Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Erkölcsi intelem a magyar autokratának
A látogatás időtartamát pedig olyan rövidre szabták, hogy az arculcsapással ér fel Orbán számára. Hogy a vendég mennyire nem becsüli a magyar vezetőt, az kiderült abból, amit az út előtt egy spanyol rádiónak elmesélt, hogy ti. nem is tudja, egyáltalán találkozik-e a miniszterelnökkel. Ennél jobban már aligha lehet kimutatni az érdektelenséget. De a távolságtartás nem új keletű. A magyar politikus többször járt Rómában, de soha nem adatott meg neki az állami vezetőknek általában kijáró magánkihallgatás. Viszont a pápa a menekültválság csúcsán elment Lampedusa szigetére és a menekültekért imádkozott, Orbán ezzel szemben az iszlám veszélyről érkezett és négy méter magas kerítést emelt, mivel országa állítólag ostrom alatt áll. Azt állította, hogy Európában zajlik a nagy lakosságcsere. De Ferencnél nem sokra megy ezzel a retorikával. Annak érzékelhetően egyetlen célja volt a villámút során: el Budapestről, amilyen gyorsan csak lehet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Közép-európai útja 2. állomásán a pápa arra figyelmeztette a földrész országait, hogy ne magukra összpontosítsanak, ne az egyéni jogokért küzdjenek, hagyják a kulturális háborúskodást, inkább a közjót nézzék. Ferenc akkor beszélt minderről Pozsonyban az elnöki palota kertjében, amikor a kontinens keleti felében erősödnek a nacionalista és bevándorlás-ellenes érzelmek. Visszatért arra, amit már a rövid budapesti tartózkodás során is érintett, hogy ti. a nemzeteknek fel kell adniuk az önző, begubózó magatartást.
A történelmet idézve emlékeztetett arra, hogy ezekben az államokban a kommunizmus megfojtotta a szabadságot. Ma viszont egy másik, ugyancsak kizárólagosságra törekvő gondolati rendszer kiüresíti a szabadságot. A haladás egyetlen mércéjének a profitot tekinti és a jogokat csakis aszerint nézi, hogy azok mennyire felelnek meg a személyes igényeknek. Ám mint mondta, a szolidaritás nélkülözhetetlen az EU jövője érdekében.
Az egyházfő gyakran sürgeti, hogy közös megoldást kell találni a migránsválságra és bírált olyan kormányokat, mint pl. a magyar, amelyek egyoldalú és bezárkózó módszerekkel próbálkoznak. Két napja a Hősök terén, nyilvánvalóan Orbán Viktornak üzent, amikor arról beszélt, hogy a keresztény örökség megőrzése nem zárja ki a bajban lévők befogadását. Merthogy a keresztény szemléletmód a másokat nem tekintheti tehernek vagy gondnak. Testvéreknek kell venni őket, akiket segíteni és védeni kell – fejtette ki a szlovák fővárosban.
Spiegel
A pápa tartotta a három lépés távolságot Orbán Viktorral, de egyben erkölcsi prédikációt tartott neki, miközben az – finoman szólva – nem tartozik Ferenc legnagyobb csodálói közé. A Szentatya nem hivatalában kereste fel az autokrata vezetőt, nem is a nunciatúrán fogadta azt, noha ez bevett szokásnak számítana. Semleges területen, zárt ajtók mögött találkozott vele. A beszédekről, üdvözlő szavakról semmi sem szivárgott ki. Csupán egy fénykép jelent meg, amely olyan, mintha a hidegháború idején készült volna: a két küldöttség között jókora távolság húzódott a Szépművészeti Múzeumban, láthatólag nem sok mondanivalójuk volt egymás számára.
A látogatás időtartamát pedig olyan rövidre szabták, hogy az arculcsapással ér fel Orbán számára. Hogy a vendég mennyire nem becsüli a magyar vezetőt, az kiderült abból, amit az út előtt egy spanyol rádiónak elmesélt, hogy ti. nem is tudja, egyáltalán találkozik-e a miniszterelnökkel. Ennél jobban már aligha lehet kimutatni az érdektelenséget. De a távolságtartás nem új keletű. A magyar politikus többször járt Rómában, de soha nem adatott meg neki az állami vezetőknek általában kijáró magánkihallgatás.
Viszont a pápa a menekültválság csúcsán elment Lampedusa szigetére és a menekültekért imádkozott, Orbán ezzel szemben az iszlám veszélyről érkezett és négy méter magas kerítést emelt, mivel országa állítólag ostrom alatt áll. Azt állította, hogy Európában zajlik a nagy lakosságcsere. De Ferencnél nem sokra megy ezzel a retorikával. Annak érzékelhetően egyetlen célja volt a villámút során: el Budapestről, amilyen gyorsan csak lehet.
Orbán tudatosan használja a vallást, hogy magát a kereszténység védőjének állítsa be. Pedig a katolikus egyház nem játszik különösebb szerepet az országban. Ám a pápai látogatás nagyon jól beleillett volna a politikájába, csak ne képviselne az egyházfő egészen más értékeket és nem csupán a migráció kapcsán. Lásd az LMBT-jogokat és Európa jövőjét.
Heisler András arról beszélt a lapnak, hogy a Mazsihisz számára igen fontosak a Ferenc által hirdetett értékek a nyílt társadalomról. Bonyolultként jellemezte Orbán és az egyházfő viszonyát. A kormány ellenfelei ugyanakkor elutasítják, hogy a hatalom a maga idegenellenes, konzervatív politikai céljaira vesse be a kereszténységet.
A pápa üzenete a jelek szerint nagyon is tudatosan a kormányfőt vette célba, hogy ti. a másikban nem ellenséget, hanem barátot kell látni. Nagyon úgy tűnik, hogy az erkölcsi intelem a magyar autokratának, az idegenellenes vonalnak szólt.
Le Monde
Az újság azt emeli ki a pápa budapesti beszédéből, hogy a magyaroknak nem szabad félniük a multikulturális társadalomból. A Szentatya a pedagógia módszerét választotta, amikor Orbán Viktorral találkozott. Arról igyekezett meggyőzni a magyar vezetőt és rajta keresztül a magyar népet, hogy fogadják el a sokszínűség bizonyos szintjét mind a vallásban, mind a kultúrában, mert abban nem veszélyt kell látni az identitás számára. Hanem lehetőséget, hogy még nagyobb legyen a testvériség.
Nem meglepő azonban, hogy felhívása süket fülekre talált a kormányfőnél, de Ferenc nem is miatta ment el Magyarországra. Sőt, mindent megtett annak érdekében, nehogy bárki is hivatalos állami látogatásnak tekintse az utat, hiszen a miniszterelnök a kereszténység védelmezőjének állítja be magát, de a politikája nagyban különbözik attól, amit Ferenc ajánl. Elutasítja a migránsok befogadását, az ország, illetve Európa vallási identitásának megóvására hivatkozva.
Persze hogy mi hangzott el a zárt ajtók mögött tartott találkozón, azt pontosan nem tudni, viszont a pápa annál egyértelműbben foglalt állást, amikor a magyar püspökök előtt beszélt. Közülük sokan jó néven veszik a keresztény közösségnek nyújtott állami támogatást. Arra bátorította őket, hogy ne húzzák be fülüket-farkukat az Európában zajló nagy változások láttán.
Süddeutsche Zeitung
A glossza szerint ha minden igaz, a pápa azt mondta Budapesten: a teremtés első napján az Isten egészen pontosan magyarul sürgette, hogy „Legyen világosság”. Tehát nem németül, angolul vagy olaszul. Azért magyarul beszélt, mert a magyar a Mennyország nyelve. Ezt a Szentatya Ferihegyen említette Habsburg Eduárdnek, a vatikáni magyar nagykövetnek. Persze csak viccelt, amikor kijelentette, hogy az égiek azért használják a magyar nyelvet, mert egy örökkévalóságig tart megtanulni.
Ezt természetesen az Istenre nem vonatkozik, mert ő az egyik örökkévalóságtól a másikig jelen van, tehát folyékonyan tud magyarul. Ám azt igazából senki földi halandó nem tudja, odafönt milyen nyelvet használnak. Egyesek úgy képzelik, hogy nagy tolmácsszolgálat működik, akárcsak a Pokolban – nagyjából az EU mintájára. Tehát ha valaki megérkezik Szent Péter birodalmába, a két szárnyon kívül azonnal kap egy mikrofonos fejhallgatót is.
Ha tényleg a magyar volt annak idején használatban Ádám és Éva idején, akkor ez nagyjából Bábel tornyának megépítéséig tartott. Utána szétszóródtak az emberek és egyesek a Kárpát-medencébe kerültek. Ott a mai napig magyarul beszélnek. Csak egyedül a jó isten érti őket.
FT
A vezércikk üdvözli, hogy a Bizottság az erélytelenség és az értelmetlen tárgyalások évei után immár keményen lép fel a lengyel kormány ellen és így befagyasztja Varsó számára az gazdasági segélyalapot. De hát Lengyelország folyamatosan számolja fel a fékeket és ellensúlyokat, amire bizonyíték a mostani vita tárgya, hogy ti. nem hajlandó végrehajtani az Európai Bíróság ítéleté és egyelőre nem számolja fel a Fegyelmi Kamarát, pedig az arra jó csak, hogy a politika megzabolázza általa az engedetlen bírákat.
Úgy hogy most a PiS hiába várja a 35 milliárd eurót, de ugyanez a helyzet Magyarországgal is. Brüsszel teker egyet a hüvelykszorítón, bár már előbb kellett volna cselekednie. Most ott tart, hogy akár napi egymillió eurós pénzbüntetést javasol az EUB-nál, ha Kaczynski és kompániája továbbra is ellenkezik, ideértve, hogy ki akarja mondatni a varsói Alkotmánybírósággal: a nemzeti jog felülírja a közösségi szabályokat.
Az teljesen új, hogy az EU anyagi eszközzel él, még akkor is, ha netán az lesz a következménye, hogy tovább éleződnek az ellentétek egynémely közép-kelet-európai hatalommal. Egyúttal még inkább felpaprikázhatja a lengyel euroszkeptikusokat, bár azok továbbra sincsenek sokan. Nem kérdéses ugyanakkor, hogy mi lesz a varsói reakció: az unió bünteti a nemzetet, jóllehet igazából a kormánypárt veszi tűz alá az ország demokratikus intézményeit és alaptörvényét.
A Bizottság hibázott, amikor nem jött rá, hogy a támadás módszeres, ám amikor végre lépett, akkor a lengyelek rátettek egy lapáttal, és már az uniós jog elsőbbségét is vitatják. Ám az unió nem tehet engedményeket, a szerződések őreként érvényt kell szereznie követeléseinek. De még utána is résen kell lennie, hogy szükség esetén felfüggessze a pénzek folyósítást. Nehogy bármi suskus legyen a szubvenciók elköltése körül.
Ha az unió megmagyarázza a lengyeleknek, hogy a tét az ország tagsága, valamint az összes, abból következő előny, akkor a szavazópolgárok mérlegelhetik, hogy kell-e nekik egy ilyen hajthatatlan vezetés.
FT
A világ méltatlanul elfeledkezett arról, hogy Kelet-Európa felemelkedése mekkora gazdasági siker. Erre figyelmeztet a Morgen Stanley befektetési üzletágának fő stratégája, Merthogy a Nyugat csak a politikai visszalépést figyeli, bírálja a reakciós populizmus szárba szökkenését, főleg Magyarországon és Lengyelországban. Ám a termelőszektor lendíti előre a térséget és ez még csak érdekesebbé teszi a dolgot. .
A Valutaalap 195 gazdaságot követ nyomon és arra jutott, hogy a 2. világháború óta csupán 18 nemzet volt képes a legfelső osztályba lépni, a következő jelölt azonban éppen Európa keleti fele. Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a 3 balti köztársaság. A nemzeti jövedelmük meghaladja a 17 ezer dollárt. De zárkóznak fel hozzájuk a lengyelek (jó 15 ezer dolláros GDP-vel), valamint a magyarok, csaknem 16 ezer dolláros mutatóval.
A titok nyitja a folyamatos növekedés. Éspedig akkor is, amikor a világban lelassul a kereskedelem, illetve a tőke áramlása. Sőt, ezek az országok kiemelkednek a mezőnyből, köszönhetően a termelő szektornak. Merthogy az exportjövedelmet hoz létre, azt újra be lehet fektetni új üzemekbe és utakba, vagyis a gyártás a növekedés önfenntartó motorja lehet. Pedig az ipari termelés csupán 15-25 %-ban veszi ki részét a GDP előállításából, viszont 60 %-ban részesedik a kivitelből.
Nagyon sok, igen fejlett technikát képviselő német autó magyar és román földön készül. A lengyelek élenjárnak a digitális technológiában. Ezek az országok megszabadultak a szovjet uralomtól, cserében ömlik hozzájuk az uniós támogatás. De végül is mindegy, mikor lépnek be a világ gazdasági elitjének klubjába, a fejlődésükkel a legnagyobb sikersztorit szolgáltatták a kelet-ázsiai gazdasági csoda óta.
New York Times
A szalámitaktika a magyar nyelvből került át a világ politikai szótárába. Amikor a New York Times 56 márciusában megkérdezte Rákosit, az nem tagadta, hogy igenis alkalmazza ellenfeleivel szemben ezt a módszert, azaz szeletenként számolja fel az ellenzéket. Arra hivatkozott, hogy minden jó politikai pártnak ez a dolga.
De napjainkban Kínát is azzal vádolják, hogy szintén alkalmazza a környező térségben. Csak kínaiul úgy hívják: can shi, azaz szép lassan rágcsálni, mint egy selyemhernyó. Főként a játékelmélet sűrűn foglalkozik a szalámi taktikával. Külön kiemeli, hogy apránként morzsolja fel az ellenséget. Úgy, hogy az egymást követő lépések nem provokálnak válaszintézkedést.
Az a módszer ellene, hogy meg kell vonni a vörös vonalat: eddig és ne tovább. De az nem jó, ha ez szájtépésben merül ki. Hiszen Obama pl. azzal fenyegetőzött, hogy a szír elnök megnézheti magát, ha vegyi fegyvert vet be a polgárháborúban, aztán mégsem történt semmi, amikor meglépte.
Az elriasztáshoz az is jó, ha valakiről az a hír járja, hogy egy kissé őrült és hajlamos túlregálni a dolgokat. Ez visszavisz Magyarországra, ahol Rákosi négy hónappal a már említett interjú után kénytelen volt lemondani és a Szovjetunióba távozni. Majd kirobbant a forradalom. Időként a szalámi nem kér abból, hogy felszeleteljék.
Következő cikk: „A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >