Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A PiS párhuzamos univerzuma
A Die Welt német jobboldali újság varsói tudósítója úgy látja, hogy a lengyel vízumbotrány feltárta, milyen veszélyes is, hogy a PiS párhuzamos univerzumot épített ki. A történtek megrázták a lengyel politikát, nem egészen négy héttel a választás előtt, bár sok részlet még nem világos. De nagyon valószínű, hogy lengyel konzulátusokon – kenőpénzért – több százezer munkavállalási engedélyt adtak ki, nem pedig csupán néhány százat, ahogyan azt a hatalom állítja. Ám mivel a kormány ellenőrzés alatt tartja a média javát, a nyomozás akadozva halad, és úgy is csak főként külső nyomásra. Megesett a héten, hogy egy ellenzéki képviselő elment a Jog és Igazságosság egyik kampánygyűlésére, ám amikor szóba hozta a vízumügyet, a rendőrség elvezette, immunitás ide vagy oda. Erre mondták azt ellenzékiek, hogy ilyesmi a belarusz diktatúrában szokott előfordulni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A jobboldali újság varsói tudósítója úgy látja, hogy a lengyel vízumbotrány feltárta, milyen veszélyes is, hogy a PiS párhuzamos univerzumot épített ki. A történtek megrázták a lengyel politikát, nem egészen négy héttel a választás előtt, bár sok részlet még nem világos.
De nagyon valószínű, hogy lengyel konzulátusokon – kenőpénzért – több százezer munkavállalási engedélyt adtak ki, nem pedig csupán néhány százat, ahogyan azt a hatalom állítja. Ám mivel a kormány ellenőrzés alatt tartja a média javát, a nyomozás akadozva halad, és úgy is csak főként külső nyomásra.
Megesett a héten, hogy egy ellenzéki képviselő elment a Jog és Igazságosság egyik kampánygyűlésére, ám amikor szóba hozta a vízumügyet, a rendőrség elvezette, immunitás ide vagy oda. Erre mondták azt ellenzékiek, hogy ilyesmi a belarusz diktatúrában szokott előfordulni.
A reakció: kivédeni a bírálatot és ellentámadást indítani. De a történtek miatt a párt sok szavazatot veszíthet, bár hogy pontosan mi lesz az urnáknál, azt lehetetlen megjósolni. Még az sem kizárt, hogy győz az ellenzéki szövetség. Merthogy a hatalom migráció elutasítását írta a zászlajára. Nem hajlandó pl. elfogadni az Unión belül a befogadott menekültek szétosztását.
Hogy nemzetközi válság lett a botrányból, az arról árulkodik, hogy az EU-partnerek mennyire nem bíznak a lengyel vezetésben. Ez a következménye annak, hogy a hatalom átalakította az igazságszolgáltatást, illetve az államot. Senki sem gondolja, hogy Varsó megnyugtatóan utánajár a visszaélésnek. Hírek szerint ebbe a körbe beletartozik Washington is.
Bloomberg
A kommentár szerint Azerbajdzsán megnyerte az egynapos háborút, ám a nagyobb próbatétel csak most jön, mivel kérdés, mit csinál a visszafoglalt Hegyi Karabahban, ahol a l20 ezer lakos többsége örmény. A védők letették a fegyvert, az orosz békefenntartók közvetítésével tűzszünet jött létre, de a három évtizedes véres viszályt ismerve, nagy fokú önmegtartóztatásra lesz szükséges azeri részről, hogy ne folytatódjon a dráma.
Persze a mostani állapotot diplomáciai úton is el lehetett volna érni, mert az örmény miniszterelnök már korábban elismerte Baku szuverenitását az enklávé fölött. Karnyújtásnyira volt a megállapodás. Most viszont Carnegie Europe agytröszt egyik szakértője arra figyelmeztet, hogy az örmények attól félnek: Oroszország új vezetést akar Jerevánban és ehhez Hegyi Karabahot is felhasználja.
A Nyugat sokat nem sokat tud tenni. Valószínűleg most beindul a vita az azeri energiahordozók importjának leállításáról, de ez a lehetőség sosem volt vonzó. Viszont el kell érni a ma kezdődő tárgyalásokon, hogy a Hegyi Karabahban élő örmények valamiféle biztosítékot kapjanak. Máskülönben újabb tömeges menekülés, illetve etnikai tisztogatás fenyeget.
Meg bosszúból elkövetett gyilkosságok valamint megtorlásként hozott ítéletek jönnek. Nem sok jót ígér, hogy Azerbajdzsán a bizonyítékok ellenére is letagadta: civil célpontokat támadott. Hogy mi következik azután, azért a fő felelősséget Alijev elnököt és a nagyjából 2 ezer orosz békefenntartót terheli.
Jó megoldás volna annyi ENSZ-kéksapkást kivezényelni, amennyi képes szembeszállni az azeri hadsereggel. Ez a 90-es években már bevált Kelet-Horvátországban. Enélkül ugyanis könnyen előfordulhat, hogy Baku megpróbálja egyszer s mindenkorra elintézni a viszályt. Ugyanakkor ha valaki képes befolyásolni Alijevet, az csakis Erdogan, a török államfő.
Politico
Mihail Hodorkovszkij úgy látja, nagy hiba volna megpróbálni rábeszélni Ukrajnát, hogy az tárgyaljon Putyinnal. Az egykor politikai fogoly szerint a tűzszünet meggyengítené az ukrán vezetést, megerősíteni az orosz elnököt, miközben minden bizonnyal egy idő után kiújulnának az ellenségeskedések.
Mivel az ukrán ellentámadás a vártnál lassabban halad, egyre erősebb szirénhangok sürgetik Kijevet, hogy kezdjen párbeszédet Moszkvával. Utóbbi a maga szempontjából egyáltalán nem tartja katasztrofálisnak a helyzetet, mert a szankciók lyukasak, és egyelőre van pénz az elszenvedett károk finanszírozására. Ezzel együtt látszik, hogy az orosz társadalom lassan belefárad a viszályba. Az elnök szívesen belemenne, hogy megtartsa az elfoglalt területek egy részét.
Ám mivel nem tudná lényegesen javítani az életszínvonalat, hiszen nem könnyű visszaállítani a gazdaságot a haditermelésről és a szankciók is életben maradnának. Szembe kellene néznie a több százezer halott, illetve megcsonkított katona családjával, valamint valamit tennie kellene a romokban lévő megszállt övezetekkel is.
A patthelyzetnek csak a rezsim bukása vetne véget. Ezért a fegyvernyugvást a hadsereg megújítására használná fel, utána pedig jönne az újabb háború. Ukrajna számára ugyanakkor leállnának a fegyverszállítások. Viszont az orosz fenyegetés miatt nemigen jönnének az újjáépítéshez szükséges külföldi befektetők.
Az egyik lehetséges kiutat az jelentené, hogy gyorsan felvennék Kijevet a NATO-ba, vagy ha a szövetség katonákat küldene a két felet elválasztó vonalra. Csakhogy egyikre sem mutatkozik készség. Viszont ha tárgyalóasztalhoz kényszerítenék Ukrajnát, azzal a Nyugat feladná saját értékeit, valamint szövetségese szuverenitását. És a legrosszabb csak utána következne.
Yahoo/Daily Telegraph
Nem csupán az ukrajnai kaland okozott mélységes csalódást Putyinnak, a szeme előtt porlad szét az orosz birodalom – állapítja meg az elemzés. Most éppen Hegyi Karabah bizonyítja, hogy a Kreml képtelen akár csak a legkisebb befolyást gyakorolni egy olyan körzetre, amely egykor a Szovjetunió fontos része volt.
Az ukrán ellenállás csak megerősítette a volt szovjet köztársaságok ellenállását, főleg a Baltikumban, valamint Kelet-Európában, mármint hogy megvédik magukat minden orosz fenyegetéssel szemben. Hogy inog a szovjet erő, az látszik Közép-Ázsiában, valamint Dél-Kaukázusban is.
Az orosz békefenntartók képtelenek voltak megvédeni a Lacsini folyosót, amelyen át a segélyszállítmányok eljutottak Örményországból az azeri területen lévő Hegyi Karabahba. Azaz Baku gyakorlatilag ostrom alá vette a területet. Aligha kerüli el a közép-ázsiai köztársaságok figyelmét, hogy mennyire nem ért semmit az orosz-örmény védelmi megállapodás.
Ennélfogva könnyen arra juthatnak, hogy érdemesebb a kínai kapcsolatot erőltetni. Kína máris 50 milliárd dolláros befektetési egyezményt kötött ezekkel az országokkal.
Wall Street Journal
A vezércikk azt ajánlja az izraeli ellenzéknek, hogy ne kösse mindenáron az ebet a karóhoz, mert Netanjahu a jelek szerint elmozdult a közép irányába. Nagyon úgy néz ki, hogy hajlandó kompromisszumra az igazságügyi reform kapcsán, beindult a demokrácia.
A kormányfő elhatárolta magát a koalíció eredeti tervétől a Legfelsőbb Bíróság hatáskörének átalakítása ügyében. Elismerte, hogy az új rend nem lenne jobb, mint az eddigi, hiszen a Knesszet felülbírálhatná a legfőbb bírói testület döntéseit. Azaz a jelek szerint jegeli az elképzelést. Azt is elismeri, hogy a kormánynak nincs kellő támogatottsága az átalakítás véghezviteléhez.
Csak éppen a tiltakozó mozgalom a jelek szerint átbillen balra és most már a kormány menesztését sürgeti, noha az éppen életképes javaslatot tett le az asztalra az elégedetlenség leszerelésére. Az sem jó, hogy a legfelsőbb bírák további felhatalmazást követelnek maguknak. Szóval nagyon az a benyomás, hogy jelenleg inkább Netanjahu látszik mérsékeltnek.
Guardian
A háború megmutatja, hogy új világrend alakul ki, amelynek a globális Dél erős államai a nyertesei – állapítja meg a római Külügyi Intézet igazgatónője. Szokásos kommentárjában Nathalie Tocci kiemeli, hogy jó ideje visszatartott elégedetlenség nyilvánul meg a Nyugattal szemben, miközben az erőviszonyok a többi közt India és Kína javára módosulnak.
Sok demokrácia már akkor megdöbbent, amikor sok-sok hónapja kb. 30 ország tartózkodott az ENSZ-ben, és nem szavazta meg a Moszkvát elítélő határozatot. Ezek az államok a világ lakosságának kétharmadát képviselik. De nem sült el jobban a hónap elején a G20-ak tanácskozása sem Új-Delhiben, mert a közös közleményt csak azon az áron sikerült tető alá hozni, hogy az nem említette az orosz agressziót.
A Nyugat kénytelen odafigyelni, mert a fejlődő államok egyre többet számítanak a nemzetközi porondon. A Világbank azt jósolja, hogy az idén Ázsiának köszönhető a világban a növekedés 70 %-a. Ennek a fele Indiára és Kínára jut.
De a háború is afelé tereli a fejlett országokat, hogy több ne fordítsanak hátat a 3. világnak. Kiderült ugyanis, mekkora dühöt vált ki még ma is az egykori gyarmatosítás, valamint az, hogy a nyugatiak kettős mércét alkalmaznak a jogsértésekkel kapcsolatban a Föld különböző részein. A dolgok nem arra utalnak, hogy a jövőben egyszerűbb lesz Észak és Dél viszonya, de talán tisztességesebb, mint idáig.
Washington Post
Fel kell kötnie a gatyát annak, aki Mark Milley helyébe lép az amerikai Vezérkari Főnökök egyesített bizottságának élén. Így látja ezt David Ignatius, a lap biztonságpolitikai szakírója. Merthogy a most távozó tábornok olyan bátor , illetve időnként annyira zajos volt, mint egy tüzérségi tűz. De elvégezte Princetont, kiválóan ismeri a hadtörténetet, valamint a nukleáris háború elméletét.
Ukrajnában az izgatta a legjobban, nehogy nagyhatalmi viszály legyen belőle. Azaz mérlegelte a kockázatokat és Kína miatt kerülte a provokatív katonai gyakorlatokat a Dél-Kínai-tengeren. Hozzáállását az szabta meg, hogy közelről látta az iraki háborút. És igyekezett megfogadni egy 2. világháborús veterán intelmét: „Ne engedje meg, hogy ez a szörnyűség újra megtörténjen!”
Szoros és bizalmas kapcsolatot alakított ki Bidennel, egyetértett azzal, hogy támogatni kell Ukrajnát, illetve el kell kerülni az összecsapást az oroszokkal. Figyelmeztette a NATO-szövetségeseket, hogy katonailag ugyan hasznos korszerű hadfelszerelést küldeni Kijevnek, de azok nem eredményeznek döntő áttörést.
Amikor az ukránok az ősszel elfoglalták Harkivot és Herszont, személyesen hívta fel orosz kollégáját, hogy megtudja: miként is áll hozzá a Kreml a harcászati rakéták bevetéséhez. Hadtörténészként pontosan tudta, hogy háború a politika folytatása más eszközökkel. Igyekezett mentesíteni a hadsereget a politika befolyásától, de ez Trump alatt lehetetlennek bizonyult.
Következő cikk: „Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >