Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Krimi, politikai felhangokkal
A Neue Zürcher Zeitung úgy jellemzi a magyar-orosz-ukrán hadifogoly históriát, hogy „krimi, politikai felhangokkal”, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány részéről igencsak időszerű volna kirukkolni a részletekkel, mármint, hogy miként került Magyarországra a 11 ember, Ukrajna tudta nélkül. Több forrás szerint Semjén Zsolt az elején még saját kabinettársait sem avatta be a tervbe, beleértve a külügyi tárcát. Kijev, ha minden igaz, titkosszolgálati úton értesült róla, mi készül, ezt azonban a magyar fél vitatja. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy igen furán ment végbe az egész vállalkozás, mert az ilyen műveletekbe általában semleges közvetítőt szokás bevonni. Pl. a Vöröskeresztet. A háború kapcsán viszont Magyarország igencsak tekintettel van Oroszországra, miközben azt bizonygatja, hogy pártatlan szereplő. Lehet persze, hogy a foglyok átadása javította volna a bizalmat, ha nem ilyen pancser módon csinálják. Roppant fontos, hogy kárpátaljai katonákról van szó. Semjén a határon túli magyarok honosításának élharcosa. Sok magyar szemében Kárpátalja érzelmileg Magyarország része, ami ráerősít az ottani érzésre, mármint, hogy Ukrajna mesterséges állami képződmény. E látensen revizionista felfogás ismeretében nem meglepő, hogy a Semjén-félék a 11 ember sorsát is belügynek tekintik. Ez persze nem okvetlen esik egybe az érintett nemzeti kisebbség véleményével. Az ottani magyarságból 400-an szolgálnak az ukrán hadseregben. Nem mindenki önkéntesen, de nem is mindenki kényszerből. Magyarországnak nem dönthet arról, mi legyen a soraikból kikerülő hadifoglyokkal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A kommentár úgy értékeli az Orbán-kormány menedékpolitikáját, miután azt tegnap elmarasztalta az Európai Bíróság, hogy így nem lehet menedéket nyújtani. Vagyis nincs igaza a miniszterelnöknek, pedig a magyar fél már megint valami egészen különlegeset eszelt ki: a kérelmezőknek el kell menniük vagy Belgrádba, vagy Kijevbe, hogy az ottani konzulátuson adják be a papírokat.
Egy ilyen ötletet azért előbb meg kell szülni. Először a járvánnyal indokolták, a mostani ítélet azonban teljes egészében törvénysértőnek minősíti. Hiszen aránytalanul megnehezíti a menedékkérés jogát. Aki magyar területre lép, annak joga van onnan befogadásért folyamodni. Ezt azért talán Budapesten is illene tudni.
Ugyanakkor a határozat nem mentesíti az európai államokat attól, hogy tovább dolgozzanak a menekültprobléma jogállami, humánus megoldásán. Sem nem új, sem nem emberellenes azt elérni, hogy a kérelem előterjesztéséhez senkinek se kelljen átszelnie a Földközi-tengert. És amit a minap a tagállamok reformként elfogadtak, az az első válasz annak az európai jogközösségnek a részéről, amelyet Putyin javában támad.
Neue Zürcher Zeitung
A lap úgy jellemzi a magyar-orosz-ukrán hadifogoly históriát, hogy „krimi, politikai felhangokkal”, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány részéről igencsak időszerű volna kirukkolni a részletekkel, mármint, hogy miként került Magyarországra a 11 ember, Ukrajna tudta nélkül.
Több forrás szerint Semjén Zsolt az elején még saját kabinettársait sem avatta be a tervbe, beleértve a külügyi tárcát. Kijev, ha minden igaz, titkosszolgálati úton értesült róla, mi készül, ezt azonban a magyar fél vitatja. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy igen furán ment végbe az egész vállalkozás, mert az ilyen műveletekbe általában semleges közvetítőt szokás bevonni. Pl. a Vöröskeresztet.
A háború kapcsán viszont Magyarország igencsak tekintettel van Oroszországra, miközben azt bizonygatja, hogy pártatlan szereplő. Lehet persze, hogy a foglyok átadása javította volna a bizalmat, ha nem ilyen pancser módon csinálják.
Roppant fontos, hogy kárpátaljai katonákról van szó. Semjén a határon túli magyarok honosításának élharcosa. Sok magyar szemében Kárpátalja érzelmileg Magyarország része, ami ráerősít az ottani érzésre, mármint, hogy Ukrajna mesterséges állami képződmény. E látensen revizionista felfogás ismeretében nem meglepő, hogy a Semjén-félék a 11 ember sorsát is belügynek tekintik.
Ez persze nem okvetlen esik egybe az érintett nemzeti kisebbség véleményével. Az ottani magyarságból 400-an szolgálnak az ukrán hadseregben. Nem mindenki önkéntesen, de nem is mindenki kényszerből. Magyarországnak nem dönthet arról, mi legyen a soraikból kikerülő hadifoglyokkal.
Libération
A fogolyszabadítás miatt újra kiéleződött a magyar-ukrán feszültség. Fura történet ez, benne egy csomó homályos ponttal, ami ugyanakkor sok mindent elárul a két fél egymást keresztező szándékairól. A jelentés egyetért abban az oknyomozó újságíró Panyi Szabolccsal, nyugodtan elfelejthetjük a hivatalos változatot, miszerint itt a Máltai Szeretetszolgálat és az Orosz Ortodox Egyház megállapodásáról van szó.
Sokkal valószínűbb, hogy a magyar titkosszolgálat is benne volt a dologban, de ez egyben azt jelenti, hogy a magyar fél együttműködött az orosz kollégákkal – az ukránok háta mögött. Na, ez az, ami igazán döbbenetes. Viszont nagyon is beleillik a képbe, mivel Magyarország és Ukrajna a háború kirobbanása óta vitában áll egymással.
Ugyanakkor az Orbán-kabinetnek megvolna az oka, hogy beleártsa magát a dologba, hiszen a miniszterelnök elsődleges fontosságúnak tartja a határon túli magyarok ügyének támogatását. Hivatalosan nem törekszik területi revízióra, de szavai és tettei arra irányuljanak, hogy elmosódjanak a határok.
Le Figaro
A Fidesz kézbe kaparintotta a gyeplőt a könyvpiacon is, miután a hatalom közeli, a nemzeti-keresztény kultúra helyreállítását ígérő Mathias Corvinus Collegium alapítvány a Libri többségi tulajdonának megszerzésével kulcspozícióhoz jutott a könyvkiadásban. A Budapestről keltezett jelentés idézi, hogy Orbán Viktor már 2018-ban meghirdette: az új korszak megalapozásához új kulturális alapokra van szükség.
Soha nem is csinált titkot abból, hogy szerinte az ország liberális-kozmopolita befolyás alatt áll, ám meg kell attól szabadítani. Már rátette a kezét a színházakra, megerősítette a tudomány és az oktatás ellenőrzését. A nemzeti filmalap a nagy, hazafias produkciókat támogatja, az egyetemek kétharmadát kormány közeli alapítványoknak játszották át.
Most a könyvkiadás került a célkeresztbe. Az MCC a Fidesz káderképzője. Tóth Krisztina viszont azt mondja, hogy az állam ily módon beleavatkozik a könyvpiac természetes működésébe, mint ahogy az irodalmi életet is minden lehetséges eszközzel manipulálja. Így az írónő attól fél, hogy nemigen tudnak majd labdába rúgni a kisebb kiadók, a nagyobb szereplők mozgástere pedig jelentősen szűkül.
Ő azt tapasztalja egyébként, hogy egy sor alkotó már ott hagyta a Librit, illetve az öncenzúrát választja. Szerinte hamarosan ki fogják mondani, hogy a jövő a családra, a munkára és a nemzetegyesítésre épül. A Libri megszerzésével sikerült szerválni egy fontos kiegészítő eszközt a terv valóra váltásához.
Newsweek
Továbbra is igen derűlátó a háború kimenetelét illetően az USA európai haderőinek volt főparancsnoka: Ben Hodges szerint az ukránok a nyár végére akár még a Krímet is felszabadíthatják, ha ehhez megfelelő segítséget kapnak a Nyugattól, ami elsősorban a nagyobb hatótávolságú ATACMS rakétákat jelenti. Ezeket a rakétavetőket a Biden-kormányzat mindezidáig visszatartja, mert nem szeretné provokálni az oroszokat.
A tábornok kifejtette, hogy egyelőre korai véleményt mondani a folyamatban lévő ukrán ellentámadásról, de az látszik, hogy a páncélosok derékhada még nem szállt be. Ám azt biztosra veszi, hogy az offenzíva át fogja törni az ellenséges vonalakat és akkor tarthatatlan lesz a félsziget. A lényeg, hogy előbb ki kell űzni a Fekete-tengeri Flottát Szevasztopolból, ehhez kellenek az ATACMS-ek.
Enélkül aligha tér magához még a későbbiekben is az ukrán gazdaság, hiszen a másik fél blokkolni tudná a tengeri kijáratokat. Úgy értékelte, hogy Washington nem tisztességes, mert folyton kifogásokat keres, mármint hogy miért nem adja át az igazán hatékony hadfelszerelést, és ez vonatkozik a F-16-osokra is. Amikor pedig az ukrán győzelem jó az egész szabad világnak.
Washington Post
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Izrael szolgálhat modellül, mármint hogy a Nyugat miként adhat biztonsági garanciákat Ukrajnának. Az ugyanis megint bebizonyosodott, hogy az elrettentés sokkal kevesebbe kerül, mint a háború. Az USA 16 hónap alatt több mint 46 millió dolláros katonai segélyt nyújtott az ukránoknak, míg az Izraellel kötött 10 éves program csak 38 milliárdot igényel – a lehetséges agresszorok elriasztására.
A teljes jogú NATO-tagság egyelőre nem jöhet szóba, mert az közvetlen viszályba sodorhatná a Nyugatot Oroszországgal. Ezért más megoldást kell választani, mivel az orosz fenyegetés aligha szűnik meg egyik napról a másikra.
Ez pedig az lehetne, amit az Egyesült Államok Izraellel csinál: nem szavatolja hivatalosan annak biztonságát, de évtizedek óta küldi a legkorszerűbb hadeszközöket. Az ukránok persze minden támogatást megérdemelnek áldozatukért, de jobb híján Washington részéről szerződésben kellene rögzítenie a biztonsági együttműködést és ezt a Kongresszusnak is meg kellene erősítenie.
A lényeg: rá kell döbbenteni Putyint, hogy téved, amikor azt hiszi, hogy az idő neki dolgozik, illetve hogy a Nyugat hamar bele fog fáradni a viszályba. Be kell bizonyítani neki, hogy téved, amikor azt hiszi, hogy kibekkelheti a nehezét.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >
A magyar kormány egyik legfontosabb tagját tette indexre az amerikai pénzügyi tárca
Egy NATO-szövetséges esetében még nemigen fordult elő ilyen szankció. Jelzi azonban, milyen mélyre süllyedt a kétoldalú >
Trump és Grönland
Hszi kínai elnök láthatólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni amerikai kollégájával. Ennek ellenlépéseként valamit a következő >