Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hétfőn Scholz-Orbán találkozó, a németek egy kicsit szégyenlik
Orbán Viktor elszigetelődött az EU-ban, hétfőn azonban Berlinben Scholz kancellár tárgyal, aki azonban láthatólag nem szeretne túl nagy feneket keríteni a látogatásnak. A téma az lesz, hogy az Unió miként válaszoljon az orosz háborúra, de feltűnő, hogy a szokásoktól eltérően az egyeztetés után nem lesz sajtótájékoztató. Általában ugyanis hasonló esetekben az európai kormányok vezetői kiállnak az újságírók elé, olyannyira, hogy általában ez a szabály. De vannak kivételek. Hogy ennek mi az oka, azt a német szóvivő nem árulta el. Csupán annyit mondott, hogy különös jelentősége van az álláspontok összehangolásának az EU- és NATO-partnerek között. A Frankfurter Rundschau megjegyzi, hogy a jobboldali-nemzeti magyar miniszterelnök hónapok óta szidja a szankciókat, jóllehet mindig megszavazta azokat. Ha nem így lett volna, a büntetőcsomagok nem is léptek volna életbe, mert egyhangú támogatás kellett hozzájuk. Szelestey Lajos nemzetközi sajtósszemléje:
Le Monde
Orbán április újraválasztása óta a legfontosabb tüntetés zajlott szerdán Budapesten: élen a diákokkal, több tízezren vonultak fel, tiltakozásul a kormány oktatáspolitikája ellen. A szervezők 35 ezerre becsülték a részvevők számát. A fiatalokat sokkolta, hogy több tanárukat is brutális eltávolították állásából, azzal vádolva őket, hogy törvénytelen sztrájkot szerveztek.
Az egyik érintett, Törley Katalin (aki egyébként idáig franciát tanított a Kölcsey Gimnáziumban – a szerk. megj.) úgy nyilatkozott, hogy ők csupán ragaszkodnak a munkabeszüntetés jogához és jobb munkafeltételeket szeretnének. Ő volt az, aki civil mozgalmat szervezett, miután a hatalom szinte lehetetlenné tette az oktatók leállását az iskolákban. A forgósztrájk keretében minden héten felfüggesztik a tanítást egy pár órára a gimnáziumban, ám ez a kormány szerint jogsértő.
Csakhogy a hatalom az elbocsátásokkal berobbantotta a lőporos hordót. A tanulók főleg Budapesten, de másutt is az utcára vonultak, mert aggasztja őket a tanárhiány. Megsokszorozódtak a felhívások az orbáni tekintélyuralmi rendszer ellen. A tiltakozók már régóta nehezményezik, hogy a hatalom beleszól abba, mit oktassanak, de a követelések sora később kiegészült azzal, hogy emeljék meg a tanárok siralmas fizetését. A válasz az volt, hogy lehet róla szó, három év alatt, ám már az első részletet felemésztette a csaknem 16 %-os infláció.
The Times
Miközben erősen botladozik a magyar gazdaság és egyre nagyobb a munkanélküliség, ezrek jelentkeznek határvadásznak, főleg a fiatalok közül. A kormány azt állítja, hogy az év első hónapjában 157 ezren próbáltak meg illegálisan bejutni az országba. Civil szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a hatóságok részéről riasztó erőszak fogadja a határsértőket.
Az Orvosok Határok Nélkül azt közölte, hogy emberei mind több olyan emberrel találkoznak a terepen, akiket összevertek a magyar határőrök. Az egyik szakértő szerint azt tapasztalják, hogy az erőszakot válogatás nélkül alkalmazzák. Még gyerekek is érkeznek vissza mély sebekkel és vágásokkal, ficamokkal, törésekkel, és a sérülések időnként még a fejen is megtalálhatóak. Január óta 423 ilyen pácienst kezeltek.
Az ok a legtöbbször az, hogy a határra felügyelő erők megverik a próbálkozókat, ami gyakran párosul azzal, hogy megtagadják tőlük az alapjogokat, továbbá rasszista módon megalázzák őket. Időnként még a migránsok javait is elveszik, illetve tönkreteszik. Másokat arra kényszerítenek, hogy akár télen levetkőzzenek, de akadt olyan is, akit levizeltek a rend őrei. Magyar részről cáfolják a vádakat és az állítják, hogy a határvadászok csupán a határt kívánják megvédeni.
Le Figaro
Teljesen ki van akadva az olasz miniszterelnöki tisztség várományosa, mert a francia kormányfő után az európai ügyek felelőse is azt közölte Párizsban, hogy a magyar és lengyel precedens miatt országa éberen fogja figyelni, mit produkál az új olasz vezetés a jogállam területén. Giorgia Meloni válaszul azt írta, hogy Laurance Boone kijelentése elfogadhatatlan fenyegetést és beavatkozást jelent az uniós tag Olaszország életébe. A francia politikus előzőleg azt is közölte, hogy az EU már bizonyította: résen van az olyan államok esetében, mint Magyarország és Lengyelország.
Politico
Donald Trump ugyan odahaza a visszatérésre készül, de fél szemmel folyamatosan figyeli, mit csinálnak az olyan szövetségesek, mint a brazil elnök vagy a magyar kormányfő. Hiszen jó ideje igyekszik lendületet adni az olyan szélsőjobbos figuráknak, akik hozzá hasonlóan a kaparj kurta jobboldali-populista szemléletét képviselik más országokban. Igyekszik szövetséget tető alá hozni a burjánzó jobbos mozgalmakkal.
Legutóbb pár perces videofilmmel támogatta meg Bolsonaro kampányát, ami a brazil államfő fia szerint fontos adaléknak bizonyult a vártnál jobb választási szerepléshez. De találkozott a birtokán Orbán Viktorral (az erről készült kép szolgál illusztrációként a portál cikkéhez – a szerk. megj.) és pár napja sóvárogva idézte fel, milyen jó viszony fűzte az észak-koreai vezetőhöz, mialatt az ballisztikus rakétát lőtt ki Japán felé.
A korábbi elnököt támogató Amerikai Konzervatív Unió elnöke szerint, amit Trump mond, az fontos a republikánus hívek számára és a határokon kívül is sokat számít. De hát ő már akkor odavolt az erős emberekért, hogy még szó sem volt a Fehér Ház meghódításáról. Viszont hogy továbbra is kitart mellettük, az megnehezíti, hogy pártja összefüggő külpolitikai doktrínát tudjon kialakítani. Sok bírálatot kapott ugyanakkor, amiért vonakodott elítélni Putyint a háborúért.
Max Boot, aki külpolitikai tanácsadóként a republikánusok elnökjelölti kampányát segítette, úgy véli, hogy Trump a tekintélyelvűség felé tart, ezért rokonszenvezik a hasonszőrűekkel külföldön. Egyesek ezt Illiberális Internacionálénak hívják. Közös bennük, hogy felkarolják a nacionalizmust és az idegengyűlöletet. Elutasítják a liberális demokráciát, a tudományt és minden ésszerűséget. Ezek az emberek egymástól tanulnak. Olyan irányzatról van itt szó, amely sokat tesz a demokrácia aláásására a világban.
A korábbi elnök félreérthetetlen hatást gyakorol: Orbán ugyanazt szajkózza, amit ő, amikor kirohan a sajtó, az illegális migráció ellen, vagy amikor a kommunistákhoz hasonlítja a haladó liberális erőket. De törekvése lecsapódik odahaza is: a legutóbbi Jobboldali Politikai Akció Konferencia díszvendége éppen a magyar vezető volt, aki hősnek kijáró fogadtatásban részesült.
Süddeutsche Zeitung
Az újság egyik legnépszerűbb szemleírója szerint nem kell félni a demokratikus populizmustól, mert az segíthet az egyre erősödő szélsőjobbal szemben. Ezek az erők jönnek fel az olaszoknál és a svédeknél, ugyanakkor azt tapasztalni, hogy jobboldali populizmusnak nevezik és így próbálják kisebbíteni a jelentőségét. Pedig a múltból ismeretes, hogy emberellenes és halálosan végződik.
Ezek a gusztustalan figurák szétverik a politikát Európában – lásd a magyar, lengyel, vagy akár a francia példát. Hadat üzennek a demokráciának és van képük azt állítani, hogy csakis ők jelenítik meg a népet. A negatív Reneszánsz ideje jött el, őrült eszmék születnek újjá. Az író, Franz Grillparzer más 1949-ben megmondta: az út az emberségtől a nemzetiségen át a bestialitáshoz vezet. A humanitást fenyegeti, hogy ezek a körök szenvedélyesen semmibe veszik a mindenkinek kijáró tiszteletet, legyen szó munkanélküliről, menekültről vagy politikai ellenfélről.
Sok uszító aggódó polgárnak nevezi magát, ám szélsőségesként a másik megalázásában utazik. A rendszer megválasztott képviselőit hazaárulóknak minősítik és táborukat azzal etetik, hogy ha szétverik a fennálló politikai szerkezetet, azzal megoldják a személyes problémáikat. Azaz itt a populista szélsőséget lehet tetten érni, amelynek eszköztárához hozzátartozik a kirekesztés, a módszeres szabályszegés. Rasszista nacionalizmus, idegenellenesség és az alkotmány megvetése rejlik mögötte.
A populista szélsőség szétrombolja a társadalmat, de nem a populizmussal van a gond. Utóbbi módszer a politika népszerűsítésére. A demokratikus populista az észre és a szívre igyekszik hatni, védi az alapjogokat és a jogállamot. A másik oldal ezzel szemben a legrosszabb ösztönöket veszi célkeresztbe.
A svéd demokratikus pártok nagy hibát követtek el, amikor átvették a szélsőséges nyelvezetet és követeléseket, miközben a szélsőjobb teszi igazán veszélyessé a félelmeket.
Economist
Felerősödtek a felhívások, mármint hogy az EU tanúsítson több szolidaritást a szegényebb tagállamokkal szemben, miután a németek nem kevesebb, mint 200 milliárd eurós támogatást irányoztak elő az energiaárakkal küszködő emberek, illetve vállalatok megsegítésére. A kormányok mindenütt hónapok óta törték a fejüket, miként lehet fűteni az otthonokat, illetve működtetni a cégeket, és az egység érzetét csak fokozta a háború, amikor a németek beintettek, mondván: ennyi volt, balfékek.
A többiek azonban nem tudnak ennyi pénzt mozgósítani, ráadásul kölcsönből. A Berlinben célba vette összeg a GDP 5 %-át jelenti, miközben másutt kénytelenek korlátozni a gázfogyasztást . A közösség legnagyobb gazdasága viszont úgy tesz, mintha nem lenne semmi különösebb probléma. Ily módon azonban jócskán eltorzul az egységes piac. Azaz nem érvényesülnek az egyenlő játékfeltételek.
De lehet, hogy az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja. Hiszen azért a német vezetés vissza akarja fogni az energiafelhasználást és a pénzt két év alatt költené el, de úgy, hogy bizonyos tételekhez nem is nyúlna. Ezzel együtt rosszul érinti a többieket a nemzeti külön út, mert egyrészt rosszabb helyzetben vannak, másrészt váratlanul érte őket a húzás. Abban bíztak, hogy Scholz belemegy az importált gáz árának korlátozásába.
A kompromisszum az lehet, hogy olcsón vehetnek fel kölcsönt olyan kormányok, amelyek magas kamatokkal küszködnek, és a hitelt a tehetősebb tagok garantálják. Ez esetben a többség valamelyest megnyugodhat, hogy Németország ugyan első helyre teszi a maga érdekeit, de nem felejtette el teljesen, hogy egy szövetség része.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >