2024. május 4. szombat
Ma Mónika, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Napi ajánló

Virágkorát éli a magyar irodalom, csak az olvasóknak nincs pénzük rá

„Nincsen semmilyen színvonalesés, nem romlik a magyar irodalom, csak változik.” Vári György (Népszabadság):

Az Élet és Irodalom kritikai beszélgetéssorozatának első 50 darabját e-könyvben jelentette meg az Írók Boltja. Ebből az alkalomból beszélgettünk a hetilapos kvartettek moderátorával, Károlyi Csaba szerkesztővel a magyar irodalom legújabb aranykoráról, a krimiknek tett engedményekről, az olvasóközönség pénztelenségéről és arról, hogy tudnak-e bármit a kritikusok, amit az olvasók nem.

– Tulajdonképpen mi a kortárs magyar szépirodalom? A krimik, romantikus szerelmes regények, akció- és fantasykönyvek beletartoznak?

– A beszélgetésekhez választott művek alapjául az ÉS általam szerkesztett könyvkritikai rovata volt a minta. Magasirodalommal foglalkoztunk, ezen belül jellemzően szépprózával. Azt tapasztaltuk, hogy egy széles hömpölygésű regényről könnyebb négy embernek egy órán keresztül beszélgetnie, mint egy verseskötetről. De az említett ­műfajú könyveknek tettünk engedményeket, beszéltünk Baráth Katalin, Kondor Vilmos krimijéről és Kepes András Tövispusztájáról is, ez afféle határeset, ilyenkor arra is érdemes kitérni, hová tartozik voltaképpen egy ilyen munka. Ezeket a szövegeket a saját műfajuk szabályaihoz-­lehetőségeihez, ­magyar hagyományához érdemes mérni, hogy ezekből mit tudnak kihozni. Van úgy nemegyszer, hogy meg vagyunk velük elégedve. Fejős Éva egyik könyve kapcsán megírtam az ÉS-ben, hogy szerintem igazi profi abban, amit csinál.

– Egy éve Tamás Gáspár Miklós azt mondta, hogy a magyar prózairodalom két nagy nemzedéke, Bodor Ádám, Esterházy, Kertész, Krasznahorkai, Nádas, Tar Sándor után nem jöttek létre hasonlóan fajsúlyos életművek. Ön mit tapasztal?

– Nincsen semmilyen színvonalesés, nem romlik a magyar irodalom, csak változik, tucatnyi nevet mondhatnék megerősítésül ­Tóth Krisztinától, Szvoren Edinától, ­Darvasi Lászlótól és Térey Jánostól kezdve Tompa Andreáig, Grecsó Krisztiánig és Péterfy Gergelyig. A fiatal és a középnemzedék írói közül is lesznek, akiket kicsit később úgy fogunk majd látni, mint ma már Esterházyékat. Érdemes olvasni, a magyar irodalom továbbra is virágkorát éli, nemrég a német irodalom fiatal sztárja, Daniel Kehlmann menesztette a mennybe Dragomán Györgyöt. A fiatal költők közül most épp Áfra János és Krusovszky Dénes a kedvencem. A költészetünk is nagyszerű.

– Akkor miért nem olvassák? Miért számít a magyar könyvpiacon pár ezer eladott példány már komoly sikernek?

– Mert a potenciális olvasóknak nincs pénzük. Az egyetemisták, értelmiségiek nem tudnak könyvet venni, más érdeklődők sem, gondolja meg, egy kezdő orvosi, ápolói fizetésből, nem beszélve magukról a könyvtárosokról, a tanárokról. De ha az ÉS-kvartettben beszélgetünk egy könyvről, bizonyos helyeken néhány hétig megnő rá kicsit a kereslet.

– Bárki nyilvánosan elmondhatja egy blogon, tetszik-e neki valamelyik könyv vagy nem. Van jövőjük a szakmai beszélgetéseknek?

– Van. Nyilván nem arról van szó, hogy a képzett irodalomkritikusnak eleve igaza van a nem irodalmár olvasóval szemben, mindenkinek egy szavazata van, de az irodalmár képes lehet bemutatni a mű kapcsolódási pontjait, felépítését, belső logikáját, többet megértetni belőle, felhívni a figyelmet máskülönben esetleg elsikkadó vonásokra is. Érdemes lehet ránk figyelni még mindig.

 

– Számos kritikai beszélgetéssorozat futott Budapesten az utóbbi években, de az ÉS-kvartett tűnt a legnépszerűbbnek. Mitől?

– Igen, mindig elég sokan néznek bennünket, olyan könyveket választunk, amelyek már két-három hónapja a piacon vannak. Szóval, aki akarta, már benyomást szerezhetett róluk. Ha Esterházyról vagy Spiróról beszélünk, persze többen vannak, mint ha pályakezdőkről. Furcsa módon az, hogy a beszélgetés később megjelenik az ÉS-ben szerkesztve és még a YouTube-ra is felkerül, inkább vonz bizonyos embereket, mert, mint némely lelkes irodalombarátok mondják, az újságban olvasva visszajön az élmény. A helyszín, az Írók Boltja és az ÉS törzsközönsége alkotja a magot.

2016. január 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csak Budapestre figyelünk, másra már nem

A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Harcosok klubja

Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább