Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A migránsok fegyveres összecsapásokban halnak meg
A szerb rendőrség szerint a menekülteknek nincsenek fegyvereik, az utóbbi idők tűzpárbaja marokkói, afgán és szír embercsempész bandák közt zajlott a magyar-szerb határon. A legutóbbi lövöldözésben hárman vesztették életüket. A nyílt erőszak még veszélyesebb teszi a migrációt, de az emberek egyre csak jönnek dél felől. A BBC tudósítója, Nick Thorpe azt hallotta a helyszínen, hogy a bűnözők csakis azt akarják átengedni a drótkerítésen, aki fizet nekik. Mások szerint a hatóságok mindkét oldalon együttműködnek velük. Ausztria és Szlovákia ugyanakkor tiltakozik, mert annyi migráns jut át hozzájuk magyar területen keresztül. Függetlenül a szögesdróttól, a mindennapos őrizetbe vételektől és az egyébként illegális azonnali kitoloncolásoktól. Egyébként egy fuvar Isztambultól Németországig 10 ezer dollárba kerül. A magyar határakadályt általában úgy veszik, hogy több helyen is átvágják a drótot, mert így mindig vannak, akiket a magyar határőrök nem tudnak elfogni. Egy szerb civil aktivista szerint a fal csak arra jó, hogy ne állítsa meg az emberáradatot. Viszont segít az embercsempészeknek az üzletben. Merthogy mindenkitől pénzt követelnek, aki át akarja magát verekedni az akadályon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A vezető német jobboldali lap kommentárja szánalmas cenzúrázási kísérletnek minősíti, hogy a magyar kormány döntése értelmében fiatalkorúak még felnőtt kíséretében sem mehetnek be a World Press Photo-kiállításra. Hiszen a győztes felvételek körbejárják a világot, ami kis hozzájárulás kíván lenni a sajtószabadság ügyéhez, mivel megmutatja az embereknek a valóság egy szeletét.
A casus belli egy sorozat, amely az év elején megjelent a New York Times-ban: egy olyan közösség életébe enged betekintést, amelyet Manilában, a társadalom által kitaszított melegeknek alapítottak. Ezek az emberek nem tudnak elhelyezkedni. Akad, aki csak úgy képes megélni, hogy cigarettát, édességet árul. Közben pedig színielőadásokat tartanak, a többi közt bevásárló központokban.
A Fidesz nem szeretné, hogy a fiatalok lássák ezeket a képeket, legalábbis nem a Nemzeti Múzeumban. Nem mintha ízléstelenek vagy zavaróak volnának. A tilalommal azonban ebbe a kategóriába kerülnek. A hatalom igyekszik a cenzúrával semmissé tenni azt, ami a fotó elért, hogy ti. méltóságot adott ezeknek az embereknek. Hogy mennyire kétbalkezes a tilalom, azt mondani sem kell. Elég, ha bárki kinyitja a szemét.
BBC
A szerb rendőrség szerint a menekülteknek nincsenek fegyvereik, az utóbbi idők tűzpárbaja marokkói, afgán és szír embercsempész bandák közt zajlott a magyar-szerb határon. A legutóbbi lövöldözésben hárman vesztették életüket. A nyílt erőszak még veszélyesebb teszi a migrációt, de az emberek egyre csak jönnek dél felől.
A tudósító, Nick Thorpe azt hallotta a helyszínen, hogy a bűnözők csakis azt akarják átengedni a drótkerítésen, aki fizet nekik. Mások szerint a hatóságok mindkét oldalon együttműködnek velük. Ausztria és Szlovákia ugyanakkor tiltakozik, mert annyi migráns jut át hozzájuk magyar területen keresztül. Függetlenül a szögesdróttól, a mindennapos őrizetbe vételektől és az egyébként illegális azonnali kitoloncolásoktól.
Egyébként egy fuvar Isztambultól Németországig 10 ezer dollárba kerül. A magyar határakadályt általában úgy veszik, hogy több helyen is átvágják a drótot, mert így mindig vannak, akiket a magyar határőrök nem tudnak elfogni. Egy szerb civil aktivista szerint a fal csak arra jó, hogy ne állítsa meg az emberáradatot. Viszont segít az embercsempészeknek az üzletben. Merthogy mindenkitől pénzt követelnek, aki át akarja magát verekedni az akadályon.
Balog Gábor, a magyar rendőrség embercsempészet elleni részlegének vezetője elismeri, hogy a kerítést folyamatosan megrongálják. A hatóságok minden nap kb. 80 határsértőt tartóztatnak fel. Sokakat viszont csak akkor, amikor autókkal már mélyen az országon belül járnak. De arra is van példa, hogy az elfogás után megverik a delikvenseket, bár ezt illetékesek tagadják.
Yahoo/AP
A szerb hatóságok 3400 migránst fogtak el, illetve fegyvereket és lőszert foglaltak le a magyar határ mentén tartott egyhetes razzia során. Találtak pl. 5 automata puskát, 5 pisztolyt és 1500 golyót. Az előzmény a múlt heti lövöldözés volt. Sok száz rendőrt mozgósítottak. Szabadkán és Belgrádban hét embercsempészt tartóztattak le.
Az erőszak teljesen megszokottá vált a bűnbandák között a magyar-szerb határon. A migránsok ott várakoznak, hogy kifundálják, miként juthatnak át a kerítés túloldalára. Szerb rendőri források szerint ezért 2350 eurót kell leperkálniuk az embercsempészeknek.
Handelsblatt
Az elemzés azon tűnődik, miért vonta vissza minden indoklás nélkül a magyar kormány azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján vendégmunkások érkeztek volna Ázsiából és Latin-Amerikából. A tervezettel az egyik gondot abban látja, hogy az egyáltalán nem felel meg Orbán eddigi migrációs politikájának.
Hiszen eddig pont az ellenkezőjét mondta, így a fordulatot nem lesz könnyű végrehajtani. Pedig a HIPA, a befektetések támogatásával foglalkozó ügynökség azzal büszkélkedik, hogy tavaly rekordszintet értek el a közvetlen beruházások. Így viszont sürgősen munkaerő utánpótlásra van szükség. Mert pl. hatalom teljes erővel szorgalmazza az akkugyárak betelepülését.
Ám pl. Debrecen környékén az embereket nem akarnak idegeneket. De Mikepércs fideszes polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy végig kell gondolni a környezeti hatásokat. A vita azonban legfőbbképpen xenofób beütéssel a vendégmunkásokról megy. Egy munkaközvetítő azt tapasztalta, hogy nagyon sok magyar egyáltalán nem szeretne külföldit a szomszédjának. Viszont felmerülne a gettósodás vádja, ha az érkezőket egy helyre költöztetnék.
Orbán sokáig azzal csábította a befektetőket Magyarországra, hogy itt olcsó a munkáskéz. Ám most nem világos, hogy képes-e máshonnan megfizethető dolgozókat toborozni.
Die Presse
A Szabadságpárt olyan sajtót akar Ausztriában, mint amilyet Orbán Magyarországon hozott létre – nyilatkozta az osztrák újságírók és írók szervezetének új elnöke. Daniela Kraus emlékeztet arra, hogy Fidesz teljes befolyást gyakorol a médiára, főleg a közrádióra és –tévére. De ezt a törekvést minden (szélső)jobboldali kormánynál tetten lehet érni Európában.
Mint megállapította, a földrészen hihetetlen mértékben inog a demokrácia. Az illiberális demokrácia kerekedett felül Magyarországon, Lengyelországban és az olaszoknál. A jövő évi EP-választások azonban remélhetőleg megállítják ezt az irányzatot. De akkor még nem beszéltünk Oroszországról. Mindenesetre sok olyan autoriter rendszer működik, amely a propagandával tudatosan kárt igyekszik okozni a jogállamnak.
Ausztriát elárasztja a dezinformáció. Ez azután zavarhoz és megosztottsághoz vezet a társadalomban. Egymás ellen uszítják az embereket, gyengül a társadalmi összefogás. Pedig a demokrácia alapja az, hogy polgárok kellő ismeretek birtokában dönthessenek a közös ügyekben. Ehhez ismét komolyan kell venni az újságírást, ideértve a megfelelő kereseteket. A politikának nem agymosott tömegekre van szüksége. Ám csökken annak a hitele, akárcsak a sajtóé. Merthogy már nem lehet megkülönböztetni a propagandát, illetve a tényleges vitát.
New York Times
Vendégkommentárjában az izraeli elnök arra hívja fel a figyelmet, hogy a harc nem csupán országa és a Hamász, hanem az emberség és a barbárság erői között zajlik. Ám mint Hercog megjegyzi, utóbbiaknak nincs helyük a mai világban. Mondja ezt úgy, hogy miután felkereste az egyik határmenti kibucot a terrortámadás után, cipőjéről le kellett mosnia a vért.
Úgy véli, hogy Izrael akaratlanul is fordulópontra jutott, mind a térség, mind a világ szempontjából, létharcot vív. A szélsőségeseknek nem okoz gondot, hogy levágják csecsemők fejét, sőt a „hőstetteiket” élőben továbbították a netre. Ezek a képek szégyenfoltot jelentenek mindazoknak, akik ünnepelték a támadást. Még nyugaton is, ráadásul sokan támogatták a zsidó állam felszámolását.
Vagyis világszerte értékek ütköznek és a terrorista ideológia nem csupán a zsidókat fenyegeti, hanem az összes tisztességes embert. A történelem azt mutatja, hogy a hamis eszmék először a zsidó embereket találják meg, de nem állnak meg náluk. Minden nemzetnek meg kell értenie, hogy ő lehet a következő célpont.
De nehogy bárki is azt higgye, mutat rá Hercog, hogy a Hamász fel tudja tartóztatni Izraelt oly módon, hogy cinikusan meglovagolja a palesztin civilek szenvedéseit. A polgári lakosság megpróbáltatásai csakis a terrorcsoport likvidálásával érnek véget. Aki ebben korlátozni próbálja a zsidó államot, az nem egyszerűen az ország védelmét gyengíti, hanem annak a reményét is, hogy soha többé ne lehessen az október 7-i rajtaütéshez hasonló akció a világban. A szélsőségeseknek adott válaszon múlik a jövő.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy kizárólag a Hamásznak kedvezne, ha Izrael leállna a megtorlással. Biden ugyan határozottan kitart amellett, hogy a zsidó államnak joga van megsemmisítenie a terrorszervezetet, ám egyre nagyobb nyomás nehezedik rá saját pártján belül is, hogy Netanjahu álljon le, még mielőtt elérné katonai céljait.
Blinken külügyminiszter vegyes üzenetet vitt Tel Avivba: le kell győzni a szélsőségeseket, nem lehet visszatérni az október 7-e előtti állapotokhoz. Ugyanakkor tűzszünetet kell tartani – haladéktalanul - és gondolkodni kell a kétállami megoldáson. Ám a hadművelet leállítása bizonytalan előnyökkel járna, miközben a Hamász ennél semmit sem kívánna magának jobban.
Nehéz elhinni, hogy ne használná ki a maga javára az ellenségeskedések leállítását. Elhúzhatja a tárgyalásokat, cselez a túszokkal, hogy egyik engedményt csikarja ki a másik után. Plusz még meglovagolhatja a propagandát. A palesztin civileken nem úgy lehet segíteni, ha lefékezik az izraeli előrenyomulást. Minél kevésbé tudja kézben tartani a Hamász Gázát, annál többen vészelhetik át a polgári lakosságból a harcokat, illetve annál több segélyszállítmány jut be.
Közben a Heszbollah visszakozott, legalábbis egyelőre. Ez derült ki vezetőjének nyilatkozatából. Vagyis marad a csapás-ellencsapás logikája, tehát nem súlyosbodik a viszály. Ez valamennyire az amerikai diplomácia sikere, miután Washington próbálja visszafogni a feleket. Az USA-nak azonban az az érdeke Gázában, hogy Izrael gyors és határozott győzelmet arasson.
Die Welt
Niall Ferguson szerint különösen az Egyesült Államokra hárul nagy felelősség, hogy meggátolja a 3. világháborút, amely Ukrajna, Izrael és Tajvan miatt fenyeget. A Hoover Intézet, illetve a Harvard történész professzora úgy látja a Hamász rajtaütése után, hogy visszatért a pogrom. Az viszont nem lepi meg, hogy ennyire erőszakosan bukkan fel újra a zsidóellenesség, mert abban a 20. század patologikus tüneteit látja megnyilvánulni. Ideértve a szélsőséges ideológiákat.
Úgy értékeli, hogy a terrorfenyegetés kiválthatja a 2. holokausztot. Erre utalnak már az antiszemita jelszavak is. Pedig volna lehetőség a békés egymás mellett élésre Izrael és arab államok között, hiszen sorra jöttek létre a békemegállapodások. Ám pont ezt nem akarják palesztin vezetők, a PFSZ-től kezdve az iszlám csoportokig. A dzsihadisták október 7-én felrúgták a gyakorlatilag létező tűzszünetet, hogy kiprovokálják Izrael reakcióját. De a szakértő lát esélyt arra, hogy a következő 50 évben megalakul a két állam.
Szaúd-Arábia és az Emirátusok is rendezni kívánja viszonyát Izraellel. Tudják ugyanis, hogy az az egyetlen technológiai szuperhatalom a régióban, illetve hogy az olaj nem tart örökké. A Hamász akciója 1-2 évvel lassítja a folyamatot. De a térségben sok kormány már elszigetelte a terroristákat és a vallási fanatikusokat, valamint Iránt is, mert csakis így lehet szavatolni a stabilitást.
Teheránnal, a béke igazi ellenségével szemben Ferguson több elrettentést sürget. Ám Biden nem ebbe az irányba ment, ezért következett be október 7-e. A helyzet ma pont annyira veszélyes, mint 90 éve, csak több idő áll rendelkezésre a világháború megakadályozására. Mint rámutat, ehhez az USA-nak kemény politikát kell kialakítania Oroszországgal, Iránnal és Kínával szemben, nehogy azok valami jóvátehetetlen kövessenek el.
Washington Post
Hogy Izrael mit tehet a kialakult helyzetben, annak kapcsán Fareed Zakaria idézi Robert Pape-et, a Chicagói Egyetem tudósát, aki szerint a terroristákat csak akkor lehet tartósan visszaverni, ha éveken át célzott csapásokat mérnek a vezetőikre, közben pedig politikai eszközökkel éket vernek közéjük, illetve a lakosság közé azokon a területeken, ahonnan ezek a jómadarak elszármaztak. Emellett Izraelnek ki kell dolgoznia, miként lehet megteremteni a palesztin államot.
Petraeus tábornok, az iraki amerikai erők volt főparancsnoka pedig azt mondja saját, ottani tapasztalatai alapján, hogy az alap: el kell választani a lázadó csoportokat a békés tömegektől. Emellett az embereknek fel kell ajánlani olyasmit, amitől bízhatnak a jövőben. Netanjahu azonban nem ezt a stratégiát követi. Gázában 30-40 ezer milicista lehet.
Ám a helybéliek felsorakozhatnak a Hamász mellett, hiszen rettenetes dolgokon mennek át. Vagyis pont az ellenkezője történik, ami szükséges volna a terrorizmus kiirtásához. Közben Izrael mélyen sebezhetőnek érzi magát és ezen csak ront az erősödő antiszemitizmus, pl. az USA-ban. Ám érdemes volna elgondolkodnia azon, jár-e hosszú távú előnyökkel, ha politikája dühöt és visszavágást eredményez.
Die Welt
A lap moszkvai tudósítója arra emlékeztet, hogy Putyin eredetileg keményen terrorellenes volt, a tálibok ellen együttműködött az USA-val, viszont most a Hamászt védi. Ám ezzel hosszú távú célja van, noha idáig igen jó viszonyt ápolt Netanjahuval.
Nem egészen három héttel a terrortámadás után a moszkvai külügy vezetői látványosan fogadták a Hamász-PB első embereit. Az elnök pedig, aki korábban Csecsenföldön, most pedig Ukrajnában sok ezer civil halálát okozta a bombázásokkal, most hirtelen felfedezte magában a humanitárius vénát és a gázai gyerekekért aggódik.
Az ok az, hogy uralkodása elején még kereste a Nyugat közelségét, ám hamar bebizonyosodott, hogy érdekeik eltérnek egymástól. A Krím megszállásával, majd az invázióval világossá vált, hogy lehetetlen bármiféle konstruktív együttműködés. Ezért a Kreml gyorsan megtalálta a szovjet időkből származó gyarmatosítás-ellenességet. Ily módon igyekszik egyben jó pontokat szerezni a 3. világnál.
Ez persze nem változtat azon, hogy a cári birodalmak és a szovjet politikusok is terjeszkedni igyekeztek. Viszont a szocialista időktől eltérően Moszkva a jelek szerint ezúttal csak szóban nyújt segítséget a szélsőségeseknek, akiknek azonban már ez is mannával ér fel. Ám fegyverre nemigen számíthatnak, mert az kell az ukrán fronton.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >