Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Bajban van az EU magyar bővítési biztosa
Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű vezetőt a Nyugat-Balkánon, most meg azzal próbálkozik, hogy lengyel bizalmasa kapja meg az unióban a szomszédságpolitika egyik legfontosabb tisztségét. Amikor kinevezésük után a Bizottság tagjai átveszik a megbízatást, képletesen szólva le kell adniuk az otthonról hozott útlevelet, de Várhelyinél ez a feltétel láthatólag nem teljesült. Évek óta egyre nagyobb ellenérzés kíséri működést Strasbourgban és a tagállamok körében is, mivel főként az egykori Jugoszlávia területén korábbi főnöke hatalmi érdekeit szolgálja tetten érhetően. Márpedig Orbán az arra kapható magyar médiamágnások segítségével a demokráciaellenes erőket támogatja a régióban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Magyarország, Lengyelország és Észtország ellenzi, hogy a jövő évtől világszerte egységes minimumadót vezessenek be a nagy multik számára. A tervezetet az OECD dolgozta ki, és csaknem 140 kormány támogatja, ám Varga Mihály a minap azt fejtegette a szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán, hogy a szabályozást csak akkor szabad alkalmazni, ha más országok is eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek. A fenntartás, amelyet oszt Varsó és Tallin is, annak szól, hogy Biden esetleg nem tudja jóváhagyatni az indítványt a Kongresszusban, és akkor Európa versenyhátrányba kerül.
A tiltakozás nehéz helyzetbe hozza az EU-t, amely támogatja a jövő évi nyitányt, de az elfogadáshoz egyhangú döntés szükséges a szervezeten belül. Ily módon fel van adva a lecke a franciáknak is, mert ők soros elnökként azt szeretnék, ha legkésőbb a következő hónapban eredményt tudnának felmutatni ebben a kérdésben, amit azután Macron ütőkártyaként használhatna az áprilisi elnökválasztás előtt.
A minimális cégadó lényege, hogy megszűnnének az adóparadicsomok és az óriásholdingok arányos adót fizetnének, mégpedig ott, ahol megtermelik a hasznot, nem pedig ahol be vannak jegyezve. Viszont a váratlan ellenállás már csak azért is megnehezíti az unió dolgát, mert Brüsszel erősíteni igyekszik magáról a képet, hogy lehet rá számítani az adókerülés elleni küzdelemben. Amúgy az egységes adó szint 15 % lenne. (Magyarországon jelenleg 9 %, de a nagybefektetők sokszor még abból is kedvezményeket kapnak – a szerk. megj.)
Politico
Az Európai Parlament azon van, hogy ne csupán a koronaalap, hanem zöld átalakulásra előirányzott támogatás folyósítását is a jogállami normák betartásától tegyék függővé. A portál megszerezte a javaslatot, amely különben a demokratikus normák alkalmazásán túl feltételül szabná, hogy az érintett kormányok kötelezzék el magukat a klímasemlegesség mellett is.
A 72 milliárd eurós Szociális Éghajlat Alap célja, hogy segítse az alacsony jövedelmű háztartásokat, ami különösen Kelet- és Dél-Európában fontos, mivel ott a családok fizetésének jelentős része gázra és áramra megy el. A tervezet azonban valószínűleg Lengyelország ellenállásába ütközik, részben a jogállami vita, részben pedig amiatt, hogy energiaigénye jelentős részét szénerőművek fedezik, így erősen sújtja a széndioxid kvóták árának megugrása.
Ugyanakkor a takarékos négyek néven ismert nettó befizetők, az osztrákok, hollandok, svédek és finnek nem szeretnék, ha újabb alapra kellene áldozniuk. Ezzel szemben az új tagállamok közül sokan keveslik a megcélzott keretösszeget.
Die Presse
Bajban van az EU magyar bővítési biztosa, mert Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű miniszterelnököt a Nyugat-Balkánon, most meg azzal próbálkozik, hogy lengyel bizalmasa kapja meg az unióban a szomszédságpolitika egyik legfontosabb tisztségét. Amikor kinevezésük után a Bizottság tagjai átveszik a megbízatást, képletesen szólva le kell adniuk az otthonról hozott útlevelet, de Várhelyinél ez a feltétel láthatólag nem teljesült.
Évek óta egyre nagyobb ellenérzés kíséri működést Strasbourgban és a tagállamok körében is, mivel főként az egykori Jugoszlávia területén korábbi főnöke hatalmi érdekeit szolgálja tetten érhetően. Márpedig Orbán az arra kapható magyar médiamágnások segítségével a demokráciaellenes erőket támogatja a régióban.
A legújabb fejlemény az, hogy ha a Várhelyi által kiszemelt lengyel nagykövet, a nemzeti-populista PiS odaadó követője kerül a biztos által felügyelt főigazgatóság élére, akkor a területet két olyan kormány képviselője felügyeli, amely ellen jogállami eljárás folyik. Ez pedig sokakat riadalommal tölt el, nem csupán a Bizottságban.
Ott a magyar politikus miatt már a kezdetek óta rossz a hangulat, de annyira, hogy a hat igazgató poszt közül négyet csupán ideiglenesen töltöttek be, mert szinte senki sem akar a magyar biztos alatt dolgozni. Merthogy az keresztbe tesz a közös politikának. Példa rá, hogy egy szót sem szólt a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök magyarországi befogadásáról, pedig a menedék megadása arculcsapást jelent az EU-nak, amely egyfolytában a jogállam megerősítésével próbálkozik a térségben.
Kurier
A migráció, az embercsempészet és a határvédelem volt a fő téma az új osztrák belügyminiszter első külföldi útján, amely Budapestre vezetett. Annál is inkább, mert két napja Burgenlandban egy megállított embercsempész csak úgy tudott elmenekülni, hogy tüzet nyitott a határőrizetben közreműködő osztrák katonákra. Szerencsére senkit sem sebesített meg. Viszont az osztrák tárca szerint egyre több jel utal arra, hogy fegyvert viselnek az illegális migránsokat kísérő járművek vezetői.
A néppárti Karner és Pintér Sándor egyetértettek abban, hogy fokozott erővel kell megálljt parancsolni a szervezett bandáknak a határon. A vendég azt emelte ki, hogy szét kell verni az ilyen hálózatokat, amelyek a legvégsőkig kihasználják megbízóikat. Mivel a közös határon 62 átkelőhely van, meglehetősen könnyű átjutni a zöld határon. Ennek megakadályozásra közös járőrök cirkálnak. Hogy hol vetik be őket, azt a napi helyzetelemzés alapján az osztrák műveleti központban határozzák meg.
Ausztria egyébként jelenleg 35 fővel segíti Magyarországon a szerb és a román határtérség ellenőrzését, de a létszámot hamarosan 50-re növeli. Adott melléjük a legkorszerűbb technikából is, így hőérzékelő kamerákat és olyan készüléket, amely kimutatja a járművekben elrejtőzött emberek szívverését.
Reuters
A lengyel elnök nem csatlakozik az Egyesült Államok által meghirdetett bojkotthoz és ott lesz a jövő hónapban a pekingi Téli Olimpián, sőt találkozik kínai kollégájával is. A politikus külpolitikai főtanácsadója azzal indokolta a döntést, hogy Lengyelország szuverén állam és saját maga alakítja ki politikáját. Az igaz, tette hozzá, hogy szövetségesi kapcsolatok fűzik az USÁ-hoz, ám Kínával is barát viszonyt ápol.
Más varsói források azt közölték, hogy Biden alatt már korántsem olyan szívélyes az együttműködés Amerikával, mint Trump idején, és nem érdemes bírálni a kínaiakat, csupán csak azért, hogy a lengyel fél Washington kedvére tegyen. Mint emlékezetes, az amerikai kormányzat az emberi jogok megsértése miatt kezdeményezte, hogy az államok ne küldjenek diplomáciai képviselőket a jövő hónapban esedékes játékokra. A kezdeményezéshez csatlakozott Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Ausztrália és egy sor más ország is.
Duda ugyanakkor kiemelt partnerként kezeli Kínát. Nemrégiben személyesen megjelent a regionális kooperációnak keretet adó 17+1-es fórumon, noha ott a többi közép- és kelet-európai állam csupán alacsonyabb szinten vett részt. Kifejtette egyúttal, hogy országa a fordítókorong szerepét kívánja betölteni Európa és Kína kereskedelmében.
Politico
Nem várt kalamajkába keveredett a lengyelek erős embere, mert a Számvevőszék elnöke be akarja idézni, hogy eskü alatt valljon arról, mit tud a lehallgatási botrányról. A testület vezetője korábban a PiS szövetségese volt, mostanra azonban már a kormánypárt egyik legveszélyesebb ellenfelének számít. A szenátusi vizsgáló bizottságban kifejtette: meg akarja tudni, hogy a Pegasust valóban illegális lehallgatásra használták-e, amit Kaczynski tagad, bár azt elismerte, hogy megvették a szoftvert és be is vetették.
Emlékezetes, hogy két független vizsgálat is kimutatta a megfigyelés nyomait az ellenzék akkori kampányfőnökének, illetve két jogásznak a telefonján. Így az ügy lassan bekeríti a Jog és Igazságosság vezetőjét. Annál is inkább, mert a Számvevőszék nevében Banas úgy nyilatkozott: Kaczynski a kormányon belül a biztonsági ügyek felelőse, ezért ki kell kérdezni. A PiS azonban már enélkül is szorult helyzetben van, mert zajlik a jogállami vita az EU-val, ugyanakkor a megugrott infláció keményen sújtja a párt egyszerű emberekből álló vidéki szavazóbázisát.
A Számvevőszék korábbi első embere arról beszélt a felsőházi vizsgáló bizottság előtt, hogy a hatalom törvényt sértett, amikor a bűnüldözés áldozatainak megsegítésére szolgáló alapból fizette ki a Pegasus 5,5 millió eurós árát. Ugyanakkor az ügyben a lehallgatást bizonyító kanadai laboratórium egyik elemzője rámutatott, hogy az ilyen ügyek megszokottak a diktatúrákban, ám itt az uniós tag Lengyelországban álltak rá többek közt egy ügyészre.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >