Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin egy darabig habozott, de most hideg fejjel bosszút állt
Ezt a következtetést vonja le a Times külpolitikai tudósítója, aki már 50 évvel ezelőtt tudósító volt Moszkvában Gyorsan hozzáteszi: már ha hinni lehet az utaslistának, tehát hogy Prigozsin rajta volt a gépen. Minden esetre idézi a Kreml egyik elvét, hogy válság után soha ne hagyj elvarratlan szálat. És az elnök most pont le akarta zárni a lázadás jelentette különleges kihívást. Közvetlenül a zendülés után habozott megindítani a hazaárulási eljárást, inkább fokozatosan fosztotta meg hatalmától a zsoldoskapitányt. Ám közben gyengének látszott. A légvédelem bevetése azonban rendkívül nyomatékosan jelzi, hogy befejezte a vetélytársával. Más riválisok mérget vettek be, vagy kiestek az ablakon, de ez a mostani nem orgyilkosság volt. Hogy miért várt ennyit, és mi változott az orosz politikában az elmúlt két hónapban? A halogatás megint csak gyengítette a megítélését. De Prigozsinnak voltak aduk a kezében. A legfelsőbb katonai vezetésben ugyanis akadtak olyanok, akik rokonszenveztek az egységével. Merthogy hasznos ágyútölteléknek bizonyultak. Azután homályos szálak fűzték össze a Wagner-csoportot és a titkosszolgálatot. Meg „Kreml séfje” jól jött Afrikában, segített hozzájutni értékes ásványkincsekhez. De ameddig jött hozzá a pénz, addig volt esélye, hogy újabb felkelésbe kezd. Putyin azonban módszeresen járt el. Elbocsátott egy csomó parancsnokot, olyanokat is, akik osztották a zsoldosvezért által felvetett bírálatokat a háború ügyében. Azon felül az elnök új magánhadseregeket hozott létre, de immár a védelmi tárca égisze alatt. Ily módon el lehet odázni a népszerűtlen újabb mozgósítást. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
A szerkesztőségi állásfoglalás arra emlékeztet, hogy évek óta folyamatosan tűnnek el a színről Putyin ellenségei, a legújabb áldozat Prigozsin, aki az elnök eddigi legveszélyesebb vetélytársának számított. Ami most történt, az nem véletlen, elvtárs, ahogy a szovjet időkben szokták mondani.
Biden úgy reagált, hogy nem tudja mi játszódott le, de cseppet sincs meglepve. De – tette hozzá – az oroszoknál nem sok minden zajlik úgy, hogy a Kreml gazdája ne lenne mögötte. A zsoldosvezér sorsát alighanem megpecsételte a meghiúsult júniusi puccskísérlet. A katonai vezetés lemondását követelte, ami politikailag robbanékony, bár a vádjai megalapozottak voltak.
Az elnök ágyútölteléknek használja a saját népét, a halottak számát brit források 60 ezerre becsülik, mintegy 140 ezren megsebesültek. A lázadás volt a legjelentősebb kihívás az államfő 23 éve tartó uralmával szemben. Ha most orgyilkosság történt, az üzenet minden potenciális összeesküvőnek. Biztos, hogy az oroszok így is veszik.
Prigozsin dicstelen vége rávilágít a brutális orosz politikára. Nyugaton túl sokan hiszik, hogy Putyint megszégyenítéssel vagy megbékítéssel rá lehet venni a Nagy Orosz Birodalom álmának feladására. Nem szabad ugyanis lebecsülni az ideológiáját és a könyörtelenségét. Megöl mindenkit, aki az útjában áll, akár még külföldön is. Bárhol, ha azt hiszi, hogy megúszhatja.
The Times
Putyin egy darabig habozott, de most hideg fejjel bosszút állt – vonja le a következtetést a lap külpolitikai tudósítója, aki már 50 évvel ezelőtt tudósító volt Moszkvában Gyorsan hozzáteszi: már ha hinni lehet az utaslistának, tehát hogy Prigozsin rajta volt a gépen. Minden esetre idézi a Kreml egyik elvét, hogy válság után soha ne hagyj elvarratlan szálat.
És az elnök most pont le akarta zárni a lázadás jelentette különleges kihívást. Közvetlenül a zendülés után habozott megindítani a hazaárulási eljárást, inkább fokozatosan fosztotta meg hatalmától a zsoldoskapitányt. Ám közben gyengének látszott. A légvédelem bevetése azonban rendkívül nyomatékosan jelzi, hogy befejezte a vetélytársával. Más riválisok mérget vettek be, vagy kiestek az ablakon, de ez a mostani nem orgyilkosság volt.
Hogy miért várt ennyit, és mi változott az orosz politikában az elmúlt két hónapban? A halogatás megint csak gyengítette a megítélését. De Prigozsinnak voltak aduk a kezében. A legfelsőbb katonai vezetésben ugyanis akadtak olyanok, akik rokonszenveztek az egységével. Merthogy hasznos ágyútölteléknek bizonyultak. Azután homályos szálak fűzték össze a Wagner-csoportot és a titkosszolgálatot. Meg „Kreml séfje” jól jött Afrikában, segített hozzájutni értékes ásványkincsekhez.
De ameddig jött hozzá a pénz, addig volt esélye, hogy újabb felkelésbe kezd. Putyin azonban módszeresen járt el. Elbocsátott egy csomó parancsnokot, olyanokat is, akik osztották a zsoldosvezért által felvetett bírálatokat a háború ügyében. Azon felül az elnök új magánhadseregeket hozott létre, de immár a védelmi tárca égisze alatt. Ily módon el lehet odázni a népszerűtlen újabb mozgósítást.
Süddeutsche Zeitung
Az Atlétikai VB idáig siker, egyben propaganda eszköz Orbán Viktor számára, mivel a kormányfő már jó ideje valami igazán nagy dobáson dolgozik a sportban – hangsúlyozza budapesti tudósításában Ewald Walker, aki ennek megfelelő címet választott: Ma világbajnokság, holnap Olimpia?
Csepregi Botond szabadúszó újságíró szerint egyértelmű, hogy a kormányfő 2036-ban Magyarországra szeretné hozni az olimpiai játékokat. A dátumot Fürjes Balázs közölte az év elején.
A jobboldali populista miniszterelnök és a Fidesz igyekszik összefogni a világban a szélsőjobbot, ám a társadalom annál megosztottabb. Az EU milliárdokat fagyasztott be, az infláció 20 %--nál jár, a tanárok és diákok jó ideje tüntetnek. Hogy ilyen helyzetben miért kell ekkora összegeket belefeccölni a sportba? Kele János ellenzéki újságíró szerint azért, mert Orbán megszállott sportrajongó. Meg van győződve arról, hogy a sport gerjeszti a közösségi érzést és a nemzeti összetartozást. Ezért azon van, hogy a nemzetközi sport központjává tegye az országot, hasonlóképpen, mint azok a vezetők, akiket 4 napja vendégül látott.
Kiss Tamás, aki 1992 óta dolgozik Németországban atlétaedzőként, azt mondja, hogy a lakosság fogékony, amikor a hatalom a sporttal akar politikát csinálni. Mert naná, hogy Orbán ily módon szavazatokat próbál szerezni. De amúgy áll, amit Fürjes Balázs mondott, hogy ti. az olimpiai álmokat soha nem adják fel. Ezért a mostani VB igencsak próbafutásnak tűnik.
Der Standard
Megfigyelők szerint az Orbán-kormány azért engedett el már csaknem 1500 embercsempészt, mert így akarja megtorolni Brüsszelen, amiért nem támogatja a magyar migrációs politikát. Az újság idézi Rétvári Bencét, aki kijelentette: a döntést azért kellett meghozni, mivel az EU nem szállt be a szóban forgó bűnözők fogva tartásának költségeibe.
Mindenesetre a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága megerősítette, hogy már 1468-an nyerték vissza szabadságukat. A többségük román, szerb és ukrán. Mindenesetre az ügy miatt a Bizottság a múlt hónapban kötelezettségszegési eljárást indított, mert magyar hatóságok egyáltalán nem ellenőrzik, hogy az érintettek odahaza valóban leülik-e büntetésük hátralévő részét.
Neue Kronen Zeitung
Az osztrák zöldek bírálják a koalíciós partner Néppárt volt kancellárját, amiért az úgy jelent meg Orbán Viktornál a hét végén, mintha még mindig gyakorló államférfi lenne. A „Viktátor” illiberális szövetség megalapítására hívta meg a barátait, köztük Kurzot. Az osztrák környezetvédők szerint a politikus oda megy, ahová akar, csak mellőzze háttérként a nemzeti lobogót. Akkor úgy tűnik ugyanis, hogy hivatalos minőségben utazott, ám nem veszélyeztetheti Ausztria érdekeit a Balkánon.
Merthogy a budapesti dzsemborin ott volt mindenki, akit az önjelölt európai autokraták és nacionalisták fel tudnak mutatni, Orbán, Erdogan és Vucsics fajtájából. A zöldek külpolitikai szóvivője, egyben parlamenti képviselője ezért szeretné tudni: milyen minőségében utazott Kurz Magyarországra, és mi célból. A vendéglátó újabb bejegyzései arról árulkodtak a közösségi médiában, hogy hivatalos megbeszélések zajlottak a bukott osztrák politikussal.
Washington Post/Bloomberg
Megnézheti magát a világ, ha Trump újra beköltözik a Fehér Házba, merthogy teljes ellenőrzése alá vonja az egész kormányzati apparátust, miután le akar számolni hazai ellenségeivel. Emellett a külpolitikában is eluralkodna a zűrzavar, ösztönök és görcsök határoznák meg a lépéseket, nem pedig érdeket és elvek – állapítja meg Andreas Kluth, a hírügynökség elemzője, a Handelsblatt angol nyelvű változatának korábbi főszerkesztője.
Felhívja a figyelmet, hogy a populisták, és autokraták örülnének a fejleménynek, mert ők nagyra becsülik és utánozzák a volt elnököt. Lásd Orbán Viktort, az amerikai szélsőjobb kedvencét. Vagy az izraeli miniszterelnököt, aki személyes hatalma érdekében szintén fegyverként akarja bevetni a demokráciát, egyben szeretné ily módon megúszni a börtönt.
A legbaljósabb rajongó azonban Putyin, aki üzletet kötne Trumppal, a többi közt Ukrajna felszabdalásáról. Pont emiatt Kijev viszont rémülten gondol arra, hogy visszatérhet a politikus. Merthogy valószínűleg a sorsára hagyná az országot. Lehet, hogy még a NATO-ból is kivonulna.
Mindez kellőképpen nyugtalanítja a balti köztársaságokat. Ugyanakkor lehet, hogy Kína felbátorodna, és megtámadná Tajvant, vagy még jobban terjeszkedne a Dél-Kínai-tengeren. A logikus következtetés az EU számára az volna, hogy létrehozza a saját hadseregét. Az amerikai bezárkózás következménye azonban az volna a földrészen, hogy felbomlana a német-francia tengely. Berlin valószínűleg a keleti szomszédok feje fölött tárgyalna a Kremllel, Párizs viszont de gaulle-i magasságokból figyelné az eseményeket.
Ha a nemzetközi politikában nincs meghatározó hatalom, akkor az erőegyensúly általában háborúkon keresztül alakul ki, főleg hogy Kína pályázik az elsőségre. A Trump jelentette veszélyre a legjobb ellenszer az, ha vannak olyan angyalok a republikánusok soraiban, akik megmentik a világot a katasztrófától. Az amerikai választóknak tudniuk kell, hogy jövőre nem csupán az ország, hanem az egész földkerekség sorsa forog kockán.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Putyin hosszú háborúra rendezkedik be és ehhez kell igazodnia az USA-nak is. A világ úgy fog emlékezni az elnökre, hogy – jelen állás szerint – csaknem 200 ezer emberéletet áldozott, de nem látszik a vérontás vége. Minden tárgyalásos megoldás csupán vágyálomnak tűnik. Moszkva fejleszti a hadiipart és a jelek szerint nem adja fel az új birodalmi dicsőség illúzióját.
Amerikai titkosszolgálati körök szerint az ukránok az idén aligha tudják áttörni délen az ellenséges vonalakat, hogy kijussanak az Azovi-tengerhez. A hatalmas orosz erőfölény nem tűnik el. Viszont a Nyugat nem adta meg az ukránoknak a régóta kért korszerű fegyvereket.
Biden elnöknek és az európai szövetségeseknek rövid- és hosszútávra egyaránt tervezniük kell, hogy Ukrajna szuverenitása megmaradjon és az ország túlélje az inváziót. Az első azt jelenti, hogy fenn kell tartani a támogatást. Függetlenül attól, hogy a republikánusok, illetve a közvéleményből sokan egyre kevésbé nézik jó szemmel az e célra fordított milliárdokat. De ha Putyin nyer, akkor a következő célpont már egy NATO-ország lesz.
Hosszabb távon konkrét programokat kell amögé állítani, hogy úgy fel akarják fegyverezni Kijevet, hogy az elvegyes a Kreml kedvét minden további agressziótól. Példa erre, hogy milyen biztonsági garanciák tették lehetővé Dél-Korea gazdasági szárnyalását. Hasonló megoldás nagyot lendítene a stabilitáson Kelet-Európában. A történelem azonban azt mutatja, hogy ha megjutalmazzák egy diktátor kalandorságát, az csak további hasonló támadásokra ösztökéli a delikvenst.
Guardian
Európában a konzervatív pártok kifogytak a gondolatból, de az nem jelent kiutat számukra, hogy magukba szippantják a szélsőjobbot. Erre figyelmeztet Oliver Haynes szabadúszó újságíró. Mert jelenleg úgy van, hogy a CDU-tól a francia köztársaságpártiakig mindenki a szélsőséges ideológia átvételétől reméli a megújulást.
Tehát válságban van a jobboldal. Ezért ösztönösen radikalizálódik, ahogy azt a németek kereszténydemokratáknál látni, mivel kezd áttörni az AfD. De ugyanezt tapasztalni a spanyoloknál, görögöknél, nem beszélve arról, hogy a finn és a svéd konzervatívok szélsőségesekkel álltak össze.
Ezért azután uralkodó téma lett a politikai paletta jobboldalán a nagy lakosságcsere elmélet. Az idegenekre hivatkozva ugyanis meg lehet magyarázni az olyan gondokat, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság, a bűnözés és a társadalmi elidegenedés, vagy a szegénység. Nem a konzervatív gazdaságpolitika vallott csődöt, hanem a bevándorlók kezdtek háborút és megsemmisítették az összetartó fehér kultúrát. Erről a témáról még sokat fogunk hallani.
Der Standard
Kínában egy egész gazdasági modell omladozik, ami egyben jelzi a tekintélyuralmi kapitalizmus korlátait – hangsúlyozza elemzésében a lap szemleírója, Erich Frey. A bajok okát nem csupán abban látja, hogy nyakig eladósodott az ingatlanszektor és az már a teljes pénzügyi rendszert veszélyezteti. Azon ugyanis a kormány pénzügyi injekcióval még segíthetne. Ám visszaesett a fogyasztás, zuhannak az árak, növekszik az ifjúsági munkanélküliség és gátat jelent részről a kereskedelem, illetve a beruházások korlátozása.
A bajok oda nyúlnak vissza, hogy a gazdaságpolitika elhanyagolta a fogyasztást, így az ország nem tud kilépni a közepes jövedelem csapdájából, azaz képtelen felzárkózni a legfejlettebb ipari államokhoz. A jólét fokozódásával a politikai rendszer nem nyíltabb, hanem csak még elnyomóbb lett. Márpedig ez aláássa az emberek bizalmát, csökkenti a vásárlási kedvet, elfojtja a vállalkozói energiákat.
A rezsim azonban nem szeretné fellendíteni a fogyasztást, mert abból öntudatos civil társadalom alakulhat ki, az pedig kétségbe vonhatja a párt hatalmi monopóliumát. A tartós stagnálás viszont fenyegetné a politikai stabilitást, ez pedig katonai kalandra sarkallhatja Hszit. A brutális diktatúra az akadálya annak, hogy Kínából a gazdasági szuperliga tagja legyen.
FT
Sylvie Kauffmann szerint a nigeri puccs fontos tanulságokkal jár a térségben érdekelt amerikaiak és franciák számára, ám a két ország óvatos, nehogy az oroszok karjaiba terelje az afrikai államot. Vendégkommentárjában a Le Monde szerkesztőségi igazgatója emlékeztet arra, hogy Macron legalább puccsnak minősítette a katonai hatalomátvételt, igaz, azóta egyfolytában hallgat, de Washington még csak arra sem hajlandó, hogy nevén nevezze a dolgot.
A történtek azonban hatalmas csapást jelentenek a Nyugatnak, amely stabilizálni igyekezett a régiót. Egyben ébresztő, miután drámai módon felerősödött a dzsihadista csoportok tevékenysége. Azon felül ez már a 4. állam 3 év alatt, ahol államcsínyt hajtanak végre.
Franciaország alighanem búcsút inthet eddigi politikájának Nyugat-Afrikában. Az Egyesült Államok számára pedig valószínűleg még keserűbb a pirula, miután két támaszpontot is fenntart Nigerben, 1100 katonával. Azzal a tábornokkal kell ugyanis tárgyalnia az előző elnök elűzése után, aki Washingtonban diplomázott, és akit a Pentagon fő partnernek tekintett az iszlám szélsőség elleni küzdelemben.
A dilemma az, hogy vagy ragaszkodsz a demokratikus értékekhez és akkor nemigen lehet szó katonai bázisról egy törvénytelen junta égisze alatt, vagy azt gondolod, hogy a romló biztonsági helyzet miatt megéri bizonyos engedményeket tenni. A pragmatikus megközelítés mellett szól Oroszország, Kína, Törökország és más államok szerepe is. Niger egy része sivatag, mégis termékeny talajt jelent a nagyhatalmi versengés számára.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >