Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A vilniuszi NATO-csúcs előtt
Bajban vannak a ma kezdődő kétnapos vilniuszi NATO-csúcs záróközleményének szerkesztői, mert olyan szöveget kell gyártaniuk, amely állást foglal Ukrajna tagsága mellett, csak éppen jelezniük kell, hogy az még jó sokáig nem lesz időszerű. Merthogy a döntéshozók félnek és csőlátásuk van. Így értékeli a helyzetet Stefanie Babst, aki 7 éven át volt a NATO Stratégiai Tervezőcsoportjának vezetője. Nagyon egyetért az ukrán vezérkari főnökkel, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránok vérrel fizetnek meg minden talpalatnyi visszafoglalt földet. Ezzel szemben a litván fővárosban egyetlen szót sem kívánnak arra vesztegetni a részvevők, hogy az elmúlt 15 évben biztonságpolitikailag szürke övezetben hagyták Ukrajnát. Meg hogy a belépésig Kijevnek továbbra is egyedül kell szembeszállnia a támadókkal. Csak fegyvereket kap és az újjáépítés során számíthat a nyugati segítségre. Többhöz nincs sem egyetértés sem bátorság, főleg Washington és Berlin részéről. De Magyarországgal és Törökországgal nehéz is lenne elfogadtatni, hogy többéves katonai programmal nyúljanak Kijev hóna alá. Orbán Viktor eleve nem csinál titkot abból, hogy kételkedik az ukrán állam szuverenitásában. A lengyelek és a baltiak a gyorsabb felvétel mellett vannak, de nem szeretnének tengelyt akasztani Amerikával. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Űrt hagy maga után a lemondott holland miniszterelnök, mind odahaza, mind Európában. Rutte ugyanis megmutatta, miként tud egy kis ország a saját súlyánál messze nagyobb befolyásra szert tenni a nemzetközi színtéren.
Kormányzásának 13 éve alatt teljesen átlagos fickó benyomását keltette: kerékpárral járt munkába, nem tartott igényt hivalkodó irodára vagy lakosztályra és maga fizette a kiadásait, a hivatalban megivott kávét is beleértve.
Ám egyáltalán nem volt hétköznapi figura. A szabályokra épülő szabad kereskedelmet, a pénzügyi tisztességet és a liberális társadalmi értékeket hirdette. Abba bukott bele, hogy kemény politikát hirdetett a bevándorlás ügyében. Bennfentesek szerint azonban arról volt szó, hogy visszafelé sült egy taktikai húzása, ezért a végén nem maradt más választása, mint hogy vegye a kalapját.
De erősen hiányozni fog. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója azt emeli ki, hogy a politikus elment az emberek közé, szövetségeket kötött. Megmutatta, hogy mire jó az EU a kisebb országok esetében: nagyobb beleszóláshoz jutnak a szervezet által a nemzetközi porondon.
Bátran kiállt elvi ügyekben. Az utóbbi években ő lett az illiberális-populista Orbán Viktor legfőbb ellenfele a földrészen. Két éve, egy különösen feszült ülésen Rutte azt találta mondani a magyar vezetőnek, hogy vagy vonja vissza az LMBT-ellenes törvényt, vagy gondolkozzon el azon, hogy kilép az Unióból.
De a legfőbb öröksége valószínűleg az lesz, hogy vitte a prímet, amikor eldőlt, hogy a járványalap folyósítását a jogállami normák betartásához kötik. Ezt szintén Magyarország ellen irányult, miután Orbán levezényelte a független igazságszolgáltatás lebontását. Rutte számára alapvető volt, hogy erős bíróságok felügyeljék a holland adófizetők pénzének felhasználását.
Rahman úgy összegzi a politikus munkásságának lényegét, hogy szolgálatot tett Európának, mert kiállt a közös értékekért.
Die Welt
Bajban vannak a ma kezdődő kétnapos vilniuszi NATO-csúcs záróközleményének szerkesztői, mert olyan szöveget kell gyártaniuk, amely állást foglal Ukrajna tagsága mellett, csak éppen jelezniük kell, hogy az még jó sokáig nem lesz időszerű. Merthogy a döntéshozók félnek és csőlátásuk van. Így értékeli a helyzetet Stefanie Babst, aki 7 éven át volt a NATO Stratégiai Tervezőcsoportjának vezetője.Nagyon egyetért az ukrán vezérkari főnökkel, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránok vérrel fizetnek meg minden talpalatnyi visszafoglalt földet. Ezzel szemben a litván fővárosban egyetlen szót sem kívánnak arra vesztegetni a részvevők, hogy az elmúlt 15 évben biztonságpolitikailag szürke övezetben hagyták Ukrajnát. Meg hogy a belépésig Kijevnek továbbra is egyedül kell szembeszállnia a támadókkal. Csak fegyvereket kap és az újjáépítés során számíthat a nyugati segítségre.
Többhöz nincs sem egyetértés sem bátorság, főleg Washington és Berlin részéről. De Magyarországgal és Törökországgal nehéz is lenne elfogadtatni, hogy többéves katonai programmal nyúljanak Kijev hóna alá. Orbán Viktor eleve nem csinál titkot abból, hogy kételkedik az ukrán állam szuverenitásában. A lengyelek és a baltiak a gyorsabb felvétel mellett vannak, de nem szeretnének tengelyt akasztani Amerikával.
Pedig a csatlakozás eszméletlenül fontos az egész európai biztonság szemszögéből. Amíg Putyin biztos lehet abban, hogy csak az ukránok szállnak vele szembe, addig bizonyosan a válság elmélyítésére játszik. Ám a gyors felvétel mellett szól:
1. Oroszország számára stratégiai vereséget jelentene, ha a tagállamok kinyilvánítják, hogy már a háború vége előtt megkezdik Kijevvel a konkrét csatlakozási tárgyalásokat. A Kremlnek választania kellene: inkább a sokkal erősebb NATO-val akaszkodik össze, vagy megelégszik azzal, hogy fennmaradjon a tekintélyuralmi rendszer, és megvédje saját érdekeit Kínával szemben a Távol-Keleten.
2. Az ukrán belépés a Nyugat stratégiai érdeke
3. Ez volna a leghitelesebb elrettentés Moszkvával szemben.
Ha az oroszoknak sikerülne bekebelezniük a megszállt területeket, abból befagyott konfliktus alakulna ki Európa közepén. Időről időre kiújulna a nyílt viszály, és fenyegetné az ukránok, valamint más országok biztonságát. Ám az látszik, hogy nem kevés szövetséges számára nagyon is elfogadható lenne ez az opció.
New York Times
A vezércikk az elhibázott erkölcsi logikára vezeti vissza, hogy az USA fürtös bombákat szállít Ukrajnának. Mert az igaz, hogy a harci eszközzel ki lehet füstölni az oroszokat a megerősített állásokból, csak éppen a használatát civil szervezetek és fő szövetségesek is ellenzik, mivel még a háború után is nagy veszélyt jelentene a civil lakosságra nézve.
Ugyanis az oroszok és az ukránok által eddig bevetett szerkezetek 40 %-a nem robban fel, bár az amerikaiak azt mondják, hogy az ő gyártmányaiknak csak 2,35 %-a sül be. De ez akkor sem olyan fegyver, amelyet tovább kellene adnia egy olyan hatalmas nemzetnek, mint az Egyesült Államok.
Az országok nagy része vállalta is, hogy nem használja ezt a harceszközt, de Washington és Moszkva nem csatlakozott az egyezményhez. A fürtös bombák a Human Rights Watch szerint legalább tucatnyi civilt öltek, illetve sebesítettek meg idáig a háborúban. Hogy most Washington mégis ilyet küld, az az amúgy is kegyetlen és pusztító viszály kiszélesítésével ér fel
Ha Amerika nem vet számot a következményekkel, akkor meginog Kijev támogatásának egyik legfőbb elvi alapja, hogy ti. meg kell védeni a normákat, amik szavatolják a földrészen a békét és a stabilitást. Gyengülhet a nyugati összefogás is, hiszen egy sor kormány nem ért egyet a kérdésben Bidennel. Ráadásul nem fordítja meg a háború menetét, és nem ellensúlyozza a civileknek okozott szenvedéseket.
Wall Street Journal
A konzervatív újság helyesli, hogy Ukrajna fürtös bombákat kap Amerikától, mert az ukrán illetékesek tudják a legjobban felmérni, milyen kockázatot jelent ez a fegyver a civil lakosság számára. A 800 millió dolláros katonai segélycsomag keretében szállítandó fegyver miatt még saját pártján belül is támadják Bident. A lap viszont csak azon akad fenn, hogy az elnök miért nem jóval korábban szánta rá magát a lépésre.
Kijev nem akarja használni ezt az eszközt fegyvertelen polgárok ellen. Azért van rá szüksége, mert kifogy a másfajta munícióból, illetve hadfelszerelésből, amelyekkel valamennyire ellensúlyozni tudta az oroszok fölényét. A civilek számára ugyanakkor sokkal nagyobb kockázatot jelent az orosz hadsereg és az, hogy az válogatás nélkül tüzel mindenre.
Ha valaki nem látja az erkölcsi különbséget az agresszió és a védelmi okokból kilőtt fürtös bombák között, akkor annak baj van a látásával. Az ukránok képesek optimalizálni a kockázatokat, mert az ő életük forog kockán nap mint nap.
The Times
A brit tory ellenzék egykori vezére azt írja szokásos heti kommentárjában, hogy még a jobboldaliak is tudják: szükség van a migránsokra. Sir William Hague, aki 26 éven át volt képviselő, közben pedig betöltötte a külügyminiszteri tisztséget is, mindazonáltal attól tart, hogy csak most kezdődik a népvándorlás kora, és ha nem sikerül új kereteket szabni, akkor olyan káosz fenyeget, mint amilyet Franciaországban látott a világ.
Afrika és a Közel-Kelet lakossága az évtized végéig 320 millióval nő, és ha az ottani lakosságból minden 20-ból csak egy elindul, mert elege van a szegénységből, az üldöztetésből vagy a gyorsuló klímaváltozásból, az 140 millió embert jelent. Az elmúlt években ennél sokkal, de sokkal kisebb tömeg is teljesen átalakította az európai politikát.
Az ebből eredő nagy fokú megosztottság nem sok jót ígér a jövő számára, hiszen a földrészt máris destabilizálja a düh. A konzervatív oldal válasza nem lehet az, hogy meg kell akadályozni a bevándorlást, hiszen a kontinens nem tud meglenni külső munkaerő utánpótlás nélkül. Példa rá Meloni, aki a következő két évben 425 ezer munkavállalási engedélyt kíván kiállítani az EU-n kívülről érkező jelentkezőknek.
Az elkerülhetetlen helyzettel szembe kell néznie a jobboldalnak, hiába ígérte korábban a migráció korlátozását. Hogy meg lehessen oldani a dilemmát, ahhoz három elvet kell követni:
1. ellenőrizni kell a bevándorlást
2. lehetőséget kell teremteni az érkezők számára. Amerika végül ezért fog Kína fölé kerekedni, mivel utóbbi sokkal zártabb társadalom
3. A migráció kora azt indokolja, hogy az állampolgárság ne csupán jogokkal, hanem kötelezettségekkel is járjon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >