Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
EU-Balkán: érdekközösség, nem szerelmi házasság
Az Európai Bizottság kedden ismertetendő stratégiai elképzeléseivel lendületet kíván adni a még nem EU-tag balkáni országok erőfeszítéseinek, Szerbia és Montenegró már 2025 táján taggá válhat. Számos polgár azonban panaszkodik a látszatreformok miatt. Miként egyeztethető a kettő össze - teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség tudósítója.
Az újságíró két párhuzamosan létező világot feltételez a Balkánon: az egyiket az Európai Unió egyes csúcspolitikusai képviselik, akik a reformígéretek hallatán Szerbia EU-csatlakozását már a megcélzott 2025-ös év előtt lehetségesnek tartják, a másik oldalon pedig ott van a panaszkodó civil társadalom, a demokráciadeficit, a médiumok szorongatása, az igazságszolgáltatás, amelyek közül egyesek manapság rosszabb helyzetben vannak, mint voltak a kilencvenes évek háborús időszakában.
A kis Montenegró már hat éve tárgyal Brüsszellel EU-csatlakozásáról, 35 tárgyalási fejezetből harmincat megnyitottak. Podgorica jutott eddig a legmesszebbre a belépésre váró balkáni országok közül, belpolitikai helyzete azonban törékeny. Az ellenzék fele hosszabb ideje bojkottálja a parlamenti munkát. Így tiltakozik az évtizedek óta mindent uraló Milo Djukanovic ellen, aki néhány családdal együtt úgy irányítja az államot, mintha az övé lenne. A szocialisták szinte örökös elnöke egy-két rövid időszak kivételével vagy Montenegró elnöke vagy miniszterelnöke volt.
Kisebb örökkévalóság az is, amit Szerbia erős embere, Aleksandar Vucic elnök a politikában eltöltött. Hosszabb időn át nagyszerb nacionalista és ellenzéki, miniszterelnökként, majd államfőként lánglelkű európai. A Nyugat, Washington, Berlin, Párizs a hosszú karrierje ellenére még mindig csak 47 éves politikusban látja legfontosabb partnerét. Jovo Bakic szerb szociológus szerint Brüsszel minden antidemokratikus sakkhúzást elnéz Vucicnak, csak ne provokáljon új konfliktusokat Koszovóval és keresse a kibékülés lehetőségét a tíz évvel ezelőtt Szerbiáról levált területtel.
Bosznia-Hercegovinában is az évtizedek óta uralkodó politikusok, mint például a muzulmánok vezetője, Bakir Izetbegovic, tartoznak Brüsszel kivételezett partnerei közé. Srdjan Blagovcanin a szarajevói Transparency igazgatója szerint azonban Izetbegovic, a szerbek és a horvátok vezetőihez hasonlóan, csak hitegeti az EU-t a reformígéretekkel. "A reformokról szóló beszéd mese", "a pártok bűnszervezetek, úgy működnek, mint a maffia" - mondja.
Predrag Kojovic ellenzéki politikus hasonlóan látja a helyzetet. "A pártklikkek csak biztosítani akarják törvényellenesen megszerzett gazdagságukat, anélkül, hogy bármilyen jogi, politikai vagy társadalmi következményt kellene viselniük" - mondja a dpa-nak. Szinte az összes külföldi szakértő egyetért abban, hogy a pártok minden délkelet-európai országban minden dolgok mértékei. Ellenőrzés nélkül uralják a gazdaság és a társadalom minden területét, meghatározzák a médiumok és az igazságszolgáltatás működését, karriereket egyengethetnek vagy tehetnek tönkre.
Nyugati diplomaták néha beismerik, hogy mennyire problematikus a partneri viszonyuk a balkáni országok erős embereivel. Azzal igazolják az összekapcsolódást, hogy az ellenzék ezekben az országokban széttöredezett, gyakran szervezetileg is lebénult. Egyszerűen nem kínálkozik más beszélgető- és tárgyalópartner. Hasonló a helyzet a többi EU-aspiráns, Albánia, Macedónia és Koszovó esetében: veszekedés, blokád, bojkott, korrupció - ezek a helyi belpolitika legfontosabb fogalmai. Mind a hat - EU-tagságra törekvő - ország egymással határvitákba is belebonyolódott.
Az EU-diplomaták abban reménykednek, hogy ezek az országok, hacsak apró lépésekkel is, de egyszer csak áttörést érnek el a demokrácia és a piacgazdaság irányába. A lakosság azonban nem akar várni. Sok csalódott ember kiutat keres és kivándorol, főleg Németországba és Ausztriába. Ezekben az országokban szívesen befogadják a jól képzett fiatalokat, például a mérnököket, az orvosokat és az ápolókat. Hiányuk azonban még inkább visszaveti szülőhazájukat.
Következő cikk: Nagyon sok külhoni szavazat érkezhet, Pásztorék jelesre vizsgáznak Orbán előtt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >