Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kelet-Európában újabb müncheni árulástól tartanak
Több kelet-európai ország is azt követeli, hogy a nyugati hatalmak ne árulják el őket ismét, vagyis ne úgy járjanak el, ahogy az 1938-ban, Münchenben történt. Épp ezért azt sürgetik a bajor fővárosban zajló Biztonsági Konferencián, hogy az USA és Nyugat-Európa ne lazítson a Putyinra nehezedő szorításon. Ezek az országok – a földrész keleti részén, a Baltikumban, illetve Skandináviában - egykor az orosz csizma alatt sínylődtek, vagy szomszédként a szovjet megfélemlítés szenvedő alanyai voltak. Úgy ítélik meg, hogy jövőjük elszakíthatatlanul kötődik Ukrajnához. Számukra szó sem lehet befagyott viszályról, sem pedig olyan tárgyalásról, amelynek eredményeként Putyin újraszervezheti a csapatait és ismét kísértheti őket. Ezért Münchenben most azt akarják elérni, hogy Kijev kapjon katonai gépeket, illetve több páncélost, továbbá hogy a háború csakis Moszkva elvitathatatlan vereségével érhessen véget. Attól félnek, hogy a Nyugat belefárad a konfliktusba és a végén megelégszik akármilyen békés rendezéssel. Annál is inkább, mert amerikai illetékesek állítólag arra ösztökélik az ukránokat, hogy mielőbb mutassanak fel lényeges harci sikereket, amíg élvezik a jelenlegi nyugati támogatást, illetve a republikánus többségű Képviselőház nem kezdi el megkurtítani a segélyeket. Kelet-Európa abból indul ki, hogy egyszer már odadobták a sztálini Szovjetuniónak. És a történelemből pontosan tudják, mit jelent a mészárlás Bucsában és Irpinben. Pont a múltbeli emlékek miatt újjáalakulnak a szövetségek a földrész középső részén. A Visegrádi Csoport helyét átvette az Észtországtól Bulgáriáig terjedő összefogás – Magyarország ez alól figyelemre méltó kivételt jelent. A lengyel miniszterelnök azt mondta: a közösség azért ennyire elszánt, mert tagjai többet nyerhetnek, illetve veszthetnek, mint bárki más. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Vita van az osztrák kormánykoalíció két pártja közt az ügyben, bejelentkezzen-e az ország érintett félként abba a perbe, amelyet a Bizottság indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon a nemi kisebbségekkel szemben hozott törvény miatt. A zöld igazságügyi miniszter azt mondta, hogy meg kell tenni ezt a lépést, mert a jogszabály hátrányos megkülönböztetést jelent az LMBT-közösség tagjaira nézve, korlátozza jogaikat. Így egyértelműen megsérti a közösség értékeit és alapelveit.
Ezzel szemben a néppárti EU-miniszter úgy foglalt állást, hogy egyelőre figyelni kell, mi történik Magyarországon és Ausztria egyeztet egy sor másik tagállammal a további teendők ügyében. A döntés meghozatalára még öt hét van, de egyre több kormány száll be a jogi eljárásba, miután az Orbán-kabinet kriminalizálta a nemi kisebbségeket.
A Benelux-államok már közölték, hogy ők csatlakoznak a perhez és hírek szerint hamarosan Franciaország is így határoz. Ugyanebbe az irányba mutat a német hozzáállás. Egyébiránt így vagy úgy, de már 20 ország jelezte, hogy baja van a magyar jogszabállyal, amelyet a nemzeti-tekintélyelvű Fidesz orosz mintára hozott meg. A szöveg egy az egyben átvette a 2013-as orosz LMBT-propaganda elleni szabályozást, amely civil szervezetek szerint menlevelet ad a hatóságoknak a nemi kisebbségek üldözéséhez.
Neue Zürcher Zeitung
Ismét a korábbinál több orosz gáz érkezik Európába, mert a vevők a zsebüket nézik és nem a politikát, így viszont a bevételből Putyin több pénzhez jut a háború finanszírozására. A dolog úgy áll, hogy végső soron a piac dönti el, honnan szerzik be az energiahordozót a cégek, illetve kereskedők, azaz a politika ugat, a karaván halad. Annál is inkább, mert a földgázra nem vonatkozik a tilalom, így boldogan megveszik azt a fogyasztók a földrészen.
Példa rá Ausztria, ahol Nehammer kancellár Karácsony előtt a mellét döngette, hogy az év során 20 %-ra esett vissza az ország energiafüggősége Moszkvával szemben. De azután kiderült, hogy decemberben Ausztria Oroszországból fedezte gázszükséglete 70 %-át, vagyis a szint ismét közelít a háború előtti szinthez.
A magyarázat az, hogy a gáz vezetéken át érkezik, így sokkal olcsóbb, mint a cseppfolyósított változat. Ez jó Putyinnak, mert fel tudja tölteni a hadi kasszát, és ez így is marad mindaddig, amíg a földgázra nem terjednek ki a szankciók.
Politico
Több kelet-európai ország is azt követeli, hogy a nyugati hatalmak ne árulják el őket ismét, vagyis ne úgy járjanak el, ahogy az 1938-ban, Münchenben történt. Épp ezért azt sürgetik a bajor fővárosban zajló Biztonsági Konferencián, hogy az USA és Nyugat-Európa ne lazítson a Putyinra nehezedő szorításon.
Ezek az országok – a földrész keleti részén, a Baltikumban, illetve Skandináviában - egykor az orosz csizma alatt sínylődtek, vagy szomszédként a szovjet megfélemlítés szenvedő alanyai voltak. Úgy ítélik meg, hogy jövőjük elszakíthatatlanul kötődik Ukrajnához. Számukra szó sem lehet befagyott viszályról, sem pedig olyan tárgyalásról, amelynek eredményeként Putyin újraszervezheti a csapatait és ismét kísértheti őket.
Ezért Münchenben most azt akarják elérni, hogy Kijev kapjon katonai gépeket, illetve több páncélost, továbbá hogy a háború csakis Moszkva elvitathatatlan vereségével érhessen véget. Attól félnek, hogy a Nyugat belefárad a konfliktusba és a végén megelégszik akármilyen békés rendezéssel. Annál is inkább, mert amerikai illetékesek állítólag arra ösztökélik az ukránokat, hogy mielőbb mutassanak fel lényeges harci sikereket, amíg élvezik a jelenlegi nyugati támogatást, illetve a republikánus többségű Képviselőház nem kezdi el megkurtítani a segélyeket.
Kelet-Európa abból indul ki, hogy egyszer már odadobták a sztálini Szovjetuniónak. És a történelemből pontosan tudják, mit jelent a mészárlás Bucsában és Irpinben. Pont a múltbeli emlékek miatt újjáalakulnak a szövetségek a földrész középső részén. A Visegrádi Csoport helyét átvette az Észtországtól Bulgáriáig terjedő összefogás – Magyarország ez alól figyelemre méltó kivételt jelent. A lengyel miniszterelnök azt mondta: a közösség azért ennyire elszánt, mert tagjai többet nyerhetnek, illetve veszthetnek, mint bárki más.
Neue Zürcher Zeitung
A lap főszerkesztője egyáltalán nem tartja rossz gondolatnak a határkerítéseket, mert úgy látja, hogy azok elriasztják a migránsokat, így kifogják a szelet a jobboldali populisták vitorlájából, mivel az ellenőrizetlen bevándorlás Európa biztonságát fenyegeti. Eric Guyer szerint Európa már-már a valóságot tagadja, amikor nem védi jobban a külső határait. Ráadásul a menekülthullám megosztja a földrészt és belülről destabilizálja a tagországokat.
Nem véletlen, hogy most már a Bizottság is hajlandó pénzt adni a határőrizet műszaki fejlesztésére, noha eredetileg von der Leyen kategorikusan elzárkózott tőle a drámai NDK-s emlékek miatt. De hát tavaly már csaknem egy millióan kértek menedéket, ami 50 %-os ugrás a korábbi évhez képest. És amíg az EU nem áll ellen a külső nyomásnak, addig csak egyre gyengül az összefogás. A migráció sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint az energia vagy az állami támogatások kérdésében mutatkozó véleményeltérés.
Nem véletlen, hogy a szemléletváltást elsősorban az osztrák kancellár szorgalmazta, hiszen a nyakában liheg a populista Szabadságpárt, amely drámai módon jön fel a menekülthullám miatt. És ne mondja senki, hogy a nyugati munkaerőhiányt könnyebb pótolni a jövevényekkel, mint ha szervezett csatornákon keresztül toboroznak szakembereket. Nem beszélve arról, hogy az előbbiek beillesztése, taníttatása mekkora költségekkel jár.
Az viszont igaz, hogy a kerítések nem oldják meg a problémát, mert a menekülés okai továbbra is fennállnak. Itt védelmi szükségintézkedésről van szó, hogy valamelyest kevesebben vágjanak neki az útnak. Igazából nincs orvosság a szervezetlen migráció ellen. Legfeljebb azt lehet elérni, hogy a beözönlő tömeg ne érje el az uniós államok fájdalomküszöbét. De pont ezért fontos az elrettentés. Ha dél felől nincsenek természetes akadályok, akkor mesterséges határzárakat kell létrehozni.
Le Monde
Izraelben az új kormány miatt fennáll a veszély, hogy az ország lehorgonyoz az illiberális táborban – mutat rá a vezércikk. A koalíció által szorgalmazott bírósági reform veszedelmesen megosztja a nemzetet. Az igazságügy vezetői szerint a hatalom megpróbálja meggyengíteni a Legfelsőbb Bíróságot, megnyirbálva annak jogkörét. A tüntető tömegek közben attól tartanak, hogy az ország hirtelen a Magyarország és Lengyelország fémjelezte illiberális demokráciák oldalán köt ki.
A jegybank elnöke és az üzleti körök óvnak a jogi bizonytalanságtól, mert annak az lehet a következménye, hogy a hitelminősítők lerontják Izrael szuverén besorolását. Washington és Párizs szintén rosszallását fejezte ki a készülő jogszabály miatt.
Netanjahu miniszterelnök, aki ellen korrupció miatt két éve eljárás van folyamatban, szövetségeseivel együtt jól tenné, ha hallgatna Herzog államfőre, és felfüggesztené a jogi folyamatot, és igazi párbeszédet kezdenek az ellenzékkel, benne a lakosság egyötödét kitevő palesztinok képviselőivel. Mindent egybevéve olyan változtatásról van itt szó, amely menekülést jelent előre, de amelyet meg kell állítani.
Következő cikk: Putyinnak nincs terve megnyerni a háborút
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >