Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
És itt kinek nem Orbán jut az eszébe?
Tovább élnek az ósdi előítéletek és sértettségek. Hogy pl. rút hálátlanság a köszönet, amiért a keleti államok védték a kontinenst tatártól, töröktől, a bolsevizmustól. De ugyanez a helyzet, amikor napjainkban végvárként működnek a migránsokkal szemben. Nagyjából ugyanazok a jelenségek köszönnek vissza évszázadok óta. A Nyugat igényt tart az egyedül üdvözítő igazságra, a Kelet viszont a sajátosságait emeli ki. És itt kinek nem Orbán jut az eszébe? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Handelsblatt
Rövidesen színt kell vallania a Bizottságnak, hogy akkor most mi is legyen azokkal a milliárdokkal, amelyek elvileg az uniós újjáépítési csomagból járnak Magyarországnak és Lengyelországnak. Mint a két kormánynak igencsak szüksége van a pénzre, ám közben a jogállam ügyében folyamatosan birkóznak az EU-val. A lengyelek rá akarják tenni a kezüket a bíróságokra, és kétségbe vonják, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti normákkal szemben. Az Orbán-kabinet a kutatást és a médiát vette célba. A viszály legutóbbi almája az volt, hogy von der Leyen élesen kikelt a magyar LMBT-közösség ellen hozott törvény miatt.
Nem lesz könnyű megtalálni a középutat Brüsszel részéről, hiszen már be kellett volna élesítenie az ez évtől hatályos jogállami mechanizmust, amely előirányozza a támogatások (egy részének) befagyasztását, ha netán valamelyik tagország semmibe veszi a demokratikus játékszabályokat. Az Európai Parlament közben már odáig jutott, hogy a közösség legfelsőbb bírósága elé citálná Brüsszelt, ha az továbbra húzza-halogatja a határozott fellépést Budapest, illetve Varsó ellen.
A CSU-s Monika Hohlmeier (a néhai Franz-Josef Strauss lánya – a szerk. megj.), aki a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság élén áll Strasbourgban, meglehetősen furának tartja a menetrendet, hogy von der Leyen először engedné a források folyósítását, majd adott esetben beindítja az új szankciós mechanizmust, aminek a vége az lehet, hogy leáll az anyagi segítség. Pedig nagyon is lehetséges ez a forgatókönyv.
Ha felfüggesztik a támogatásokat, csak tovább eszkalálódna a vita, olyannyira, hogy a lengyelek részéről a kilépés is felmerülhet. Ezt már Darvas Zsolt fejtegeti, aki Brüsszelben a Bruegel Intézetnél elemző. Markus Ferber, a bajor Keresztény Szociális Unió EP-képviselője úgy véli, hogy oda kell adni a két kormánynak, ami dukál nekik. A Bizottság is efelé hajlik, bár még nem derült ki, hogy pl. Magyarország mire fordítaná a gazdasági csomagból előirányzott 7,2 milliárd eurót.
Ugyanakkor Daniel Freund, aki a német környezetvédők törvényhozója az Európai Parlamentben, fontosnak nevezi, hogy az Orbán-kabinet csak akkor juthasson hozzá a szubvencióhoz, ha előbb vállalja, hogy újból követi a közös értékeket. Jelenleg azonban egészen más irányban halad, ezért nem kellene neki egyetlen centet sem folyósítani. Hiszen grasszál a korrupció és több ügyben igencsak sáros a miniszterelnök édesapja, legnagyobb lányának férje, Tiborcz István, valamint az egykori iskolatárs, Mészáros Lőrinc.
Süddeutsche Zeitung
Az EU erősebb, mint amilyennek látszik, csak éppen válságról válságra bukdácsol, de egy sor területen igen jól működik. Ezt állapítja meg az elemzés, ám azt is megjegyzi, hogy minden pozitívum ellenére át kell gondolni az unió egész koncepcióját. Az afgán események megrázzák a világot, de Európa újból gyengének és megosztottnak mutatkozik. A kialakult hely igen jól illusztrálja, hogy a földrész az amerikai védőernyőtől függ.
A várható menekülthullám ügyében megy a vita, de 2015 minden keserű tapasztalata ellenére sem jutnak előbbre a közös migránspolitika, illetve a kvóták kapcsán. És akkor még ehhez jön hozzá, hogy Brüsszel hamarosan újabb menetet vív meg Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállam, illetve a közös értékek kapcsán.
Ám ha helyes döntéseket hoz, akkor megerősödve hagyhatja maga mögött az ellentéteket. A magyar és lengyel kormány ügyében az elemzés rámutat, hogy a két országot egyre inkább tekintélyelvű körök irányítják, azok el akarják nyomni a kritikus hangokat a bíróságokon, a médiában és a civil társadalomban. Emellett megnehezítik a nem heteroszexuális beállítottságú emberek életét. Mind a Fidesz, mind a PiS ellen már egy sor kötelezettségszegési eljárás kezdődött, ehhez társul a jogállami mechanizmus.
Az értékek ügyében már nem ez az első összecsapás a szervezet történetében, de a mostani eset azért különleges, mivel Budapest és Varsó megkérdőjelezi az EU-jog elsőbbségét. Ám a közösség nem tud úgy működni, ha egyes tagállamok kényük-kedvük szerint alkalmazzák az uniós előírásokat, illetve az Európai Bíróság ítéleteit. Ennélfogva a Bizottságnak keménységet kell tanúsítania.
A cselekvőképesség különösen lényeges, mert egyetlen ország semmit sem tud tenni egymaga a nagy amerikai internetes óriáscégek, az orosz provokációk vagy Kína agresszív növekedése ellen. Tehetetlen a klímaváltozással vagy a járvánnyal szemben is. Csak éppen a kül- és biztonságpolitikában az egyhangú döntéshozatal elve megköti a kezét. Így azután nem tud megállapodni a menekültek elosztásában és képtelen elítélni Kína eljárását Hongkongban, mert a Peking-barát magyar vezetés keresztbe fekszik. Azért nincs haladás ezeken a területeken, mert egyes államok gyenge EU-t akarnak. Jót tenne, ha eltörölnék a nemzeti vétó intézményét.
Ez azonban még jó ideig a fantázia birodalmába tartozik, ezért inkább az a járható út, hogy a közös utat szorgalmazó országok mennek együtt, a vonakodók nélkül. Ugyanakkor az uniónak keménynek kell lennie az olyanokkal szemben, mint Magyarország, amely megkérdőjelezi az alapelveket. Határozottan kell fellépnie az egységes piac és az éghajlatvédelem érdekében, mert ott van lehetőség egyről kettőre jutni, miközben az előnyök óriásiak. Ugyanakkor rugalmasság szükséges pl. a menedékpolitikában, amiből egy-két állam nem kér. Ha ezt a három vonást fel tudja mutatni, akkor Európa megizmosodva inthetne búcsút a jelenlegi válságnak.
Die Presse
Ausztriában új könyv jelent meg arról, miért érti meg a Nyugat oly kevéssé a Keletet, milyen sérelmek és érzékenységek választják el a földrész két oldalát. A szerző, Norbert, Mappes-Niediek újságíró, a délkeleti térség jó ismerője. A kötet címe eredetileg Christa Wolftól származik: „Európa megosztott ege” (magyar fordításban: Kettészelt ég).
Az biztos, hogy a keleti fertálynak gazdasági értelemben bőven van behoznivalója. Viszont Wolfgand Schmale történész szerint egyáltalán nem állja meg a helyét a keleti politikai kultúráról kiállított kedvezőtlen nyugati értékítélet. Hiszen a régió részese volt a Reneszánsznak, a Reformációnak és a Felvilágosodásnak is.
De hiba az is, hogy egyesek úgy értékelik: a civilizációs választóvonal megmaradt 1989 után is. Hiszen pl. a jobboldali vagy nyíltan antiszemita erőket, az anakronisztikusként ható nemzeti tudatot a kontinens másik felén is tetten lehet érni. Azon felül történelmileg nézve a két részt több köti össze, mint amennyi elválasztja. De a kép a másik oldalról megközelítve is tele van torzításokkal. Így amikor arról esik szó, hogy a Nyugat hányszor árulta el a Keletet. Tovább élnek az ósdi előítéletek és sértettségek. Hogy pl. rút hálátlanság a köszönet, amiért a keleti államok védték a kontinenst tatártól, töröktől, a bolsevizmustól. De ugyanez a helyzet, amikor napjainkban végvárként működnek a migránsokkal szemben.
Nagyjából ugyanazok a jelenségek köszönnek vissza évszázadok óta. A Nyugat igényt tart az egyedül üdvözítő igazságra, a Kelet viszont a sajátosságait emeli ki. És itt kinek nem Orbán jut az eszébe?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >