Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
El kell magyarázni az embereknek, hogy mi a tét
A németeknél egyre népszerűbb az AfD. A magyaroknál és a lengyeleknél korlátozzák a szabadságjogokat. A szélsőjobb immár a kormány része a finneknél, svédeknél és olaszoknál. Demokratikusan megválasztott vezetőkből autokraták lesznek, veszélyben a demokrácia, meg kell védeni. Elsősorban Magyarországon és Lengyelországban, de a Nyugat-Balkánon is. A tömeges csalódottság oka, hogy a kormányok nem tartják be ígéreteiket, így viszont a tömegek fogékonyakká válnak a demagógok, sarlatánok és csalók szavaira. Emellett mára igen fontos lett az identitás. Továbbá nem mindegy, hogy ki igyekszik meggyőzni az embereket. Az illiberális oldal teli van ilyen tehetségekkel, közülük Meloni az egyik legjobb. Ugyanakkor a migrációra nincs megoldás. Kezelni ugyan lehet, de ha valaki azzal áll ki, hogy majd ő megmondja, mit kell csinálni, akkor tudnivaló: kuruzsló az illető. A demokráciát képzéssel, tájékoztatással és politikával lehet a legjobban megvédeni. Sokan azonban úgy voksolnak antidemokratikus erőkre, hogy fogalmuk nincs a tekintélyuralomról. Pedig ez egyértelmű, csak meg kell magyarázni a társadalomnak. Továbbá olyan törvényeket kell hozni, amelyek gátolják a demokráciaellenes magatartást. Óvni kell azon kívül a politikai rendszert a nyilvánvaló hazugságoktól. Jó hír azonban, hogy mennyire összezárt Európa a háború láttán, a szabadság és demokrácia védelmében. Megmutatta a politikának és a polgárságnak, hogy a kontinens szuperhatalom lehet, ha közösen cselekednek. Majd meglátjuk persze, mennyire marad tartós a szövetség. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Sok országban jönnek fel az antidemokratikus pártok, mivel csődöt mond a bejáratott politika, a fő áramlat erői viszont úgy nyomhatják vissza a vetélytársat, ha pontosan elmagyarázzák az embereknek, hogy a mi tét. Erről beszélt a lapnak nyilatkozva Moisés Naím, aki igen változatos pályafutást mondhat magáénak: Libanonban született, volt Venezuelában olajügyi miniszter, majd a jegybank elnöke. Dolgozott a Világbank igazgatójaként és a Foreign Policy főszerkesztőjeként. Jelenleg a Carnegie Nemzetközi Békekutató Intézet munkatársa.
Mint mondta, a németeknél egyre népszerűbb az AfD. A magyaroknál és a lengyeleknél korlátozzák a szabadságjogokat. A szélsőjobb immár a kormány része a finneknél, svédeknél és olaszoknál. Demokratikusan megválasztott vezetőkből autokraták lesznek, veszélyben a demokrácia, meg kell védeni. Elsősorban Magyarországon és Lengyelországban, de a Nyugat-Balkánon is.
Tekintélyuralom akkor alakul ki, amikor már nincs meg a hatalmi ágak szétválasztása, az intézmények többé nem ellenőrzik kölcsönösen egymást. Vagyis amikor a bíróságok immár nem függetlenek, korlátok közé szorítják a véleményszabadságot és ellenőrzés alá vonják a törvényhozást. Ekkor már csak a homlokzat demokratikus. Az autokraták azonban szívesen állítják be magukat demokratának, mert ez a törvényesség látszatát kölcsönzi nekik. Jó példa rá az orbáni Magyarország.
A tömeges csalódottság oka, hogy a kormányok nem tartják be ígéreteiket, így viszont a tömegek fogékonyakká válnak a demagógok, sarlatánok és csalók szavaira. Emellett mára igen fontos lett az identitás. Továbbá nem mindegy, hogy ki igyekszik meggyőzni az embereket. Az illiberális oldal teli van ilyen tehetségekkel, közülük Meloni az egyik legjobb.
Ugyanakkor a migrációra nincs megoldás. Kezelni ugyan lehet, de ha valaki azzal áll ki, hogy majd ő megmondja, mit kell csinálni, akkor tudnivaló: kuruzsló az illető. A demokráciát képzéssel, tájékoztatással és politikával lehet a legjobban megvédeni. Sokan azonban úgy voksolnak antidemokratikus erőkre, hogy fogalmuk nincs a tekintélyuralomról. Pedig ez egyértelmű, csak meg kell magyarázni a társadalomnak.
Továbbá olyan törvényeket kell hozni, amelyek gátolják a demokráciaellenes magatartást. Óvni kell azon kívül a politikai rendszert a nyilvánvaló hazugságoktól. Jó hír azonban, hogy mennyire összezárt Európa a háború láttán, a szabadság és demokrácia védelmében. Megmutatta a politikának és a polgárságnak, hogy a kontinens szuperhatalom lehet, ha közösen cselekednek. Majd meglátjuk persze, mennyire marad tartós a szövetség.
Wall Street Journal
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá: Oroszország megszegi a Genfi Egyezményt, mert bántalmazza az ukrán hadifoglyokat. De akkor is, amikor a múlt hónapban 22 fogságban lévő katona ellen kirakatpert indított, különféle terrorcselekmények vádjával, mert védték Mariupolt. Maximális büntetésként életfogytiglant kaphatnak.
Valamennyien az Ukrán Nemzeti Gárda Azovi ezredéből valók, az ország legjobb és legbátrabb harcosai közé tartoznak. Putyin azonban azt állítja, hogy „nácimentesíti” Ukrajnát, és a tárgyalás pont azért kell a propagandisták számára, hogy igazolják a háborút a közvélemény előtt.
Az ukrán foglyok rettenetes bánásmódban részesülnek. Az ENSZ Emberi Jogok Hivatala még tavasszal úgy értékelte, hogy a testi fenyítés mindennapos. Nemrégiben fogolycsere útján 203 ukrán katona nyerte vissza szabadságát. Közülük 55 mondta azt, hogy kínozták, ütötték-verték, megszurkálták, fojtogatták, elektromos áramot vezettek a testébe.
Továbbá egyesek elvesztették több ujjukat, illetve fogukat. A rabtartók eltörték a bordájukat, az ujjukat vagy éppen az orrukat. A Sunday Times számolt be arról, hogy két embert kasztráltak. Az ukránok ezek után tudják, hogy csakis az orosz vereség szavatolja a biztonságukat.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy látja, hogy egy újjászületett NATO jön össze holnap a litván fővárosban. A háború új életet lehelt a szövetségbe, amely még erősebb volna, ha Ukrajnát felvennék a harcok megszűnte után. A brutális orosz invázió pont azt érte el, amitől Putyin a legjobban tartott: elmélyült a nyugati együttműködés Európai területének és értékeinek védelmében.
A döntő az volt, amikor ezek az országok, az Egyesült Államokkal az élen beálltak Kijev mögé. Vilniuszban a legelső teendő az lesz, hogy fenntartsák a támogatást a nehéz ukrán ellenoffenzíva során, jöjjön utána bármi is. De mintha a nyugati vezetők vonakodnának kimondani, hogy az egyértelmű ukrán győzelmet akarják. Márpedig ez hiba, mert vegyes jelzést küld Moszkvába a másik oldal elszántságáról.
Pedig hozzá kell segíteni Kijevet, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson. Ez még több fegyverszállítást jelent.
Törökország közben blokkolja a svéd belépést, nem világos okból. De itt az alkalom emlékeztetni Erdogant, hogy ország profitál a tagságból, ezért jó volna, ha csapatjátékosként viselkedne.
Nagyobb dilemma mi legyen Ukrajnával a háború után. A csatlakozás reménye segít Zelenszkijnek, hogy el tudja odahaza adni a megegyezést, miközben fokozná az elrettentést Putyin, illetve Oroszország következő Putyinja ellen. Mindent egybevéve, Vilniuszban van ok némi elégedettségre, de az önelégültségre nincs.
Washington Post
Az egyik legtekintélyesebb amerikai biztonságpolitikai elemző azt mondja, ha a szívére hallgat, akkor fel kell venni Ukrajnát a NATO-ba, ha viszont az eszére, akkor nem. Max Boot, aki a Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt vezető munkatársa annak kapcsán fejti ki véleményét, hogy az ukrán tagság lesz az egyik fő téma holnaptól két napon át Vilniuszban, a NATO állam- és kormányfőinek találkozóján.
Nem sok kétsége van afelől, hogy Kijev erkölcsileg rászolgált a csatlakozásra, hiszen közvetve a szövetség tagjait is védi az orosz veszéllyel szemben. Hogy Putyin nem Lengyelországra vagy a balti államokra rontott rá, annak pont az az oka, hogy azok már beléptek a szervezetbe.
Az orosz rendszer illiberális természete magyarázza az agressziót, de a Kreml sokkal nagyobb fenyegetést jelentene, ha az elnök tudná, hogy büntetlenül megtámadhatja több, más szomszédját is. Csakhogy Ukrajna kapcsán erős vonakodást tapasztalni nyugati részről a háború miatt.
De tagság nélkül is adhat Kijevnek biztonsági garanciákat – Izrael és Tajvan mintájára. Az USA törvénnyel és nemzetközi szerződéssel kötelezte magát, hogy annyi fegyvert szállít nekik, amennyivel mindkettő ellen tud állni bármiféle inváziónak. Emellett fenn kell tartani az anyagi támogatást is, hogy az ukrán gazdaság életképes maradjon.
Az EU-nak szintén utat kell kínálnia Kijev számára a belépéshez, ez egyben kényszerítené, hogy keményen lépjen fel a korrupció ellen. Emellett a nyugati hatalmaknak azt is meg kell ígérniük, hogy az újjáépítés céljára átadják az ukránoknak a befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont.
Washington Post/Bloomberg
Az európai biztonsági szerkezet nem alkalmas arra, hogy kiálljon a mostanihoz hasonló kemény erőt, illetve háborút. Ezt fejti szokásos kommentárjában Andreas Kluth, aki korábban a Handelsblatt angol nyelvű kiadásának főszerkesztője volt. Úgy értékeli, hogy a hidegháború idején az USA többet tett a földrész integrációjáért, mint bármely más nemzet, mert katonai és nukleáris védőernyőjével elriasztotta a Szovjetuniót. Így létrejöhetett a nyugat-európai megbékélés és valami új alakulhatott ki.
Ezért hatott valóságos sokként a kontinensre Trump elnöksége, és ha visszajön a politikus, arra rámehet az egész EU. Világossá tette, hogy számára a NATO egyáltalán nem fontos, majd következett Putyin népgyilkos háborúja Ukrajna ellen. Azaz visszatért egy sötét kor, amikor már megint nem számítanak a szabályok és a határok.
Az invázió azonban bizonyos fokig összefogta a Nyugatot, ám az messze nem egységes. Az orosz elnöknek vannak hívei, akik visszaböfögik a Kreml dezinformációit. Lásd Orbánt, Putyin epigonja, akik blokkolja, vagy lassítja a szankciókat, amikor csak tudja. Ha elhúzódik a fegyveres konfliktus, Európa meg fog inogni. Ha pedig az USA Trump következő országlása során kitáncol Kijev mögül, az Unió elcsügged.
Kérdés, hogy a földrésznek meg kell-e próbálnia visszatérni az egyre szorosabb összefogáshoz. Többen szeretnék a többségi döntéshozatalt, mivel pl. Magyarország megtorpedózhat bármilyen döntést, akár Oroszország vagy Kína ügyében is.
A másik jelentős vitatéma a bővítés. Amelyik ország még nem került be, arra Brüsszel hatást tud gyakorolni. De Magyarország pl. már a tekintélyuralom felé tart. És az a félő, hogy szerbek, albánok, moldávok, de még az ukránok is visszaléphetnek a demokrácia területén, ha már bent vannak. A geopolitika azonban ezzel együtt megköveteli, hogy az EU terjeszkedjen.
Csakhogy a nagy gond az, hogy úgy néz ki: a Washinton-Moszkva-Peking-háromszögben dől el a kontinens jövője, ezért nem lesz semmi a világ legnagyobb béketervéből.
Bloomberg
Trump még csak pályázik az elnökségre, de már az is befolyásolja a világpolitikát, hogy kampányol – fejti ki Hal Brands, a konzervatív Amerikai Vállalkozási Intézet kutatója, a Johns Hopkins Egyetem professzora. Mint írja, Amerika barátai és vetélytársai már annak figyelembevételével alakítják a külpolitikájukat, hogy a politikus visszatérhet.
Washingtoni illetékesek szerint Putyin abban bízik, hogy a volt elnök, ha sikerül újráznia, nyomást gyakorol majd Kijevre a megegyezés érdekében, miközben leállítja a létfontosságú segélyeket. Trump már többé-kevésbé jelezte, hogy erre készül és ugyanezt jósolja az orosz vezető első számú európai szövetségese, Orbán Viktor is.
Persze azért a valóság beleköphet a levesbe, hiszen a republikánus szenátorok erősen kiállnak Kijev mellett. De már Trump ismételt felbukkanásának lehetősége is arra ösztökélheti a Kreml urát, hogy húzza el a viszályt. Ezért tartja Ukrajna annyira fontosnak, hogy sikeres legyen a mostani offenzíva.
Kína is nagy reményeket fűz a Fehér Ház előző lakójához. Hiszen az aligha épít olyan szövetségi rendszert, mint Biden. Viszont feltehetőleg ismét éket ver Washington és Európa közé, márpedig Pekingnek az az érdeke, hogy az EU fenntartsa vele a sokrétű kapcsolatokat.
Trump egészen különleges, mert egyetlen más jelölt sem tűnik ki ilyen mértékben az illiberalizmussal, a bezárkózással és a hozzá nem értéssel, ahogy azt az első időszakban láthatta a világ. A 2. elnökség során ez a keverék még rombolóbb hatást fejthet ki. Akár győz, akár nem jövőre a politikus, a Trump-korszak még nem ért véget.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás úgy értékeli, hogy az amerikai külügyminiszter pekingi útja csupán az első lépés volt a jó irányba – a két nagyhatalomnak mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy a rossz kétoldalú viszony átforduljon katasztrofálisba. Mindenesetre az első hivatalos kínai nyilatkozatok kedvezően értékelték Blinken tárgyalásait.
Ám azóta történtek kedvezőtlen fejlemények. Több jel is arra utal, hogy nem csillapodott a kölcsönös gyanakvás. A kínaiak nagyon rossz néven vették, hogy Biden diktátornak nevezte Hszi elnököt. Az amerikai diplomácia vezetője viszont amiatt fejezte ki neheztelését, hogy Kína állítólag elektromos kémállomást létesít Kubában. A viszonyt csak még tovább bonyolítja Tajvan, valamint az ukrajnai háború, amelyben Peking Moszkvát pártolja.
A két ország számára világosnak kell lennie, hogy mindenképpen el kell kerülniük a legrosszabbat, a közvetlen fegyveres összecsapást. Egyértelműen ki kell jelölniük, hol húzódnak számukra a vörös vonalak, stratégiai, illetve katonai értelemben. Az USÁ-nak a gazdaságban sokkal pontosabban meg kell mondania, mit is ért az együttműködés kockázatmentesítésén.
A nehézség ott mutatkozik, hogy sok termék kettős rendeltetésű, és Peking úgy tekinti, hogy Amerika a fejlődését igyekszik megzavarni, amikor ezeket visszatartja. Ezért Washingtonnak átfogó listát kell közzétennie a tiltott árukról. Előbb-utóbb a másik fél is alkalmazkodna hozzá, bár az elején nagyon fel lenne háborodva.
Mindenesetre a két ország a magas szintű kapcsolatfelvétellel elindult afelé, hogy stabilizálja a kapcsolatokat, amelyek veszélyesen meginogtak.
FT
Az OMV vezérigazgatója azt közölte az újsággal, hogy az osztrák energiacég a következő télen is Oroszországból fedezi energiaszükséglete javát, habár az újonnan megkötött szerződésekkel már forrásból is be tudná szerezni a teljes szükséges mennyiséget. Alfred Stern arra hivatkozott, hogy a földgázra nem vonatkoznak az uniós szankciók, illetve 2040-ig van megállapodás a Gazprommal. Ráadásul itt az oroszok vannak az erő pozíciójában.
És amíg az orosz fél kifogástalanul teljesít, addig ők átveszik a megjelölt mennyiséget. Annál is inkább, mert ez a cég kötelessége. Volt olyan a télen, hogy a holding egy hónap alatt több, mint egymilliárd eurót fizetett a Kremlnek. Németország és Csehország nullára csökkentette a függőségét, Ausztria és Magyarország viszont nem sokat tett ennek érdekében, már ha egyáltalán. Ezt azonban a vezérigazgató cáfolja.
Ám jövőre tartósan megszakadhatnak az orosz szállítások, mivel lejárnak a tranzitszerződések Moszkva és Kijev között.
Következő cikk: A vilniuszi NATO-csúcs előtt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >