Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek
Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott politikus győzelme megerősítené befolyásukat az EU-ban. De hát Trump annak idején vörös szőnyeget terített a demagóg magyar és lengyel vezetők lába elé, miközben azok szembeszálltak az Unióval, amely felszólalt az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítása, a polgári jogok, valamint a sajtó sokszínűségének felszámolása ellen. A korábbi elnök véreb-politikájának európai követői, mint Orbán és Kaczynski továbbra is hatalmon vannak és küzdenek Brüsszellel a jogállam, a migráció és az LMBT-jogok kapcsán. Új szövetségesük lehet Fico, aki a taktikáját Trump forgatókönyvéből vette. Szlovák szakértők attól félnek, hogy nekimegy a bíróságok önállóságának, taccsra teszi a korrupció ellen küzdő erőket, á la Budapest és Varsó. De vizsgáznak az európai trumpisták Lengyelországban is. Ugyanakkor, hogy a Fidesz nem talált magának új pártcsaládot az EP-ben, az idáig jelentősen visszafogta beleszólását az uniós ügyekbe. Ám egyáltalán nem biztos, hogy a várható republikánus kihívó sikere egységes európai mozgalom megalakítására ösztönözné barátait és utánzóit az öreg kontinensen. De igen nagy fejfájást okozna, amire az európai kormányok nincsenek felkészülve. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Az egész világon menetel a szélsőjobb, de különösen Európában, az előőrs Magyarország és Lengyelország volt – állapítja meg vendégkommentárjában Anton Jäger, az Oxfordi Egyetem előadója. Ám már olyan helyeken is a szélsőjobb kormányoz, mint Olaszország és Svédország, a belgák, finnek és svédek pedig zárkóznak fel hozzájuk. A nacionalista Internacionálé arca Meloni, olyan figurákkal az oldalán, mint Orbán, Morawiecki és Le Pen.
A hullám jó ideje tart, de a járvány és a háború csak ráerősített. Így a szélsőjobbos pártok ma már elfogadott tényezőnek számítanak. Bevonulnak a hatalomba. Az ok az, hogy az utóbbi évtizedekben a politika mind inkább alárendelődött az üzleti érdekeknek. Az elit onnantól kezdve nemigen akart nagy ígéreteket tenni a tömegeknek, nehogy bármi is veszélyeztesse a piacbarát irányvonalat.
Hogy fenntartsa az ellenőrzést, kitalálta, hogy itt a szélsőjobbos veszély, közben azonban nem törődött azzal, hogy a nagy riválishoz kerülnek az olyan lényeges témák, mint a bevándorlás és a jólét. Ám a politika így is igen sikeres volt, így képviselői túl sokat engedtek meg maguknak. Fokozódtak az egyenlőtlenségek, rosszul működtek a gazdaságok, kezdtek hanyatlani a közszolgáltatások. A szélsőjobb pedig fokozatosan úgy állította be, hogy ő az egyedüli, amely képes hitelesen szembeszállni a rendszerrel.
Nem a tömegek mozgósítására épít, éppen ellenkezőleg. Kifelé sem kíván terjeszkedni, célja az, hogy elszigetelje Európát a világ többi részétől. Vagyis lényegesen különbözik attól, amit Hitler csinált. Már az uniós kilépést sem szorgalmazza. Azt azonban nemigen emlegeti, mennyire fontosak a brüsszeli pénzek. Nem arra törekszik, hogy megállítsa a hanyatlást, hanem hogy igazodjon hozzá.
Nincs eleve elrendelve azonban, hogy feljöjjön a szélsőjobb. A spanyoloknál pl. jókora pofont kapott a Vox. Ezzel együtt a jelenség egészen új veszélyeket hordoz magában a kontinensen.
EUobserver
A Democracy Reporting International nevű berlini független civil szervezet úgy látja, hogy hatalmas a jövő hónap közepén rendezendő lengyel választás tétje: az múlik rajta, hogy a lengyelek a demokrácia végére szavaznak-e. Michael Meyer-Resende szerint ily módon a választást a demokráciáról tartandó referendumnak kell tekinteni.
A PiS 8 év alatt módszeresen lerombolta a jogállami intézményeket, a maga javára módosította a választási törvényeket. A magyar példa nyomán propaganda eszközzé változtatta a köztévét. A változtatásokat ugyanakkor nem lopva hajtotta végre. Egészen arcátlanul billentette át a feltételeket a kormánypárt javára.
A szavazókörzetek határainak módosításának trükkjét is a Fidesztől vette át. De mit tehet Európa? Először is, a nemzetközi médiának világossá kell tennie, hogy ilyen körülmények között nincs szó tisztességes, demokratikus választásokról. Az ellenzék ugyan nyerhet, de az előny helyből a PiS-nél van.
Az EU-nak túl kell lépnie a jogállami aggályokon, hiszen itt arról van szó, hogy az ellenzék hendikeppel indul. A Bizottságnak készen kell állnia, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdjen, ha a lengyel hatóságok befolyásolják az eredményt. Végül pedig a tagországoknak kell eldönteniük, mitévők legyenek választási csalás esetén. Ha úgy tesznek, hogy minden rendben, akkor az Unió még kevésbé mondhatja, hogy demokratikus közösség.
Wall Street Journal
A 30-as évek óta nem volt ekkora veszélyben a szabályokra épülő nemzetközi rend, amely szép csendesen esik szét. Erre figyelmeztet az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő, Walter Russel Mead. Ráadásul mintha a nyugati vezetők nem fognák fel, milyen gigászi feladat vár rájuk, hogy megvédjék a kialakult nemzetközi kereteket.
Nem csupán a katonai fenyegetésről van szó Ukrajnában, illetve a Tajvani-szorosban. Egyre kisebb az olyan multilaterális intézmények jelentősége, mint az ENSZ. Putyin és Hszi látványosan mutatja, mennyire megveti a nyugati normákat, amikor olyan páriákat fogadnak nagy pompával, mint az észak-koreai és szír diktátor.
De nincsenek napirenden újabb fegyverzetkorlátozási megállapodások sem, miközben olyan rendszerek épülnek ki, mint a hiperszonikus rakéták, biológiai pusztító eszközök, nem beszélve a világhálón végrehajtott támadásokról. A világ nagy részén államok omlanak össze, tűnik el a jogállam.
Moszkva, Peking és Teherán boldogan halászik a zavaros vizeken és nemigen látni, hogy a Nyugat hatékonyan válaszolna a fokozódó biztonsági fenyegetésekre. Nagy veszélyben van a nemzetközi rend, mert kívülről erős és gátlástalan ellenségek nyomulnak, belülről pedig a politikai dekadencia és az intézmények rothadása ássa alá.
Washington Post
A vezércikk kiemeli, hogy a török elnök túlértékeli saját szerepét a svédek NATO tagsága ügyében. Az erős ember élvezi, hogy országa ingadozó állam, mégpedig úgy, hogy az egyik oldalon a katonai szervezet, a másik oldalon Oroszország áll. Ezért azután csereügyleteket köt, lélektani eszközökkel próbálja félrevezetni az ellenfeleket. Mindenáron engedményeket igyekszik kicsikarni, akár a szövetségesek felbomlasztásával.
Az akadékoskodás immár ragályos, felbátorította a NATO másik problémás gyermekét, Magyarországot. Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy megfúrja a svéd belépést, mivel idegesíti, hogy Stockholm kifogásolja a magyar miniszterelnök tekintélyuralmi vonalát.
Erdogan azon van, hogy előbb az amerikai Kongresszus hagyja jóvá az F-16-osok szállítását és ő csak utána járul hozzá a svéd tagsághoz. Biden támogatja az ügyletet, de a Kongresszusban megvan kötve a keze. Ott ugyanis sokan tudják, hogy a török politikus miféle. Ezért megfordítanák a sorrendet. Annál is inkább, mivel látják, hogy Törökországban felgyorsult a demokrácia visszacsúszása.
A holtpont ajándék Putyinnak. Jó volna azonban, ha a török vezető felmérné, hová kötik az érdekei: a NATO-partnerekhez, akiknek gazdasága tízszer erősebb, mint Oroszországé, vagy netán a háborús uszító Kremlhez. Utóbbi küszködik, hogy víz fölött tartsa szankcióktól sújtott gazdaságát.
Bloomberg
Meg kell újítani az európai demokratikus arzenált, ennek érdekében meg kell erősíteni a hadiipart, mert az lendületet ad Ukrajnának és elriasztja a jövő agresszorait – mutat rá az elemzés. Mivel elhúzódik a háború, az ukrán szükségletek még égetőbbé teszik a fegyverszállításokat. Ám a nyugati készletek leapadtak. Viszont ha nem sikerül megerősíteni a katonaipari ágazatot, az az egész európai biztonságnak betesz.
Ám jelenleg nagyon sok a párhuzamos kapacitás, nemigen működnek együtt a hadseregek. Putyinnak viszont feltett szándéka, hogy kivárja, amíg alábbhagy a nyugati lelkesedés Ukrajna iránt, különösen az USA-ban. Az erősebb és rugalmasabb európai védelmi ipar kiépítése sokba kerül és időrabló. Ám alapvető Ukrajna megmentése - az agresszor elriasztása, valamint a további háborúk megelőzés érdekében.
Következő cikk: Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében
Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >