért vinnék el. Vigyenek inkább engem… Én már úgyis eleget éltem…

PARANCSNOK (elismerően csettint): Nézd csak, a vén szarosát! Van vér a pecsiben. Meggyőztél, öreg, legyen meg a te akaratod, (a doboshoz) Ol­vasd neki!

DOBOS (rossz magyar hangsúllyal): Mivel fennáll a gyanú, hogy együttműködött a megszálló hatóságokkal és azok tá­mogatóival, galád tetteivel vétett né­peink ellen, ügyében gyorsított eljárást rendelünk el…

(éles, rövid dobpergés)

PARANCSNOK Kötözzétek meg, dobjá­tok föl a szekérre!

(kocsikerekek zörgése, nyikorgása, lópaták dobogása, katonacsizmák és katona­bakancsok kopogása)

II. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ (ahogy a bántó zajok lehalkulnak, áttör rajtuk az öre­gember hangja): Talán, ha megkötve tartom… Talán, ha kötve van, nem lövik agyon…

VÁLASZTÓZENE

(Kemény ököllel verik a kiskaput, csiz­mával rugdossák, rázzák a kilincset.)

PARANCSNOK: Nyissátok ki! Különben betörjük!

(Kemény ököllel verik a kiskapukat, csizmával rugdossák, rázzák a kilincseket, mintha visszhangot hallanánk.)

PARANCSNOK: (visszhangzik, hullámok­ban ismétlődik a hangja): Nyissátok ki! Különben betörjük! Nyissátok ki! Különben betörjük! Nyissátok ki! Kü­lönben betörjük! Nyissátok ki…

(éles dobpergés, kocsikerekek zörgése, nyikorgása, lópaták dobogása, katonacsiz­mák és katonabakancsok kopogása)

HOSSZÚ VÁLASZTÓZENE

(ásóharsogás, egymásra dobált föld zuhogása)

PARANCSNOK: Ássatok csak, galád nép­ség, mint ahogy aláástátok ezt a rend­szert, ezt a forradalmat. Túrjátok a földet, máshoz úgyse értetek, túrjátok utoljára!

I. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ (lihegve a megerőltető munkától): De hát miért, úr­isten, miért? Mért éppen minket? Mi­ért éppen engem? Nem voltak itt sem­miféle megszálló hatóságok… Én meg egész idő alatt ki se mozdultam a faluból… Úristen, miért?…

II. KIVÉGZÉSRE VÁRÓ (nyugodt, kissé lihegő hangon, mintegy maga elé mo­tyogva): A kutyát azért nem kellett volna… Nem volt igazán hamis, csak ijesztgette az embert… Csizmával is odébb lehetett volna rúgni… Talán, ha megkötve tartom… Talán, ha kötve van, nem lövik agyon…

PARANCSNOK: Dolgozzatok, ne pofáz­zatok! Pofázhattok majd eleget a más­világon. Jó helyen lesztek, itt a tieitek között. Mélyre ássatok, egészen le hozzájuk, ne látsszon ki a gödörből áruló pofátok! (a katonákhoz): Elké­szültetek? Puskát a vállhoz!

ANYA (kétségbeesetten, lihegve a futás­tól): Úristen, mit akarnak a fiammal? A légynek se ártott sose a szerencsétlen. Gyerek még, hallják-e? Lőjenek agyon engem, értem már nem kár.

EGY HOZZÁTARTOZÓ: Ember, magá­nak nincsen apja meg anyja? Nincse­nek gyerekei? Vagy tán maga nem is ember? Könyörüljön meg rajtuk…

PARANCSNOK: Pofa be, alja népség! En­nek a nyolcvan gazembernek a sorsára akartok ti is jutni? Könnyen odakerültök melléjük a gödörbe. Nem lenne kár értetek. Alja népség! Kotródjatok! (a katonához): Elkészültetek? Tűz!

(szapora puskaropogás, géppisztoly kerepelése; eltalált emberek jajdulnak fel, hö­rögnek, hozzátartozók sikoltoznak, jajve­székelnek)

ANYA (ezen a borzalmas hangzavaron, mintegy szárnyaló, fájdalmas siratóé­nek, átüt a hangja): Ó, drága jó fiam, egyetlen magzatom, a nyelvemet tép­tem volna ki, mielőtt legelőször ma­gyarul szóltam hozzád!

(Kocsizörgés, fájdalmas nyikorgás, lópatadobogás, katonacsizmák, katonabakan­csok kopogása. Néhány kivehetetlen szó­foszlány, kiáltás; vidám, virtuóz harmonika­szó, ez a zaj egyre távolodik, már-már szertefoszlik, ekkor váratlanul ismét köze­lebb jön, mind közelebb, itt van már me­gint, szinte kibírhatatlan hangerővel, éles, hosszan tartó dobpergés, amely hirtelen abbamarad, néma, halálos csend. Harang­szó.)

(Nincs) VÉGE

Megtudtuk: az Újvidéki Rádió már hangsza­lagra rögzítette a hangjátékot. Azonban ki tud­ja, milyen meggondolásból kihagyták az ANYA utolsó mondatát. A félelemnek sincs vége?

2009. június 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább