Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az új német vezetés segítsen a kelet-európai liberális ellenzéknek!
Bárki is legyen az új német kancellár, Ivan Krasztev azt javasolja az általa vezetendő kormánynak, hogy az segítsen Kelet-Európában a liberális ellenzéknek győzni a választásokon, mert ez a leghathatósabb módszer az illiberalizmus visszaszorítására. A neves bolgár politikai elemző úgy gondolja, hogy Berlin egyébként is élesebb hangot fog megütni a magyar és a lengyel rendszerrel szemben, mert ez következik a zöldek és a liberálisok alapfelfogásából. Merkel után nyíltan kirobbannak az eddig a felszín alatt forrongó ellentétek, és azokra rámehet az egész EU. Annál is inkább, mert most már nem lesz a miniszterelnök asszony, aki képes volt a legkilátástalanabb viszályokat is áthidalni. Ennélfogva várhatóan még keményebbre vált a kulturkampf az illiberális magyar, illetve lengyel vezetés, valamint Brüsszel között, és erre Budapest és Varsó is rátesz majd egy-két lapáttal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
A Bizottság alelnöke bejelentette, hogy bevetésre kész a jogállami mechanizmus, más európai források pedig azt közölték, hogy azt a hónap végéig már alkalmazni is fogják. Jourová ugyan nem árulta el, hogy meg tagokkal szemben élesítik be elsőként az új rendszert, amely a demokratikus normáktól teszi függővé a brüsszeli támogatások kifizetését, a francia jobboldali lap szerint azonban Magyarország és Lengyelország alighanem a célkeresztben van.
Az Orbán-kormánnyal az a gond, hogy átláthatatlan a közbeszerzések odaítélése, tessék-lássék módon folyik a harc a korrupció ellen és gondok vannak a bíróságok függetlensége körül. Brüsszelre ugyanakkor nyomást gyakorol az Európai Parlament, hogy az ne totojázzon tovább, és gyorsan hozza meg a kellő szankciókat a renitens tagok ellen, ami ez esetben azt jelenti, hogy felfüggesztik, illetve csökkentik a nekik előirányzott anyagi segítséget.
Jourová szerint mindenesetre a rendszer immár kellőképpen ütésálló, így nincs akadálya, hogy éljenek vele. A vita miatt a két ország egyelőre nem kapta meg Brüsszelből a zöld jelzést, hogy rendben van a nemzeti terv a gazdaság újraindítását célzó uniós alap rájuk eső részének felhasználására. Ám kiszivárgott, hogy meglehet a megállapodás, sőt, a jövő hónaptól már utalhatják is az első tételeket, ha Budapest és Varsó kötelezi magát a jogállami normák betartására.
A magyar és a lengyel kormány vitatja a mechanizmus törvényességét, ezért még tavasszal az Európai Bírósághoz fordult. A testület e hó 11-12-én tart meghallgatás ez ügyben, de ítélet csak hónapok múlva valószínű.
Politico
Továbbra is függőben van, hogy Magyarország kaphat-e uniós segítséget a járvány után a gazdaság talpra állításához, mert a Bizottság biztosítékokat akar, hogy ezek a pénzek nem folynak el kézen-közön. A pénzek ügyében előállt patthelyzet csupán az egyik frontot jelenti Brüsszel és az Orbán-kormány küzdelmében. A másik jelentős csata a nemi kisebbségekkel szembeni bánásmód kapcsán folyik. A Fidesz nem riad vissza attól, hogy beleálljon mind a két küzdelembe és keményen sorozza az EU-t, miután a jövő tavaszi választásra készül.
Mindenesetre az unió végrehajtó testületének szóvivője bejelentette, hogy bár tegnap lejárt az újabb határidő is, megállapodás egyelőre nincs, mert a Bizottság továbbra sincs abban a helyzetben, hogy véleményt mondjon a magyar tervezetről. Itt a tét az, hogy melyik félnek rebben meg előbb a szempillája, mutat rá a jelentés, ám közben von der Leyennek tekintettel kell lennie arra is, hogy kapna az EP-től, illetve több tagországtól is, ha kellő garanciák nélkül bólintana rá Orbán javaslatára. Az azonban kizárt, hogy kerek-perec lesöpörje az indítványt az asztalról, mert az csak kiélezné a feszültséget és a kormányfő kezére játszana a választás előtt, miközben az amúgy is a saját politikai pecsenyéjét sütögeti az EU elleni kirohanásokkal.
Magyar hivatalosságok azt állítják, hogy Brüsszel az LMBT-törvényt igyekszik megtorolni, ezért húzza-halogatja a beleegyezését, ám ezt a másik oldal cáfolja és emlékeztet arra, hogy a az unió legutóbbi jogállami jelentése is feltárta: Magyarországon nem elég hatékony a korrupció kiszűrésére szolgáló ellenőrzés. Mindenesetre a legutolsó egyeztetéseken olyan megoldáson dolgoztak, amelynek révén mindkét küldöttség emelt fővel távozhatna az asztaltól.
Azaz a magyarok megkaphatnák az első körben a 7,2 milliárd eurós keret első 13 %-át, de cserében vállalnák, hogy jobban odafigyelnek a korrupcióra. Ez lenne a további kifizetések feltétele – árulták el bennfentes források. Kikötés volna például, hogy a Fidesz adja fel ellenállását és alkalmazza az Arachne néven ismert adatfigyelő rendszert, amelynek segítségével könnyebben megállapítható, valójában kik a támogatások végső kedvezményezettjei.
Ha létrejön a kompromisszum, akkor még meg kell szerezni a többi tag jóváhagyását is. Több kormány, köztük Hollandia és a skandináv országok vezetése ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor adjanak pénzt a makacskodó partnereknek, ha azok tiszteletben tartják a közös elveket. Ahhoz azonban nem tudnak elegendő szavazatot összehozni, hogy esetükben teljesen blokkolják az alapot.
Európai diplomaták szerint a Bizottság tudna találni valamilyen kifogást, amivel véget vet a palávernek, ám ez a mostani helyzetben nemigen képzelhető el, ha a magyarok nem hajlandóak legalább valamilyen engedményre. Méghozzá olyanra, amit el is hisznek nekik. Ugyanakkor EP-képviselők és civil szervezetek azon vannak, hogy Brüsszel ne akarja megbékíteni Orbánt. A Parlament a liberális frakció kérésére meghallgatást irányzott elő. A Megújítjuk Európát elnevezésű pártcsalád elnöke, a román Ciolos azzal indokolta a kezdeményezést, hogy von der Leyenéknek vannak bizonyos eszközeik, így véget tudnak vetni a leggyalázatosabb magyar korrupciós gondoknak, hát akkor tessék azonnal élni ezekkel a lehetőségekkel.
FT
Már több mint két hónapja nincs döntés Brüsszelben a gazdasági segélycsomag magyar részéről, pedig az összeg nagyjából a magyar GDP 5 %-át jelenti. A fennakadást az okozta, hogy egyre rosszabb a viszony Brüsszel és az Orbán-kabinet között az LMBT-ellenes jogszabály miatt. Közben éppen az újabb hiábavaló határidő miatt erősödik a nyomás Brüsszelre, hogy mondjon á-t vagy b-t, illetve hogy bármiféle támogatás feltételeként vegye rá a Fideszt kemény korrupcióellenes intézkedésekre.
Az EP liberális csoportja kérte, hogy a két illetékes biztos, Gentiloni és Dombrovskis számoljon be nekik, hol tart a döntés folyamat, de azok kitértek a lehetőség elől, inkább a bizottsági apparátus egyik magas rangú tagját bízták meg a feladattal. Ha a Bizottság teljes egészében elvetné a magyar programot a pénzek elköltése ügyében, az egészen példátlan volna. Illetékesek azon tanakodnak, hogy nem a nukleáris opciót kellene bevetni, hanem menetrendet kellene felállítani. Azaz amilyen ütemben teljesíti a magyar kormány a feltételeket, olyan ütemben juthat hozzá a pénzhet.
Az időzítés azonban cseppet sem mindegy, mert a legtöbb átutalás jövőre esedékes, márpedig áprilisban jönnek a választások.
Le Figaro
Magyarország továbbra sem juthat hozzá az unió újjáépítési alapjához – a Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások mennek tovább, Brüsszel pedig azon van, hogy amilyen gyorsan csak lehet, kiértékelje a tervet, mármint hogy a magyar kormány mire akarja fordítani a jó 7 milliárd eurót. Határidőt nem jelölt meg, viszont aláhúzta, hogy a tervet még összhangba kell hozni egy sor európai szabállyal.
A vita hátterében a nemi kisebbségek jogait szabályzó törvény áll. Orbán úgy állítja be, hogy ő a gyerekeket igyekszik megvédeni és nem hajlandó visszakozni. Olyannyira nem, hogy már népszavazást is meghirdetett ez ügyben. Az EU szerint ugyanakkor a két kérdésnek nincs köze egymáshoz, függetlenül attól, mit mondanak a magyar illetékesek. Budapest azonban hajthatatlannak mutatkozik, amit tanúsít Szíjjártó legújabb nyilatkozata, hogy ti. Magyarország megvan az uniós pénzek nélkül is és nem enged a zsarolásnak.
Reuters
A lengyel Alkotmánybíróság immár negyedszer napolta el a döntést, hogy állást foglaljon a Morawiecki miniszterelnök által benyújtott kérdésben, hogy ti, mi élvez elsőbbséget: a közösségi vagy netán a nemzeti jog. A testület, amely kizárólag a PiS kinevezettjeiből áll, ezúttal azonban csupán egyhetes haladékot adott magának. Bírálók szerint ugyanakkor a halogatással próbál nyomást kifejteni Brüsszelre, mármint hogy az végre nyissa meg Varsó számára az újjáépítési alapot.
A Bizottságnak azonban még jó pár kérdésben kemény vitája van a Jog és Igazságossággal, kezdve az igazságszolgáltatás és a sajtó önállóságától, egészen az LMBT-jogokig. Ezen belül kulcskérdés, hogy az EU szerint a hatalom igyekszik befolyása alá vonni a bíróságokat, köztük a taláros testületet. Az illetékes biztos, Gentiloni ugyanakkor közölte, hogy Lengyelország addig ne reménykedjen semmiféle új forrásban, amíg nincs meg a döntés, mármint hogy a lengyel szabályok nem írják felül a közösségi jogrendet.
Deutsche Welle
Bárki is legyen az új német kancellár, Ivan Krasztev azt javasolja az általa vezetendő kormánynak, hogy az segítsen Kelet-Európában a liberális ellenzéknek győzni a választásokon, mert ez a leghathatósabb módszer az illiberalizmus visszaszorítására. A neves bolgár politikai elemző úgy gondolja, hogy Berlin egyébként is élesebb hangot fog megütni a magyar és a lengyel rendszerrel szemben, mert ez következik a zöldek és a liberálisok alapfelfogásából.
Merkel után nyíltan kirobbannak az eddig a felszín alatt forrongó ellentétek, és azokra rámehet az egész EU. Annál is inkább, mert most már nem lesz a miniszterelnök asszony, aki képes volt a legkilátástalanabb viszályokat is áthidalni. Ennélfogva várhatóan még keményebbre vált a kulturkampf az illiberális magyar, illetve lengyel vezetés, valamint Brüsszel között, és erre Budapest és Varsó is rátesz majd egy-két lapáttal.
A szakértő szerint az új német vezetés nem feledkezhet meg arról, hogy
1. Budapest és Varsó nem egyenlő az egész országgal, a két város lakóit politikailag sokkal több köti össze Berlinnel vagy éppen Hamburggal, mint a két ország vidéki népességét.
2. Az uniópártok nélkül már Németország élén sem a jobbközép állna, ennélfogva a Kelet és Nyugat közti éles ellentét a jobb- és baloldal viszályaként jelentkezik, pedig igazából az autoriter populizmus ütközik meg a liberális demokráciával.
3. Orbánnak és Kaczynskinak mindig jól jön egy kis kulturharc, pláne, ha az elvonja az emberek érdeklődését a korrupt kormányzásról A liberális ellenzék ezzel szemben úgy látja, hogy pont az anyagi visszaéléseken keresztül lehet a leginkább elérni a politikai változást.
FT
A nyugat csak saját magát okolhatja a gyengeségéért, mert az igaz, hogy Kína fenyegeti a liberális világrendet, ám ennél sokkal nagyobb gond, hogy a fejlett társadalmak lejáratják a demokráciát. Ezzel búcsúzik a lap Geopolitika Rovatától Philip Stevens, aki 25 éven át írta idevágó elemzéseit. Felidézi, hogy az induláskor, a szocializmus bukása után a világ még tele volt derűlátással, mára viszont ki sem lát az aggályokból.
Tart attól, hogy összecsapás lesz az USA és Kína között, versenyt vív a demokrácia és a tekintélyelvűség, megütközik egymással a globalizáció és a nacionalizmus. És akkor még ott van az ember okozta felmelegedés is. Lehet azt mondani, hogy a 90-es években a Nyugat fejébe szállt a dicsőség, amiért megnyerte a hidegháborút, ráadásul folyamatosan emelkedett az életszínvonal.
Mára azonban visszatért a nagyhatalmi versengés, a populisták, illetve a szélsőségesek a nacionalizmust állítják szembe az európai integrációval, a merkantilisták a nemzetgazdaság szuverenitását követelik. A demokrácia védekezésre kényszerül az olyan autoriter „erős emberekkel” szemben, mint Hszi és Putyin.
De a nyugati döntéshozók még azt a hibát is elkövetik, hogy Kínát kiáltják ki a legfőbb veszélyforrásnak. Ám ez csak pótcselekvés, mert a bajok okát a saját házuk táján kell keresniük. Amerika óriási összeget pazarolt el teljesen felesleges háborúkra, ám ezek a veszteségek eltörpülnek amellett, amit a 2008-as pénzügyi válság okozott. Lehet, hogy az összeomlás úgy vonul majd be a történelembe: akkor szenvedtek halálos csapást a fejlett demokráciák.
Az kezdettől fogva világos volt, hogy a globalizáció hasznát a gazdagok és a szupergazdagok aratják le, ám a pénzügyi szolgáltató ipar túlkapásai, valamint a kormányok döntései a terheket a munkásosztályra, illetve a középrétegekre hárították. Ez pedig telibe találta a rendszerek demokratikus legitimitását. Nem is kell tovább magyarázni, miért győzhetett Trump, miért jött be a népszavazás a Brexitről és miért emelkednek fel az európai populisták.
Az előző amerikai elnök és a többi demagóg felismerte, hogy a szavazók azért fogadják el a fennálló rendet, azért hisznek a demokráciában, mert úgy vélik, hogy a rendszer alapvetően tisztességes. A válság óta zajlottak bizonyos reformok ebben az irányban, de ezek nem kielégítőek.
Azt ugyan nem tudni, a világ miként működhet a világ a liberális demokrácia és a szabályokra épülő nemzetközi rendszer nélkül, ám az optimisták sem feledkezhetnek meg a hazai bajokról. De még az is lehet, hogy a negyedszázaddal ezelőtti derűlátás tükröződik vissza a mai pesszimizmusban. Majd a történelem eldönti.
Következő cikk: Mi lesz, ha egyszer az árvák összefognak?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >