Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Eddig tartott a szerb-macedón diplomáciai botrány
Szerda délután Aleksandar Vučić szerb és Zoran Zaev macedón államfő telefonon tárgyalt egymással, majd közös közleményt adott ki. Ebben sem kémkedésről, sem Koszovóról nem esik szó, annál inkább a kétoldalú kapcsolatok felvirágoztatásáról. Plusz világbéke. A háttérben valójában egy kínos kémügy állhat. Szekeres W. István (hvg.hu):
A szkopjei szerb követség teljes személyzetének hazarendelése szokatlan diplomáciai lépés volt. Vučić és Zaev közös közleménye fényében pedig érthetetlen. A hivatalos szerb álláspont szerint a macedónok grandiózus összeesküvésre készültek Szerbia intézményei ellen, a kormányhoz közeli média pedig a szerb diplomaták lehallgatásáról és „megfélemlítéséről” beszélt. Erős szál volt a sztoriban, miszerint a macedón vezetés úgy döntött, megszavazza Koszovó felvételét az UNESCÓ-ba, ami erősen sértené Szerbia érdekeit.
A macedónok meglehetősen higgadtan reagáltak. Azt gyorsan tisztázták, hogy Macedónia már 2015-ben is megszavazta Koszovó UNESCO-felvételét, ami akkor még említés szintjén sem okozott semmilyen zavart a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokban. (92 ország szavazott igennel, 50 nemmel, 29 tartózkodott.) Bár egy május végi brüsszeli találkozójuk után Vučić azt nyilatkozta, Zaev ígérete szerint Macedónia „semlegesen” fog viselkedni a szavazáskor, egy ilyen informális ígéret visszavonása azért ritkán vezet diplomáciai háborúhoz. Ami a kémkedési vádat illeti, a macedón kormányfő maga jelentette be, hogy a titkosszolgálatoknak semmilyen parancsuk nem volt a szerb követség megfigyelésére, pláne nem a diplomaták megfélemlítésére. A macedón sajtó is leginkább csak értetlenkedett: a Szloboden Pecsat fotómontázst készített az előző nap hisztérikus szerb címlapjaiból: az egyiken a vezető hír az volt, hogy magát Vučićot is lehallgatták, egy másikon pedig nem kevesebbet állítottak öles betűkkel, mint hogy Macedónia „hadat üzent” Szerbiának, a harmadikon pedig hogy „az új Balkán-háború Macedóniából indul.” A montázs fölé szerb-macedón keverék nyelven azt írták: „Szerb testvéreink, mi azért szeretünk benneteket!” Bár a szerb és a macedón nyelv meglehetősen eltér, egymás írott szövegeit azért nagy biztonsággal megértik.
Ehhez képest a Vučić-Zaev telefonbeszélgetés után kiadott ötpontos közlemény egészen úgy hangzik, mint amikor két KGST-vezető találkozott egykoron. Megállapodtak, hogy „minden esetleges egyet nem értést” kizárólag békés úton rendeznek (huhh, elmarad a szerb-macedón háború), hogy a két ország „közös erőfeszítéssel küzd a népeik közötti baráti viszony előremozdításáért,” továbbá rengeteget fognak egymással kereskedni, és kölcsönösen segítik egymást az EU-csatlakozásban, illetve együttműködnek a régió stabilitása érdekében. Világbéke.
A közleményben szó sem esik sem kémkedésről, sem megfélemlítésről, pláne nem UNESCO-ról. Ráadásul ahogy Vučić és Zaev doviđenját (viszontlátásra) mondtak egymásnak, a szerb konzuli osztály már indult is vissza Szkopjéba, egy hét múlva pedig már a nagykövet is a helyén lesz.
De akkor mi volt ez az egész műbalhé?
A szerb sajtó még megmaradt nem kormánypárti része is titkosszolgálati összecsapásról ír, csak nem teljesen úgy, ahogy a kormánypártiak. Kiderült, hogy korábban Macedónia – minden hírverés nélkül – kiutasított egy szerb diplomatát, bizonyos Goran Živaljevićet, aki a szkopjei követségen biztonságpolitikai tanácsadóként dolgozott, és akiről maga Ivica Dačić külügyminiszter állította, hogy a BIA, a szerb titkosszolgálat összekötője. Živaljević részt vett az április 27-i eseményeken Szkopjéban, amikor az előző kormányt támogató csoport betört a szkopjei parlament épületébe, hogy megakadályozza az új házelnök kinevezését, és ezzel az új kormány felállítását. Egy macedón tévé mutatott be képeket arról, ahogy a palamentben dúló tömeg mögött a falnál áll Živaljević, és valamit matat a telefonján. Bár a szerbek később megmagyarázták, hogy Živaljević „a hivatalban lévő macedón kormány tudtával és beleegyezésével” vett részt a történésekben, az a kormány aznap még Nikola Gruevszki kormánya volt, akinek nagyon is érdekében állt megakadályoznia saját maga leváltását – és annak a kormánynak a vezető pártja tegnap hivatalosan cáfolta a szerb állítást.
A nemzetközi újságíró csoport, az OCCRP (a Szervezet Bűnözést és Korrupciót Követő Project) oknyomozói hozzáfértek a macedón elhárítás anyagaihoz, amelyekből kiderül, hogy Živaljević aktívan támogatta a macedóniai nacionalistákat, akiknek fő törekvésük volt, hogy távol tartsák Macedóniát az euroatlanti integrációtól.
Egyes szerb elemzők, közöttük Zoran Ostojić, a neves külpolitikai elemzőből lett ellenzéki országgyűlési képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy alig fél évvel korábban szintén felmerült Szerbia érintettsége egy másik, hasonlóan kormányváltás-közeli helyzetben: 2016. októberében szerb területről lépett be Montenegróba az a nagyrészt szerb állampolgárokból, köztük egy korábbi terrorelhárító vezetőből álló csapat, amely az ottani választás napján készült akcióra – állítólag. Ha a választásokat a NATO-csatlakozás gyors ratifikálására készülő oldal nyerte volna meg, zavargásokat robbantottak volna ki, amely során a még hivatalban lévő, nyugatbarát kormányfő, Milo Đukanović ellen is merényletet követtek volna el. Ostojić kiemeli, hogy mind Podgoricában, mind Szkopjéban valójában orosz politikai érdekek mentén avatkoztak be szerb állampolgárok – Macedónia esetében ráadásul egy nyílt titkosszolgálati munkatárs.
Érdekes lesz megfigyelni, hogyan alakulnak a szerb-macedón kapcsolatok. A nagy megbékélést hirdető Vučić-Zaev nyilatkozat másnapján egy erősen oroszpárti macedón hírszolgálat, a Minareport közölt egy „elemzést” két migránsozás és Putyin-tömjénezés között: a Nyugat beavatkozik Macedónia belügyeibe, a szkopjei amerikai nagykövet pedig destabilizálni akarja Szerbiát, „brit és német vazallusai” segítségével.
Az írást mára a teljes kormánypárti szerb média átvette.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >