Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Osztrák-magyar-szerb migrációs csúcs Bécsben
Az osztrák kancellár védelmébe vette, hogy ma Bécsben találkozik a magyar kormányfővel, illetve a szerb elnökkel, miután a gesztust még saját koalíciós partnerei, a zöldek is nehezményezik. Továbbá bírálja a többi közt az Amnesty International is. Nehammer arra hivatkozott, hogy meg kell védeni a határokat és erre az EU most nem annyira alkalmas. Ezért van szükség a regionális együttműködésre, hiszen megálljt kell parancsolni az illegális migrációnak. A tanácskozáson ott lesznek a kül- és belügyminiszterek, valamint a rendőrfőnökök is. Az osztrák környezetvédők viszont nem várnak semmi jót a csúcstól. Arra számítanak, hogy a részvevők csak újabb, elfogadhatatlan követeléseket hangoztatnak, ezért Ausztria még jobban elszigetelődik a nemzetközi porondon. Orbán és Vučić személye egyébként is erősen vitatott, hiszen szemükre hányják, hogy támadják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamot. Azon kívül továbbra is sok menekült érkezik osztrák földre, azaz olyan nagy hasznot nem hozott az együttműködés. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az első félévben Szerbiában 800 menekültkérelmet terjesztettek elő, Magyarországon pedig írd és mondd, 22-őt. Ezzel szemben Ausztriában 24 ezret. Több NGO felszólította Nehammert, hogy szólaljon fel határozottan az emberi jogok megsértése ellen és sürgessen tisztességes bánásmódot a menekültekkel szemben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
A forint látja a kárát, miután a magyar gazdasági nehézségek kétségeket vetnek fel, hogy mennyire helyénvaló a politika. A fizetőeszköz már 8. napja egyfolytában veszít az értékéből az euróhoz képest, erre három éve nem volt példa, az infláció pedig a legfrissebb adatok szerint 20 % felett marad. A fejlemény arra utal: a befektetők nem bíznak abban, hogy a kormány képes lesz megfékezni az áremelkedést.
Két számjeggyel estek vissza a kiskereskedelmi eladások és csökkenést mutat az ipari termelés is. Ez pedig csak ráerősít arra, hogy a gazdaság nehezen tud kitörni a negatív spirálból, miután a múlt év 2. fele óta recesszióban van.
Több jegybanki illetékes is azt ígérte ugyan, hogy csak óvatosan viszik lejjebb a kamatot, ám Nagy Márton felreppentette, hogy megcélozzák a 3 %-os inflációs célt, és ily módon próbálják beindítani a kilábalást. Ám erre egy nyugati befektetési tanácsadó azt üzente, hogy Orbán jobban tenné, ha csupán félszívvel hallgatna a miniszterre, mert a piac nem bocsátaná meg a célok újraértékelését.
A magas kamatok folytán a költségvetés hiánya az első negyedévben már a GDP 10 %-a körül járt. Emiatt a hatalom kénytelen visszafogni a költekezést, és bővíti a különadók körét.
EUobserver
A „Bosszú-törvény tovább ront a munkakörülményeken az iskolákban, egy csomó tanár megválik a hivatásától, tehát nagyon is elképzelhető az „agyelszívás”. Ami első ránézésre csupán technikai kiigazításnak tűnik, tehát, hogy a pedagógusok megszűnnek közalkalmazottnak lenni, az azt jelenti, hogy elvesztik eddigi védett státuszukat és önállóságukat.
Ugyanakkor nő a heti maximális munkaidő, egy hónappal meg lehet hosszabbítani a tanévet és csökken a szakszervezetek alkuereje. A szakma már így is jelentős emberhiánnyal küszködik, és legalább 5 ezren helyezték kilátásba távozásukat arra az esetre, ha a Fidesz megszavazza a jogszabályt.
Az összmunkaidő az érdekvédelem szerint pont azért bővül, hogy pótolni lehessen a hiányzó munkaerőt. Eközben az állami iskolákban az oktatók Európában szinte páratlanul keveset keresnek. A pedagógus átlagbér a földrészen 25 ezer euró volt, Magyarországon 8 ezer. De a tanárok a keresetet tekintve jelentős hátrányban vannak a hazai közszféra hasonló képesítést igénylő munkaköreihez képest is. Ráadásul magas az infláció a vásárlóerő hanyatlása folytán szintén tiltakozásra ösztökél.
Neue Zürcher Zeitung
Már a cím: „Magyarországot megérteni. Történelem, állam, politika” utal arra, hogy most megjelent szakkönyv szeretné közelebb vinni a német nyelvű olvasóhoz Magyarországot, amely úgy érzi, hogy magára hagyta a nyugati liberalizmus. A szerző, Werner Patzelt, a drezdai Műegyetem tiszteletbeli politológia professzora a történelemből igyekszik levezetni a jelenlegi állapotokat, és elűzné a közhelyeket.
Mert 2010 óta aligha van olyan uniós tagállam, amelyet több meg nem értés övezne. De ennél is nagyobb baj, hogy a nyugati partnerek nem hajlandóak alaposan megérteni Magyarországot. Főleg Németországban erősek az ellenérzések, egyszerűbb elítélni. Pedig – emeli ki a recenzió – egy kormány nem azonos az országgal. Vagyis azt kell átlátni, hogy az emberek miért választották meg immár ötödször is Orbánt.
A kötet csúcsa a két zárófejezet, amelyben a szakértő ütközteti a bírálók és a hívek véleményét a miniszterelnökről. Tehát, hogy itt Európa legveszélyesebb politikusáról van-e szó, vagy pedig egy polgári-jobboldali bástyáról, amely ellenzi a földrész balliberális átalakítását.
Az értékelés külön felhívja a figyelmet, hogy ha valamit megértünk, abból még nem következik, hogy jóváhagyjuk De az jó, ha a kritika ismereteken alapul és nem kliséken.
Die Presse
Az osztrák kancellár védelmébe vette, hogy ma Bécsben találkozik a magyar kormányfővel, illetve a szerb elnökkel, miután a gesztust még saját koalíciós partnerei, a zöldek is nehezményezik. Továbbá bírálja a többi közt az Amnesty International is. Nehammer arra hivatkozott, hogy meg kell védeni a határokat és erre az EU most nem annyira alkalmas. Ezért van szükség a regionális együttműködésre, hiszen megálljt kell parancsolni az illegális migrációnak.
A tanácskozáson ott lesznek a kül- és belügyminiszterek, valamint a rendőrfőnökök is. Az osztrák környezetvédők viszont nem várnak semmi jót a csúcstól. Arra számítanak, hogy a részvevők csak újabb, elfogadhatatlan követeléseket hangoztatnak, ezért Ausztria még jobban elszigetelődik a nemzetközi porondon.
Orbán és Vučić személye egyébként is erősen vitatott, hiszen szemükre hányják, hogy támadják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamot. Azon kívül továbbra is sok menekült érkezik osztrák földre, azaz olyan nagy hasznot nem hozott az együttműködés. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az első félévben Szerbiában 800 menekültkérelmet terjesztettek elő, Magyarországon pedig írd és mondd, 22-őt. Ezzel szemben Ausztriában 24 ezret.
Több NGO felszólította Nehammert, hogy szólaljon fel határozottan az emberi jogok megsértése ellen és sürgessen tisztességes bánásmódot a menekültekkel szemben.
Yahoo/AFP
A nagyobbik lengyel kormánypárt visszanyúl a migrációhoz az őszi választások előtt, mert az 8 éve már nyerő lapnak bizonyult. Egy varsói szociológus szerint annak idején megérte a félelemre alapozni, és Morawiecki miniszterelnök most ugyanezt a logikát vette elő, amikor azt bizonygatta, hogy Franciaországban a bevándorlók okozták a súlyos felfordulást.
Mint emlékezetes, a magyar és a lengyel vezetés ellenzi az EU menedékpolitikájának reformját. A már idézett elemző rámutat, hogy a társadalmi juttatások nem erősítették a PiS népszerűségét, ezért Kaczynskiék most megint a társadalom legalantasabb ösztöneire próbálnak rájátszani.
Az egyik munkaadó szervezet elnöke ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a gazdaság nem tud meglenni külföldi munkaerő utánpótlás nélkül. Meg hogy nincs migrációs stratégia és ez megbosszulhatja magát.
A kormány ugyanakkor előbb bejelentette, hogy 400 ezer, főleg afrikai és ázsiai vendégmunkás számára készíti elő a terepet, de ezt azután visszavonta, mondván, hogy adminisztratív tévedés történt.
Die Welt
Olaszország, Svédország is Finnország után az e hónapban tartandó választások eredményeként a spanyoloknál is bekerülhet a kormányba a szélsőjobb. És akkor még nem beszéltünk a három kelet-európai államról, így Magyarországról, ahol ilyen erők vannak hatalmon. (A másik kettő Lengyelország és Lettország.)
Mindenesetre nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan Spanyolországban is megtörik a tabu, mert várhatóan összeáll a konzervatív Néppárt, illetve a szélsőséges Vox. Ily módon ugyanis előreláthatólag többségük lesz. Vagyis aki a mérsékelt jobboldalra voksol az urnánál, az azt is tudja, hogy ily módon a szokatlan koalícióra adja áldását.
Mindenesetre az Európai Néppárt vezetője számára nem ördögtől való az efféle összefogás. Weber többször is Rómába utazott a választás előtt, hogy támogassa a Berlusconi-féle Forza Italiát, pedig tudta, hogy az csak oldalágon kerülhet be Meloni kormányába. Kapott is érte odahaza. Egy CDU-s EP-képviselő pl. kifejtette, hogy fenn kell tartani a tűzfalat a szélsőjobb felé.
A bajor politikus azonban úgy foglalt állást, hogy ha a másik oldal teljesít három feltételt, akkor nincs akadálya a kooperációnak, vagyis támogatnia kell a jogállamot, az EU-t és Ukrajnát.
Euractiv
A kamerák előtt vívott heves szópárbajt egynapos szófiai látogatása során az ukrán elnök, valamint a bolgár államfő. Utóbbi Orbán Viktorhoz hasonlóan úgy gondolja, hogy Kijevnek azonnal és feltétel nélkül békében kellene megállapodnia Oroszországgal. (Radev teljesen véletlenül pont akkor egyeztetett telefonon a magyar vezetővel, amikor Zelenszkij gépe leszállt a bolgár fővárosban.)
A házigazda – oroszbarát platformról - azt szajkózta, hogy az ukránoknak diplomáciai megoldásra kell törekedniük, mert figyelembe kell venniük, hogy az infláció és az erősödő populizmus milyen következményekkel jár a világban. Ám a vendég visszakérdezett, hogy még a mi a jó istent csinálhatnának? Rámutatott továbbá, hogy Radev téved, ez nem viszály, hanem egyértelműen háború. És senki sem mondhatja, hogy Ukrajna bárminek a kerékkötője lenne.
Hozzátette, hogy a másiknak szíve-joga nem támogatni az ukrán álláspontot. De senki sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Moszkva meg akarja semmisíteni az EU-t és a NATO-t. Majd rákérdezett, hogy tisztában van-e ezzel a vendéglátó. A Kreml az ukránokat is fel akarja számolni, pedig azok csak élni szeretnének. Erről van szó. Radev ennél a pontnál kérte meg az újságírókat, hogy távozzanak.
Economist
Egy orosz szakértő úgy látja, hogy Kínának nemigen van más választása az orosz puccskísérlet után, minthogy támogassa Putyint, vagy valakit, aki olyan, mint ő. Alekszander Gabujev, a berlini Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ igazgatója szerint Prigozsin akciója megmutatta a hatalmi rendszer törékenységét.
Pekingnek ugyan nincsenek jelentős eszközei a moszkvai események befolyásolására, de hajlandó messzire elmenni, hogy fenntartsa az orosz gazdaságot és megakadályozzon bármiféle forradalmat a szomszédban. Az az érdeke, hogy Putyin maradjon a Kreml ura, mert Amerika-ellenes és Kína-barát.
Látja persze partnere mind súlyosabb gyengeségét, illetve a rezsim kiszámíthatatlan pályáját. De sosem bírálta az agressziót, az ukrán területek megszállását, inkább fokozta az együttműködést. Ennek oka, hogy a kínaiak vetélkednek az USA-val. Hszi számára lidércnyomást jelent, hogy az orosz elnök megbukik és helyét olyasvalaki veszi át, aki szemben áll Pekinggel. Ez ugyanis Kína stratégiai bekerítésével volna egyenlő.
Emellett a kínai elnöknek fontos az orosz hagyományos és nukleáris haderő, az ország BT-tagsága, valamint a sok természeti kincs, amelyet olcsón meg lehet szerezni. Ráadásul Oroszország mind inkább alárendelt szerepet tölt be a kétoldalú viszonyban. Putyin persze nem marad örökre, ezért Kína ápolja a jó kapcsolatokat a lehetséges utódokkal. Ez azonban nem vonatkozik az ellenzékre.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár azt tanácsolja a svájci kormánynak, hogy ne kövesse több más nyugati állam példáját és ne utasítson ki tömegesen orosz kémeket, noha azok grasszálnak. Ugyanakkor ne tűrje el, hogy azok azt csináljanak, amit akarnak. Azaz keményebben kell fellépnie, mert az orosz hírszerzők igen aktívak mind a világszervezet ottani székhelyén, valamint az országos politikában is. Az elhárítás szerint a 221 akkreditált orosz diplomata egyharmada titkos megbízatást teljesít.
Oroszország a háború miatt pária lett, mégsem kellene svájci részről bekeményíteni az orosz kémek ellen, mert ez akadályozhatna az ország nemzetközi céljainak elérését. Beindulna a kölcsönös spirál, vagyis Moszkva is nemkívánatosnak nyilvánítana egy sor svájci diplomáciai képviselőt és a végén nem tudna normálisan működni a kinti nagykövetség, amire több más állam esetében már látni példát.
A svájci szervek előtt jelenleg 9 orosz diplomata akkreditálási kérelme fekszik. Ha bármelyikükről kiderül, hogy titkos ügynök, nem kell sokat lacafacázni ügyükben. Erre persze várhatóan Oroszország is hasonlóképpen fog reagálni, de hiba volna a Kreml előtt hajbókolni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében
Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >