Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kelet és Nyugat közt járja pávatáncát Szerbia
A Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásnak azonban van egy kritikus pontja is. Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyi minisztériumának helyettes államtitkára legutóbbi szerbiai látogatásakor jelezte, hogy a nisi Szerb–Orosz Humanitárius Központ – amelyet Nyugaton orosz kémközpontnak tartanak – veszélyt jelent az egész régióra. Az oroszok ugyanakkor diplomáciai státust szeretnének kapni a központban dolgozó munkatársaiknak, amit Szerbia idáig nem adott meg. Habár a szerbiai közvélemény arra számított, hogy ezúttal ezt a kérdést is rendezik a felek, erre most nem került sor. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
Nincs az a nyomás, amely miatt Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen – így vezette fel Aleksandar Vucic szerb államfő a találkozót, amelyen orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a két ország számára kulcsfontosságú ügyekről. A mostani vizit jól illeszkedik Szerbia külpolitikájába, amelynek hosszú évek óta az egyik legfontosabb eleme a Nyugat és Oroszország közti egyensúlyozás.
Mielőtt Vucic Moszkvában tárgyalt volna, a nyugat-balkáni országok vezetői Federica Mogherininak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására munkavacsorán vettek részt Brüsszelben, ezen a szomszédságpolitikáról, az országok közötti együttműködésről, az államok európai integrációjáról és a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről volt szó. A Deutsche Welle szerint Mogherini részletekbe menően kívánta tájékoztatni a nyugat-balkáni államok vezetőit az EU bővítési terveiről: ezek szerint Szerbia 2025-ig válhat az unió teljes jogú tagállamává.
Vucic moszkvai látogatását ugyanakkor jóval nagyobb figyelem övezte déli szomszédunknál. A szerb média már korábban megírta, hogy a tárgyalások középpontjában az orosz–szerb „stratégiai partnerség” fejlesztése áll majd, amelynek kapcsán egy sor kérdést megoldanak. Ennek egyik legfontosabb eleme a gázszállítások rendezése 2019 után, balkáni szomszédunknál ugyanis egyre nagyobb a kereslet az energiahordozóra.
A mostani találkozón a két fél megállapodott, hogy eltörlik a 2012-ben aláírt szerződésnek azt a pontját, amelynek értelmében az országba érkező orosz gázt csak Szerbiában adhatják el. Hasonlóan fontos kérdés a két ország közti haditechnikai együttműködés, amely eddig is gyümölcsöző volt: a nyáron kötött végleges megállapodásnak megfelelően Szerbia összesen hat használt, de felújított MiG-29-es harci gépet kapott. A vadászgépeket Belgrád ajándékba kapta Moszkvától, és csak a körülbelül 185 millió eurót kitevő felújítási munkálatokat kellett kifizetnie. A szerb kormányközeli sajtótermékek ráadásul már korábban megírták, hogy amennyiben Szerbia garantálná, hogy nem lép be a NATO-ba, Moszkva jóváhagyná az Sz-300 típusú orosz nagy hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer szállítását. Annak következtében, hogy Szerbia – az uniós országokkal ellentétben – nem vetett ki szankciókat Oroszországra a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt, a két ország közti kereskedelem már eddig is szárnyalt. Most viszont arra számítanak, hogy a jövő évben még nagyobb lesz az áruforgalom, ráadásul további orosz vállalatok is érkeznének az országba.
A Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásnak azonban van egy kritikus pontja is. Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyi minisztériumának helyettes államtitkára legutóbbi szerbiai látogatásakor jelezte, hogy a nisi Szerb–Orosz Humanitárius Központ – amelyet Nyugaton orosz kémközpontnak tartanak – veszélyt jelent az egész régióra. Az oroszok ugyanakkor diplomáciai státust szeretnének kapni a központban dolgozó munkatársaiknak, amit Szerbia idáig nem adott meg. Habár a szerbiai közvélemény arra számított, hogy ezúttal ezt a kérdést is rendezik a felek, erre most nem került sor. Ami a politikai kérdéseket illeti, a találkozó után Putyin kijelentette: Oroszország továbbra is kiáll Szerbia szuverenitása és területi integritása mellett. Ennek jegyében jelezte, Koszovó kapcsán tiszteletben fogja tartani a Belgrád és Pristina közti párbeszéd nyomán született megoldást. Az elemzők szerint így a mostani találkozó újabb jele annak, hogy Szerbia továbbra sem kívánja feladni a nagyhatalmak közötti egyensúlyi politikát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >