Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Dodik foglyul ejtette a Republika srpskát
A boszniai szerbek vezére az országrész elszakadását hirdeti, ám ezzel csak azokról a gondokról igyekszik elvonni a figyelmet, amelyeket saját maga idézett elő. A helyi Transparency International elnöke azt mondja róla, hogy a politikusnak nem számít semmiféle ideológia, azt csinálja, amit a politikai túlélése érdekében fontosnak tart. Az embereknek azonban tele van már a hócipőjük vele. Megmutatták ezt a legutóbbi választások, amelyeket minden csalás ellenére csupán nagy nehezen tudott megnyerni. Blagovčanin megjegyzi, hogy a politikus gyakorlatilag privatizálta a Republika srpskát. Minden fontos állami vállalat élére barátokat, rokonokat állított. Az egyetlen feltétel: a politikai hűség. Gyakorlatilag foglyul ejtette az államot. A kliensrendszerhez azonban sok pénz kell, hiszen az éhes szájakat be kell tömni. Pont ebből fakadnak a problémák. A közadósságok elérik az 550 millió márkát, ami hatalmas összeg egy 700 ezres ország esetében, miközben jelentős a kivándorlás. A nacionalista kardcsörtetés azonban a szerbek bejön. Sokat javítana a helyzeten, ha az osztrák és német bankok nem üzletelnének a tagköztársaságban, hangsúlyozza a TI vezetője. Orbán adott valamennyit, de az kevés. Az oroszok nem tudnak segíteni, leszámítva a kampányt. Viszont nekik jól jön minden felfordulás a Balkánon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Kronen Zeitung
Mit keresett Kurz az Orbán által szervezett autokrata osztálytalálkozón, amikor ott megalapították a nemzetközi illiberális szövetséget? – kérdi a legnagyobb osztrák bulvárlap vezércikke. Csupa jóbarát volt jelen, ám hogy Kurz is felbukkant, az felveti, nem tér-e vissza a politikába külföldi cimborák anyagi támogatásával.
A névsort elnézve, a tekintélyuralmi Erdoganon, valamint a szerb elnökön kívül megjelent szinte az összes közép-ázsiai diktátor, valamint a nacionalista boszniai szerb vezér és a katari emír is. Izgalmas, hogy ki nem kapott meghívást: az EU és a Nyugat vezetői. Leszámítva Kurzot, aki saját hivatala szerint politikai megbeszéléseket is folytatott a vendéglátóval, de csak nem hivatalos alapon.
Jelenléte mégis szembeötlő volt megfigyelők számára. Orbán ugyanis Trump újraválasztásáért szurkol. Kurz pedig annak az amerikai-német milliárdosnak, Peter Thielnek dolgozik, aki a volt elnököt támogatja. A magyar kormányfő el tudja képzelni, hogy az amerikai vezető jövőre újra beköltözik a Fehér Házba, ő pedig meggyőzi a korábbi kancellárt, hogy szálljon be ismét az osztrák politikába. Ehhez tengerentúli és hazai pénzt mozgósítana, de a módszerben számára nincs a világos semmi újdonság.
Der Standard
A volt osztrák kancellár irodája azzal hárította el a felelősséget magáról a hét végi budapesti látogatás ügyében, hogy a szervezés teljes egészében a magyar fél dolga volt. Felmerült ugyanis, hogy a Karmelitában lezajlott tárgyalás során annyi osztrák zászló volt a teremben, mintha valami hivatalos útról lett szó, jóllehet Kurz magánemberként tett eleget Orbán meghívásának.
Ennek megfelelően nem is tájékoztatta előre a bécsi Kancelláriát, de üzleti köröktől sem kapott semmiféle megbízatást – közölték a munkatársai. Ettől azonban magyar hivatalosságok diplomáciai találkozóról, kétoldalú csúcsról beszéltek. A dicstelen körülmények között távozni kényszerült osztrák vezető cáfolja, hogy a visszatérésen gondolkodna. Orbánhoz viszont jó viszony fűzi.
Szóvivője azt bizonygatta: alaptalanok a híresztelések, miszerint a magyar házigazda arra próbálta meg rávenni az osztrák vendéget: szálljon be újra a politikába. Kettejük közt szó volt Ukrajnáról, amelynek kapcsán Kurz azt vallja: meg kell adni Kijevnek minden támogatást, de kívánatos, hogy hamarosan tárgyalások kezdődjenek Oroszországgal, mert különben az atomfegyver bevetése fenyeget.
A többi vendég közül viszont sokan nagyon is hivatalos minőségükben voltak jelen. Olyan volt, mintha a Ki kicsoda az illiberális autokraták közt? elevenedett volna meg a stadion díszlelátóján. Egyébiránt az osztrák külügy úgy foglalt állást a budapesti kirándulásról, hogy magánemberként Kurz azzal ül le, akivel akar.
FT
Lengyelországban sorra csuknak le a kormánnyal szemben kritikus üzletembereket még a vizsgálat megindulta előtt - különféle gazdasági visszaélések gyanújával, sőt a jelenség már olyan szintet ér el, hogy sokak szerint arra még a szocializmus idején sem volt példa. Az érintettek azt mondják, az ügyészek utaznak rájuk. Több hónapot is kénytelenek rács mögött tölteni, mielőtt vádat emelnek ellenük. A hatalom azt állítja, hogy a csalók ellen lép fel.
A lengyel Ügyvédi Kamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy tragikus módon levitték a lécet az őrizetbe vételekhez. Nem érdekes az érintettek emberi joga, az ártatlanság vélelme. Úgyhogy a jogász katasztrofálisnak minősíti a helyzetet.
A kárvallottak között van az egykor Tusk-kormány volt pénzügyminisztere, aki elismert vagyonkezelő, valamint egy volt arisztokrata, aki a kommunista időkben államosított vagyonok visszaszerzéséért harcol. Ő pl. 7 hónapot töltött egy ablaktalan szobában. Bomlik le a jogállam az EU emiatt már milliárdokat fagyasztott be. Egyébként a letartóztatások sokszor tévéstábok jelenlétében zajlanak.
A bíráknak nem egyszer csupán 24 órájuk van, ami édeskevés az ügyészi kérelem elbírálására. Az esetek 90 %-ban mégis megadják az engedélyt. A gyakorlatot már az ombudsman is szóvá tette. A Price Waterhouse Coopers egyik munkatársa azt mondja, hogy Amerikában még Bernard Madoff számára is lehetővé tették a házi őrizetet, mielőtt elítélték. Pedig ő aztán dollármilliárdokat csalt el. Ám ez a mai Lengyelországban szinte elképzelhetetlen.
Daily Telegraph
Egy brit civil szakértő úgy ítéli meg, hogy Ukrajnában Putyinnak áll a zászló, mert a megtámadott ország már nem tud elég embert mozgósítani, így a győzelem elérhető közelségbe kerül az elnök számára. A körülmények egyre inkább Moszkvának kedveznek, különösen a létszámfölény szól a javára.
Robert Clark, a Civitas polgárjogi szervezet védelmi és biztonságpolitikai igazgatója szerint az ukránok az idővel is versenyt futnak. Próbálnak az eddigi sikerekre építeni, nehogy az egyre több áldozat és az őszi esők miatt kénytelenek legyenek leállni az offenzívával. Az oroszoknak a háború előtt 7-800 ezer katonájuk volt, ehhez jönnek hozzá a sorkötelesek, illetve a szerződésesek, úgy két millóan.
Ezzel szemben az ukrán fegyveres erők csupán 200 ezer embert számlálnak, kb. ugyanannyi a tartalékos, és másfél millió hadkötelest lehet behívni. Amerikai számítás szerint idáig 70 ezer áldozatot számlálnak, 100 ezren megsebesültek. Ráadásul már nincs elég önkéntes, sokan próbálnak kibújni a sorozás alól.
Ezért ha most nem sikerül áttörni az orosz vonalakat, akkor lehet, hogy többé soha nem lesz rá esély. És ha nincs elég hadra fogható ember, akkor a Nyugat sem tud segíteni.
Neue Zürcher Zeitung
A boszniai szerbek vezére az országrész elszakadását hirdeti, ám ezzel csak azokról a gondokról igyekszik elvonni a figyelmet, amelyeket saját maga idézett elő. A helyi Transparency International elnöke azt mondja róla, hogy a politikusnak nem számít semmiféle ideológia, azt csinálja, amit a politikai túlélése érdekében fontosnak tart.
Az embereknek azonban tele van már a hócipőjük vele. Megmutatták ezt a legutóbbi választások, amelyeket minden csalás ellenére csupán nagy nehezen tudott megnyerni. Blagovcanin megjegyzi, hogy a politikus gyakorlatilag privatizálta a Republika Srpskát. Minden fontos állami vállalat élére barátokat, rokonokat állított. Az egyetlen feltétel: a politikai hűség. Gyakorlatilag foglyul ejtette az államot.
A kliensrendszerhez azonban sok pénz kell, hiszen az éhes szájakat be kell tömni. Pont ebből fakadnak a problémák. A közadósságok elérik az 550 millió márkát, ami hatalmas összeg egy 700 ezres ország esetében, miközben jelentős a kivándorlás.
A nacionalista kardcsörtetés azonban a szerbek bejön. Sokat javítana a helyzeten, ha az osztrák és német bankok nem üzletelnének a tagköztársaságban, hangsúlyozza a TI vezetője. Orbán adott valamennyit, de az kevés. Az oroszok nem tudnak segíteni, leszámítva a kampányt. Viszont nekik jól jön minden felfordulás a Balkánon.
Wall Street Journal
Az egyik neves amerikai biztonsági elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a nemzetközi viszonyokban többet lehet elérni erővel, mint mégoly ügyes diplomáciával. Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető kutatója, a new yorki Bard College tanára hangsúlyozza, hogy az USA-nak és szövetségeseinek nem változott a célja a hidegháború időszakához képest: azt kell elérniük a kínai-orosz-iráni tengellyel szemben, hogy semmi ne fenyegesse az amerikai életmódot, a biztonságot, de ez ne vezessen atomháborúhoz.
Csak éppen a viszonyok jóval bonyolultabbak, mint 1948-ban voltak és nehéz megítélni, hogy ki nyer. A diplomáciában úgy néz ki, hogy Washington lekörözi ellenfeleit. Éppen most nyerte meg Északkelet-Ázsia két erőközpontját, Japánt és Dél-Koreát, hogy ássák el a csatabárdot – legalábbis egyelőre – és zárkózzanak fel az Egyesült Államokhoz.
A hét másik rossz híre Peking számára, hogy még rosszabbra fordult a gazdasági helyzet Kínában. Ám ettől a Középső Birodalom még nyomul tovább. Szorosabbra vonja a gyűrűt Tajvan körül. Ukrajna kapcsán szintén azt látni, hogy jelentős Kijev külpolitikai támogatottsága, de a harctéren elakadt az offenzíva.
Az utóbbi évtizedekben nemigen vonta senki sem kétségbe a nemzetközi porondon Amerika erejét, ám mintha túl sokan elfelejtették volna Washingtonban, hogy az ellenséget az USA ereje és akarata téríti jobb belátásra, nem pedig az erénye, netán diplomáciai ügyessége.
Washington Post
Egy ismert amerikai elemző úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás valóban politikai megrendelésre vetette rá magát Trumpra, de ehhez a korábbi elnök éppen elég indokot szolgáltatott, tehát javarészt csak magát okolhatja. Mark Thiessen, az American Enterprize Institute munkatársa, az ifjabbik Bush egykori beszédírója, aki rendszeresen szerepel a szélsőjobbos Fox TV-ben, emlékeztet arra, hogy a politikus ellen április óta 91 esetben indult eljárás hamis tanúvallomás miatt – egyedül ezért 700 évet kaphat.
Öt ügyben is rossz döntést hozott az utóbbi 3 évben:
1. Egészen más lenne ma a világ, ha 2020-ban simán átadja a hatalmat, miután kimerítette az összes jogi lehetőséget az eredmény megkérdőjelezésére. Akkor elmaradt volna a törvényhozás ostroma is.
2. Georgiában nem kellett volna a végsőkig ragaszkodnia ahhoz, hogy rosszul számolták össze a szavazatokat, mert akkor még ma is meglenne a republikánus többség a felsőházban.
3. A birtokán talált titkos iratok ügyében együtt kellett volna működnie a hatóságokkal, vissza kellett volna adnia a dokumentumokat.
4. Nem azt kellene szajkóznia, hogy a demokraták meghamisították a választást, inkább arra kellett volna összpontosítania, milyen hibákat követett el Biden.
5. Egy sor teljesen alkalmatlan jelöltet erőltetett rá pártjára a georgiai időközi választásokon, így elúszott a többség visszaszerzésének lehetősége a Szenátusban.
Ha ezeket másként csinálja, akkor most nincsenek ellene bűnvádi eljárások folyamatban. Feltehetőleg két számjegyű előnnyel vezetne Biden előtt a közvélemény kutatásokban. Ám jelenleg 63 % mondja, hogy nem fog rá voksolni. Vagyis az ellenzék hívei akkor cselekszenek a leghelyesebben, ha valaki mást jelölnek helyette, aki le tudja győzni a hivatalban lévő elnököt, kegyelmet adhat Trumpnak és nekimegy az adminisztratív államnak. Viszont ha az előző elnök marad a párt favoritja, akkor valószínűleg veszteni fog és megy a börtönbe.
New York Times
Paul Krugman szerint súlyos a kínai gazdasági helyzet, de messze nem olyan léptékű a baj, mint a 2008-as válság. Szokásos blogbejegyzésében a Nobel-díjas közgazdász hozzáteszi: nem lehet tudni persze, nem derül ki egy adott pillanatban, hogy fenntarthatatlanok a kínai adósságok. Ám attól nem kell tartani, hogy a következmények átgyűrűznek Amerikára, illetve a világra.
Ezt Amerika esetében a kétoldalú pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatok alacsony szintje alapvetően kizárja. A kérdés inkább az, hogy Peking képes-e saját magával szemben törleszteni az adósságokat. Csak az nem biztos, hogy a kínai vezetésben megvan-e az elszántság és az intellektuális tisztánlátás hozzá. Ugyanis fel kellene lendíteni a magánfogyasztást, csakhogy a legfelső vezetés hírek szerint nem szeretné, ha javarészt az emberek döntenék el, hogy mire költsék a pénzüket. Emellett további kölcsönnyújtásra ösztökélik a bankokat, azaz kitartanak az eddigi út mellett.
Viszont az nagyon nem mindegy, mit tesz a rendszer, hogy elvonja a társadalom figyelmét a belső gondokról. De gazdasági értelemben nem kell attól tartani, hogy megismétlődik mindaz, amit 15 évvel ezelőtt történt a világban.
Itt az egész rendszer vizsgázott le, amiből az következett, hogy elképzelhetetlen mértékben zúdult halál és szenvedés a kínaiakra, valamint az egész világra.
Következő cikk: Putyin egy darabig habozott, de most hideg fejjel bosszút állt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >