Ma Ottó névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nyugodj békében, Barátom!
Elment a Béci
Bódis Gábor
Egy majd fél évszázados barátság szakadt meg hirtelen, de, sajnos nem váratlanul az augusztusi este csendjében. Csodálni való méltósággal viselted a kegyetlen kórt és az utóbbi évek viszontagságait. Még a napokban is tudtál bosszankodni az Eurosport teniszközvetítései közben sugárzott bugyuta bejátszókon. Megbeszéltük, hogy Újvidékről elhozom a nyugdíjadat, de az utat el kellett halasztanom. Már erre sem fogsz megkérni.
Valamikor nagyon-nagyon régen az első szerkesztőm voltál az Újvidéki Televízióban. Idővel össze is barátkoztunk, pláne azután, hogy 1979 legvégén megindítottad a Világunk magazinműsort, amelynek kis csapatát Tolnai Jutkával, Rácz Jóskával, Horváth Lacival, velem és a többiekkel vezetted szerte a Vajdaságban. Igazi tévés közszolgák voltunk, habár ezt akkor nem így éreztük, vagy legalábbis én nem. Benned azért több tudatosság volt. Már akkor is. Imádtad a munkádat és ránk ragadt a buzgóság. Megfertőztél bennünket a profizmusoddal.
Emlékszem, még jártam is többször az újvidéki otthonotokban, ahol focimeccseket néztünk. A sarokban ott voltak az újságkupacok: az internet előtti korszak szerkesztőjének memóriafelhői. Ezt az alaposságot az első munkahelyedről, a Magyar Szóból hozhattad.
A nyolcvanas évek elején még a régi békeidőket éltük: híradóztunk, magazinokat gyártottunk és utazgattunk, jártuk a világot. A televízió élén történt káderforgás következtében Kovács Laci főszerkesztőként tért vissza a szerkesztőségbe, és én lettem az egyik helyettese. Egy három évvel későbbi kádercsere után azonban Kovács a műsorigazgatói posztra lépett vissza, engem pedig kineveztek főszerkesztőnek – Németh Árpád és Korpa Béla lettek a főszerkesztő-helyettesek.
Ez volt a magyar szerkesztőség aranykora, és ezt azért merem ilyen szerénytelenül kijelenteni, mert a többiek érdeme ebben mérhetetlenül nagyobb volt: Béci a kádertoborzásban, -képzésben, műsorkészítésben, Árpád meg a híradó tökélesítésében jeleskedett. Ennek a csúcsa talán az volt, hogy a Jugoszláv Rádió és Televízió neumi versenyében első díjat nyertünk. Vigyázat: kisebbségi nyelven készült műsorért! Egy bizonyos napon, amelyet a zsűri választott ki, mind a nyolc JRT tagtelevízió elkészítette a versenyhíradóját. Ezeket osztályozták. Árpád híradója nyert.
Béci lelkén meg a szerkesztőség felduzzasztása szárad: több mint 100 tagú volt a nyolcvanas évek közepén a magyar tájékoztatási műsorok szerkesztősége, mely két híradót, több mint egy tucat „állóműsor”-t (így neveztük akkor a magazin- és tematikus állandó műsorokat) készített.
És akkor jött a joghurt-forradalom. A főszerkesztőket elsöpörte, viszont a televízióban volt egy olyan csapat, amely azt gondolta, hogy kompromisszumokkal meg lehet állítani, vagy legalább lelassítani a soviniszta ideológiát. Így kerültél a magyar szerkesztőség élére, habár ezt sokkal előbb megérdemelted volna. Mentettétek a menthetőt, de ez csak ideig-óráig tartott: beköszöntött a Fekete-időszak. És a szerkesztőségben még volt annyi szusz, hogy belülről megbuktassa a vállalhatatlan utódodat. De ez már a végjáték volt. Kitört a háború is. Neked sem volt maradásod. Irány az anyaország.
Az Új Magyarország után jött az akkor indult Duna Televízió, amelynek híradóját alakítgattad erős ellenszélben, hiszen az akkori művészlelkű vezetőség fel sem foghatta, hogy minek egy közszolgálati médiumban híradó. Ki látott már ilyet. Később a gazdasági műsorban, a Váltóban lelted meg a helyedet. Mígnem jött az anyaországi joghurt, és elsöpört minden közszolgálatiságot.
Visszavonultál: a családnak, a haveroknak és nem utolsósorban a tenisznek szentelted az életedet. Megnyertél mindent, amit lehetett: többszörös veterán újságíró világbajnok lettél. Az egyik legfájdalmasabban az érintett, hogy le kellett mondani a játékról. „Irigykedve” hallgattad az én teniszélményeimet, pedig azok fel sem érhettek a tieiddel.
Árpádot és engem is te tanítottál teniszezni az újvidéki Novi Sad pályáin, ahol egykor Szeles Mónika is edzett.
Számtalanszor meg is fenyegettelek, hogy eljön még az én időm és előbb utóbb megverlek. Hát nem jött el.
De azért nem adom fel: amikor utánad megyek, viszem a teniszütőmet is.
Következő cikk: Ukrajna győz, de ez nem lesz meg karácsonyig
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legija, Bokan, Vučić...
Ezért közpénzen a Titkárság megvásárolt egy bizonyos példányt, hogy a vajdasági közkönyvtároknak ajándékozza. Milorad Ulemeket a >
Ez lesz az egyetemisták nagy vizsgatétele
Nem az a gond, hogy különbségek vannak, ez szinte magától értetődő. Az egyetemisták között vannak jobboldaliak >
Csak a vajdasági magyarság csendes, újra csendes, félő, hogy örökre az marad
A közelmúltban lezajlott népszámlálás különösen súlyos sebet ejtett a vajdasági magyarság körében. Most már nem is >
A VMP színrelépése
A Vajdasági Magyar Plénum (VMP), a vajdasági magyarság legújabb közösségi szerveződése közleményben támogatta az egyetemisták követeléseit. >
A forradalom jogossága
Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat >
Az intrika, mint uralkodó narratíva
A jelenlegi zűrzavaros évek, különösen kedveznek, az intrikusoknak. A posztigazság korában az intrika uralkodó narratíva lett, >
Új magyar érdekvédelmi szervezet szükséges!
Az országban folyó néplázadás nyomán, amit már „III. szerb felkelésnek” is neveznek – a Vajdasági Magyar >
Egy másik stratégia
A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >