Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Zárt magyar világgal szembesülünk
Végel László
Bár az elmúlt években nagy lendületet vett a magyar nemzetpolitikai homogénizáció, ám az irodalomban továbbra is léteznek a kontextus-különbségek, amelyek többé nem annyira politikaiak, annál sokkal fontosabbak: kulturálisak. Érdekes, hogy a Fidesz nemzetpolitikáját a Fidesz kritikusai elfogadják a homogén kultúra elméletét, vagyis nem veszik tudomásul, hogy a kisebbségi író kontextusa szükségszerűen nyitottabb, hiszen bonyolultabb és összetetteb kulturális közegben él, amelynek hatása alól nem vonhatja ki magát. Olvassunk csak egy mai francia, osztrák, német író regényét. Ami a kisebbségben évtizedek óta zajlik, az a mai európai prózában immár magától értetődő. Ez nem puszta etnikai, hanem a műalkotás világát meghatározó kulturális sokszínűség, kreolizáció, amely hatással van a regény nyelvére is. A magyar prózában – ritka kivétellel – csak magyar szereplők jelentkeznek. Zárt magyar világgal szembesülünk. Végel László:
2023. július 18., kedd
A Cerberus ma sem kegyelmez. Újvidék főterén, a Rádió 21 szerint a hőmérő 60,7 C fokot mutatott. (…) A trópusi meleg ellenére az utcák elég forgalmasok. A világsajtó a Cerberusról ir és arról, hogy az angolok megbánták az EU-ból való kilépést. A megkérdezettek 54 százaléka szerint rossz döntés volt. csak 32 százaléka helyesli a kiválást. (…)
„Nem, higgyék el, senki sem ismerné ma Kafkát, ha cseh lett volna”, írta le Milan Kundera egyik kisesszéjében. Bosszanthat bennünket az állítás, de ettől még nagyon is igaz. Akadnak kivételek, talán Kundera is közéjük tartozik, de az is igaz, hogy emigrációja után már franciául írta műveit. Az viszont árulkodó jel, hogy Párizsba kerülve kiéleződött a tekintete a nagy és a kis nemzetek provincializmusa iránt is. Az utóbbi főleg abban nyilvánul meg – írja Kundera -, hogy „egy mű értelmét arra a szerepre korlátozza, amit az a maga országába játszik”. Ennek egészen groteszk formája mutatkozik meg a magyar irodalomban a határon túli irodalmak értelmezésekor, mivel ezek nehezebben illeszthetők be egy kis nemzetállam kis kontextusába. Miről is van szó? A kisebbségi író szélesebb kontextusba kényszerül. Kényszerül, gyakran szándéka ellenére is. Az anyaországi kontextus hatalmának köszönve aszinkron születik az anyaországi és a határon túli irodalmi művek értelmezésében. Elhalványul vagy eltűnik az értelmezési mező teljessége. Ez nem is annyira a lírában, inkább a prózában tűnik fel, továbbá a drámairodalomban, a vagy a színházi előadásokban. Az olvasó, de a kritikus is tisztában van vele, hogy másik világból való művet olvas, de mivel a mű magyar nyelven íródott, a kontextus tekintetében elbizonytalanodik sok részlet mélységét és a megannyi árnyalatát nem érzékeli. Sokszor hallottam, hogy míg a határontúliaknak ismerniük kell a kis magyar kontextust, addig a magyarországiaknak ez nem fontos. Ugyan ki gondolna arra, hogy ez lenne az első lépés a közép-európai kontextus irányába. Kundera például a közép-európaisági kontextusból indul az európai kontextus irányába. Ezért érti a széles európai olvasótábor Kundera regényeinek a világát. Mert a kontextusa nem zárult be az államnemzeti világba. Magyarországon is volt egy időben egy nagy nyitás, de utána következett a zárás. A nyolcvanas években, főleg az ellenzéki szerzők birtokolták ezt a közép-európai kontextust, a rendszerváltás után azonban ez elsikkadt, maradt a kis magyar kontextus. Ezért a kisebbségi irodalmak befogadási válságba kerültek az anyaországban. Erre azért is érdemes figyelmeztetni, mert az európai irodalmakban az úgynevezett megkettőzött kontextus megjelenése egyre feltűnőbb. Persze, ennek a jelenségnek különböző szakaszai vannak. A kádári és a ceaușescui rezsimet semmiképpen sem lehet közös nevezőre hozni, de bizonyos hasonlóságok mégis érzékelhetők a kis magyar kontextus perspektívájából ami megkönnyítette az erdélyi magyar írók műveinek értelmezését. Alig tudok olyan erdélyi magyar íróról, aki ne irt volna a totalitarizmus démonjairól. Ezt könnyebben értelmezik Budapesten, tehát komoly visszhangjuk akad. A recepciós akadály tehet csökkent, egy nyugati magyar író műve esetében azonban növekedett. A titói rendszer lényegesebb recepciós akadályt jelentett. Diktatúra? Majdnem Nyugat? Teljes a zűrzavar! Csakhogy Ceaușescu nincs többé! Tito sincs, Kádár sincs. A rendszerváltás utáni harminc esztendőben szubtilisebben vetődik fel a kis magyar kontextus problémája. Bár az elmúlt években nagy lendületet vett a magyar nemzetpolitikai homogénizáció, ám az irodalomban továbbra is léteznek a kontextus-különbségek, amelyek többé nem annyira politikaiak, annál sokkal fontosabbak: kulturálisak. Érdekes, hogy a Fidesz nemzetpolitikáját a Fidesz kritikusai elfogadják a homogén kultúra elméletét, vagyis nem veszik tudomásul, hogy a kisebbségi író kontextusa szükségszerűen nyitottabb, hiszen bonyolultabb és összetetteb kulturális közegben él, amelynek hatása alól nem vonhatja ki magát. Olvassunk csak egy mai francia, osztrák, német író regényét. Ami a kisebbségben évtizedek óta zajlik, az a mai európai prózában immár magától értetődő. Ez nem puszta etnikai, hanem a műalkotás világát meghatározó kulturális sokszínűség, kreolizáció, amely hatással van a regény nyelvére is. A magyar prózában – ritka kivétellel – csak magyar szereplők jelentkeznek. Zárt magyar világgal szembesülünk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >