Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Izrael a magyar és a lengyel úton
A NPR, az amerikai közszolgálati rádió kommentárja azt emeli ki, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány széles jogkört akar magának, mert az a terve, hogy keresztülgázol a Legfelsőbb Bíróságon. Az elképzelés ellenzői azt mondják, hogy Netanjahu ugyanúgy szeretné megnyirbálni a demokráciát, ahogy az Magyarországon és Lengyelországban történt. A hatalomra került szélsőséges politikusok mindkét országban először is azzal szilárdították meg uralmukat, hogy meggyengítették az igazságszolgáltatást... Az izraeli kormányfő azon van, hogy beleszólhasson a bírák kinevezésébe is, mert ez esetben, ha el is ítélik az ellene zajló három korrupciós perben, utána olyanok elé kerülne a fellebbezése, akik már neki köszönhetik tisztségüket. De ezen túlmenően feltehetőleg súlyosan sérülnének a szabadságjogok és újabb, törvénytelen települések létesülnének a megszállt területeken. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
NPR
Az amerikai közszolgálati rádió kommentárja azt emeli ki, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány széles jogkört akar magának, mert az a terve, hogy keresztülgázol a Legfelsőbb Bíróságon. Az elképzelés ellenzői azt mondják, hogy Netanjahu ugyanúgy szeretné megnyirbálni a demokráciát, ahogy az Magyarországon és Lengyelországban történt.
A hatalomra került szélsőséges politikusok mindkét országban először is azzal szilárdították meg uralmukat, hogy meggyengítették az igazságszolgáltatást. Megváltoztatták az Alkotmánybíróság összetételét, korlátozták annak hatáskörét, majd következett a független sajtó felszámolása, illetve visszaszorítása – mutat rá Hadas Aron, a New York Egyetem izraeli professzora, aki a magyar, a lengyel és az izraeli populizmust tanulmányozza. Most arra kíváncsi, miként alakul ez a két tényező saját hazájában.
Mindenesetre a Freedom House Magyarországot már hibrid rendszernek minősítette, ami azt jelenti, hogy a demokrácia és a tekintélyuralom közti mezsgyén halad. A Netanjahu-kabinet ellenzéke szerint az új vezetés pont ezen az úton jár. Az izraeli jegybank két korábbi elnöke pedig arra figyelmeztet, hogy nagyot zuhanhat az ország hitelminősítése, ahogy az Lengyelországgal és Magyarországgal is történt, miután csorbult a bíróságok önállósága.
A miniszterelnök szerint ez velük nem eshet meg, mert a gazdaság erős. Viszont már jelezte, hogy szűkíteni kívánja a közmédia szerkesztői függetlenségét. Továbbá az erős hazai tiltakozás, illetve az amerikai aggályok ellenére jogot akar adni a kabinetnek, hogy az felülbírálhassa az alkotmányosság őrének számító Legfelsőbb Bíróság döntéseit.
Az ország elnöke ahhoz hasonlított a helyzetet, mint amikor robbanni készül egy lőporos hordó, de ő a színfalak mögötti tárgyalásokkal igyekszik elkerülni a súlyos belpolitikai válságot. Ettől azonban még a kormányfő azon van, hogy beleszólhasson a bírák kinevezésébe is, mert ez esetben, ha el is ítélik az ellene zajló három korrupciós perben, utána olyanok elé kerülne a fellebbezése, akik már neki köszönhetik tisztségüket.
De ezen túlmenően feltehetőleg súlyosan sérülnének a szabadságjogok és újabb, törvénytelen települések létesülnének a megszállt területeken.
The Times
Lengyelország egykor kitaszítottnak számított, most viszont erőteljes lépéseket tesz, hogy kulcsfontosságú játékos legyen Európában. A katonai izmait feszegeti, miután úgy érzi, hogy igaza volt, amikor a Putyin jelentette veszélyre figyelmeztetett. Máris fontos tényező lett a kontinens szívében, megnőtt mind az erkölcsi, mind a hadi jelentősége, arról nem beszélve, hogy nemsokára a földrész legnagyobb szárazföldi hadseregét mondhatja magáénak, miközben több mint 1,5 millió ukrán menekültet fogadott be.
A PiS 8 éve azt állította, hogy az ország túl sok szuverén jogot engedett át Brüsszelnek, illetve hogy nyugati, illetve nemzetközi szereplők az egyszerű lengyelek rovására lefölözték az ország gazdaságát. Azóta a kormány új pályát igyekezett kijelölni, hajlott arra, hogy összecsapjon az EU-val, amely illiberális és destabilizáló erőnek tekinti a Jog és Igazságosságot.
A hatalom megtiltotta az abortuszt, politikai ellenőrzés alá helyezte a közmédiát, valamint a oktatást és súlyosan korlátozta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Emiatt a Bizottság megtagadta, hogy folyósítsa Varsónak a koronaalap 35,4 milliárd euróját.
A kormánypárt és sok híve úgy látja, hogy a tusakodás tétje az ország önrendelkezési joga. Viszont a háború jócskán megnövelte a lengyelek ázsióját, ismét egyenjogú tagjai lettek a nyugati közösségnek. Most már nem pl. a Visegrádi Csoportra építenek, Moszkva miatt új szövetségeket kötnek.
Csakhogy közben odahaza Kaczynskiéknak meg kell küzdeniük a hatalom megtartásáért, mert jönnek a választások. Ám az embereknek elegük van a nagy pártokból. A Lengyel Tudományos Akadémia egyik tagja úgy véli: akárki is győz, meg kell birkóznia azzal, hogy nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, illetve hogy a közvélemény erősen megosztott. Ezeket a gondokat mindenképpen orvosolni kell. A háború ügyében viszont teljes az egyetértés a hatalom és az ellenzék között.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >