Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is kénytelen félni. Caroline Ferstl kifejti, hogy a politikai újonc, aki mögött nincs nagy párt, hangosan bírálja a rendszert és gyorsan növeli népszerűségét – reménysugár rengeteg embernek, aki kiábrándult a Fideszből.
Felbukkanása sokakat az ifjú és vad Orbánra emlékeztet, amit a kihívó örömmel vesz. Ám úgy véli, hogy a miniszterelnök rossz irányba kanyarodott Brüsszel gazdasági hüvelykszorítója miatt. Viszont Magyar sok már tekintetben a kormány nemzeti-konzervatív irányvonalát pártolja, amivel feltehetőleg Orbán híveit is megszólítja. Elemzők szerint ő is hasonló rendszert akar, mint a mostani, csak korrupció nélkül. Ez magyarázza a támogatottságát.
Hogy az urambátyám-rendszert ostorozza, azzal katalizálja a felhalmozódott haragot. Ha arról beszél egy nagygyűlésen, hogy miként nyert évek hosszú sora alatt közpályázatokat egy kommunikációs cég, noha 3-6-szor drágább ajánlatot tett, mint a többiek, akkor fújol a tömeg. És még számtalan hasonló példát lehetne említeni. Ugyanakkor konzervativizmusával Magyar sokban eltér a többségében liberális ellenzéktől. Ezt a vidéki lakosság jó néven veszi tőle, az a réteg, amelynek rokonszenvét a kormányellenes körök hiába próbálják megszerezni. Magyar terve az, hogy a Fidesztől hódít el szavazatokat. Strasbourgban a Néppárthoz kíván csatlakozni. Oda tartozott Orbán is, míg csak a jogállam leépítése miatt ki nem hajították onnan. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy a 20 évvel ezelőtti keleti nyitás egyértelmű sikert hozott, még ha voltak is olyan hátulütői, mint hogy Magyarország és egy darabig Lengyelország a populista nacionalizmus miatt visszacsúszott a demokrácia területén. Pedig az elején nagy volt a nyugati ellenkezés a 10 tag felvétele ellen, ám az történelmi vívmányokat eredményezett.
Bejött, hogy a kontinens egységes és szabad legyen, illetve hogy a keleti végeken is lökést kapjon a szabadság, valamint a jólét. A tapasztalatok arra sarkallnak, hogy egy sor újabb ország kerüljön be, ideértve Ukrajnát is. Hiszen azt látni, hogy a tagság nagyjából és egészében bebetonozza az átfogó demokratikus és gazdasági reformokat.
Az EU a NATO-val együtt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az újonnan csatlakozó államok a legtöbbet hozzák ki a nemzeti szuverenitásból és gyorsan erősödő piaci demokráciát építsenek. De voltak elkerülhetetlen csapdák, pl, hogy milyen jogköröket engedjenek át Brüsszelnek. Az ilyen ügyek felszították a populista nacionalizmust, ami azután visszavetette a dolgokat a magyaroknál és a lengyeleknél.
A migráció szintén a nacionalista pártok kezére játszott. Mégis a 10-ek révén erősödött az Unió világpolitikai súlya. Nem kétséges, hogy a soron következő bővítési forduló nehezebb lesz, de meg kell csinálni, az Oroszországhoz közeli államok biztonságáért. Különösen Ukrajna fogas kérdés, hiszen nagy a korrupció, gyenge a jogállam és alacsony a termelékenység.
A felvétellel párhuzamosan kell megnyernie a háborút és intéznie az újjáépítést. Brüsszelnek ugyanakkor át kell alakítania a döntéshozatali rendszert, ki kell terjesztenie a többségi határozatok lehetőségét, illetve azt, hogy konkrét ügyekben összeálljanak az érdekelt kormányok az integráció elmélyítésére.
A geopolitikai tét jelenleg sokkal nagyobb, mint 2004-ben volt. De azon kívül, hogy Ukrajnát hozzá kell segíteni a győzelemhez, az utóbbi 20 év eredményeit úgy lehet a legjobban megőrizni, ha a tagok bátran hozzálátnak a következő bővítéshez.
FT
Európa jól teszi, ha felkészül a Trump 2.0-ára, mert a legfrissebb interjúban az elnök vázolta a terveit és bár sok újat nem mondott az öreg földrésszel kapcsolatban, csak éppen immár kellő határozottsággal kíván érvényt szerezni annak a meggyőződésének, hogy az EU a kereskedelemben kihasználja Amerikát, és potyautas a NATO-ban is. Ráadásul ezúttal már nem olyanok lesznek mellette, akik visszatartanák, hanem megcsinálják, amit akar.
Vagyis – mutat rá Edward Luce – az írás ott van a falon, a liberálisok háta beleborsózhat. Az egyik, amit tehetnek az, hogy szurkolnak, ne ő nyerjen novemberben. Ebben azonban kár reménykedni, bár még korai komolyan venni a felméréseket. De ha most járulnának a polgárok az urnákhoz, nem lenne kétséges az eredmény.
Másik opcióként lehetne mondogatni, hogy előző elnöki periódusában nem is volt olyan rossz, és hogy az élet megy tovább. Csakhogy Trump ezúttal már pontosan tudja, mit akar. Az pedig Európából úgy látszik, mint egy erőd, és nemigen rajzolódik ki, hogy mit lehetne tenni ellene.
Egy páran így is örülni fognak, nevezetesen Orbán Viktor, valamint Putyin. Ha az európai szélsőjobb tényleg jól szerepel júniusban, akkor többen rokonszenveznek vele Brüsszelben, mint korábban. Számíthat Meloni támogatására is.
A fő áramlat pártjai között stratégiai lehetőség az is, hogy megszelídítsék a tigrist. Ám nagyobb az eshetősége annak, hogy Trump alatt befellegzik a Nyugatnak a világrend szervező eszméjeként. Ez nagy hír Moszkvának, viszont rettenetes volna az ukránoknak. Ha az USA többé nem védené meg Európát, akkor pl. Németország és Lengyelország fontolóra veheti akár az atomfegyver megszerzését. Meglehetősen paradox, hogy a régi-új amerikai elnöknek egyáltalán nem lenne ellenére.
Guardian
Meloni és von der Leyen kétszereplős darabot ad elő, amivel még inkább jobbra tolják az EU-t – fejti ki kommentárjában Simon Tisdall, az újság külpolitikai szemleírója. Úgy értékeli, hogy az olasz kormányfő és a Bizottság elnöke kétes szövetséget alkot.
Az persze nem sokszor fordul elő, hogy az olasz miniszterelnök az asztalfőn foglalhat helyet Európában. De hát a posztfasiszta zászlóvivő az új jobboldal csillaga lett. Eljött a pillanata. És a befolyása csak nőni fog, ha az övéi jól szerepelnek az EP-választáson. Sokat elárul, hogy az Unió végrehajtó testületének vezetője mindenhová követi Melonit, sűrűn jár Rómába, hogy a kedvét keresse.
Merthogy annak támogatása kulcsfontosságú lehet az újraválasztáshoz. Továbbá mivel Olaszország alapvető tényező lett, amikor Európa jövőjéről van szó, szerepeljen a napirenden a migráció vagy a klíma, vagy éppen az olyan bajkeverők lecsillapítása, mint Orbán Viktor.
Von der Leyen kinyitotta az ajtót, hogy együttműködjön a szélsőjobbal, benne az Olaszország Fivéreivel. Meloni egyrészt euroszkeptikus, másrészt odahaza növelni kívánja hatalmát és kirohant az illegális migránsokat mentő szervezetek, az LMBT-jogok és a sajtószabadság ellen. Pártja imádja Trumpot.
Mindenképpen nagyobb a jelentősége, mint a tényleges politikai súlya. Ehhez az kellett, hogy elhatárolja magát Moszkvától, visszafogja a kapcsolatokat Kínával és segítsen elboronálni a vitát Orbánnal.
Ám továbbra sem világos, merre tart és mennyire szavahihető. Az egyik lehetőség, hogy egyesíti a jobboldalt, de mi van, ha Trump és Putyin nyer? Megint fordít egyet a köpenyegen? A másik eshetőség, ami már talán zajlik is, hogy végleg szakít az ultranacionalista, populista jobboldali szélsőséggel, elsősorban az EU miatt.
Csak éppen a földrész számára veszélyes, mivel még mélyebbre taszíthatja a szervezetet az ideológiai mocsárba, miközben képtelen mindenki számára elfogadható válaszokkal szolgálni igen kényes kérdésekben. Olyan, mint amikor a Thelma és Louise c. film végén a két nő teljes sebességgel megindul autójával a szakadék felé.
Guardian
Timothy Garton Ash szerint a sok, egyidejű válság feladta a leckét, hogy meghatározzuk, merre felé halad a világ. Irány az új hidegháború? Esetleg a 3. világháború? Vagy visszatérünk a 19. század végéhez, benne versengő birodalmakkal, illetve nagyhatalmakkal? Hogyan fogunk átkeveredni a zűrzavar korán?
Hogy ennyiféleképpen lehet értelmezni a helyzetet, az önmagában jelzi, hogy az európai és a világtörténelem új szakaszába léptünk. Mindenki találgatja, hogyan tovább. A 2. világháború utáni időszakot követte 1989-ban a fal utáni periódus, egészen Ukrajna lerohanásáig.
A történelemben igen sokat számít a kezdet. Ami az 1945 utáni 5 évben történt, az 40 évre megszabta a nemzetközi rendet, de bizonyos tekintetben még utána is. Vagyis amit most csinálunk, tehát pl. hogy hozzásegítjük-e Ukrajnát a győzelemhez, vagy netán hagyjuk, hogy veszítsen, az döntő fontosságú az új korszak szempontjából. És nem kétséges, hogy a történelmet mi formáljuk.
Következő cikk: Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >