Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ha a választásig valamelyik perben elítélik Trumpot az az elnökségébe kerülhet
Három amerikai szakértő úgy ítéli mega New York Times-ban, hogy jelenleg Trump valamelyest vezet Biden előtt a közvélemény kutatásokban, a helyzet mégsem annyira kilátástalan, ha a választásig valamelyik perben elítélik a volt elnököt. Norman Eisen, az első alkotmánysértési eljárás során a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának tanácsadója volt, Celinda Lake a Demokrata Párt stratégája, Anat Schenker-Osorio pedig kutató és kampánytanácsadó. A felmérések alapján arra jutottak, hogy ha a várható republikánus kihívó elbukik valamelyik jogi akadályon, az jelentősen áthangolhatja a szavazópolgárokat, és így módosul az egész verseny menete. Márpedig bőven belefér, hogy még 2024. novembere előtt ilyen-olyan okból elmarasztalják. Merthogy az amerikaiak számára fontos a szabadság, így az, hogy a választók akarata érvényesüljön. És nemigen bíznák rá a Fehér Házat egy olyasvalakire, aki visszaélt a hatalmával, összeesküvésbe bonyolódott, hogy elvegye éppen a szabadságjogokat. Ha több ügyben is elítélik, az felerősítheti ezt a hatást. Vagyis reflektorfénybe helyezi azt a fenyegetést, amit Trump jelent a nemzet számára, ez pedig döntő lehet az urnáknál. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Orbán Viktor vétója után B terven dolgozik a Bizottság, nehogy fizetésképtelenné váljon az ukrán állam. Brüsszel úgy cselezné ki a magyar miniszterelnököt, aki megakadályozta a két héttel ezelőtti csúcson az 50 milliárdos csomag elfogadását, hogy hozzávetőleg 20 milliárd euró értékben kölcsönt venne fel az EU. A többiek biztosítékot adnának hozzá, már ha a magyar politikus ragaszkodik az álláspontjához február 1-én, amikor újra összeülnek az állam- és kormányfők.
A részleteken még dolgoznak, a végső összeg attól függ, hogy Kijevnek mennyi pénzre van szüksége. A megoldás technikailag ugyanaz lenne, mint a Covid-járvány idején, amikor az Unió 100 milliárd eurós hitelt vett igénybe, igen jutányos kamattal. Ily módon meg lehetne kerülni, hogy a magyarok megfúrják az elképzelést.
Viszont pl. a németeknek és a hollandoknak parlamenti jóváhagyás kellene hozzá, ezzel együtt a közösség végrehajtó testülete reméli, hogy az eredetileg tervezett időpontban, márciusban folyósítani lehetne a támogatást. Ez esetben a Valutaalap is tudná utalni az ukrán félnek a következő, 900 millió dolláros segítséget, és ily módon az ukránok elkerülhetnék a bankóprést, mert az az infláció megugrását eredményezné.
A dolog hátulütője, hogy csupán hitelről lenne szó, ingyen pénzt nem tudna a szervezet adni. Arra kétoldalú alapon volna lehetőség. További opció, hogy a jövő évre is kiterjesztenék az idei finanszírozást, amelynek alapján Kijev 18 milliárd eurós olcsó kölcsönhöz jutott. Ennek elfogadáshoz kétharmad is elegendő lenne.
FT
Az OTP-t, a Raiffeisent és az UniCreditet is érinti az amerikai kormányzat új rendelete, amely szankcióval fenyegeti meg azokat a bankokat, amelyek hozzájárulnak Putyin hadigépezetének finanszírozásához. A döntés úgy szól, hogy nem juthatnak be az amerikai pénzügyi rendszerbe azok a hitelintézetek, amelyek segítik Moszkvát a stratégiainak számító termékek importjában.
Egy washingtoni illetékes szerint az orosz titkosszolgálat hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy megtalálja a szankciók kijátszásának módját. Az USA most egyenként tájékoztatja az érintett bankokat, hogy azok el tudják kerülni a büntető intézkedéseket. Ezek a bankok jelentős anyagi előnyhöz jutottak azáltal, hogy maradtak az orosz piacon, hiszen megnőtt a forgalmuk.
A Raiffeisen, amely az idén a profitjának bő felét Oroszországban termelte meg, arra hivatkozik, hogy meg van kötve a keze, mivel csakis Putyin engedélyével adhatja el ottani érdekeltségét. Közben viszont megjelentek a színen pl. kínai bankok, és így az új szabályozás diplomáciai bonyodalmakat okozhat Pekinggel.
Foreign Policy
Egy brit elemző azt jósolja, hogy jövőre végigsöpör a Nyugaton a jobboldali populizmus, ezért katasztrófa vár a liberális demokráciára. John Kampfner szerint ami most jön, olyat a hidegháború vége óta nem látott a világ. A vége akár vérfürdő is lehet, de az a a minimum, hogy a fő áramlat egy csomó helyen vereséget szenvedhet.
A legnagyobb veszélyt Trump jelenti, akár a világgazdaságra, akár az amerikai demokráciára nézve. De a rövidebbet húzhatja Ukrajna, valamint a NATO is. Viszont Putyin számára manna lenne a politikus visszatérése. Ugyanakkor végleg oda lenne a liberális demokrácia hitele.
Európában nagy lendületet kapna a szélsőjobb menetelése. A fő casus belli a bevándorlás. Az EU döntéshozatalát az eltelt évben folyamatosan akadályozta Orbán Viktor. Jelenleg egyedül van, de beszállhat mellé Fico, valamint Meloni is. Ausztriában jövő ősszel szinte bizonyosan szövetségre lép a szélsőjobb és a Néppárt. Akkor pedig vége osztrák részről Ukrajna feltétlen támogatásának.
A legrobbanásveszélyesebb azonban a júniusi EP-választás, mert sokan úgy fejezhetik ki elégedetlenségüket a jelenlegi politikával szemben, hogy a populistákra voksolnak. Így azok akár a vezető tömböt is alkothatják, akkor pedig alapvetően módosul a dolgok menete a földrészen.
A szélsőséges kormányok még inkább feljogosítva érzik magukat, hogy radikális, nacionalista vonalra álljanak rá. 2023 legmegdöbbentőbb eseménye Wilders győzelme a hollandoknál. Németországban repedezik a tűzfal az AfD-vel szemben. Thüringia, Szászország és Brandenburg az idén a párté lehet, akkor pedig a németek teljesen új vizeken fognak hajózni.
Persze lehet, hogy a végén a fő áramlat visszaveri végzet kufárait, ám jelen állapot szerint sok derűlátásra nincs ok.
Wall Street Journal
A vezércikk megállapítja, hogy miután Ukrajnának sikerült elsüllyesztenie egy ellenséges partra szállító hajót Novocserkasszknál, az orosz haditengerészet immár nincs biztonságban a Fekete-tengeren. Vagyis a fejlemény rácáfol arra a közkeletű vélekedésre, hogy a kezdeményezés Moszkvához került és újabb területeket szerez keleten.
A csapás különösen azért lényeges, mert a hadihajó a Krím keleti partjainál horgonyzott, ahová az orosz katonai vezetés visszavonta a flotta egy részét, miután az ukránok lőtték Szevasztopol kikötőjét. A Kreml idáig 23 felszíni hadihajót, valamint egy tengeralattjárót vesztett – közölte Odessza egyik parlamenti képviselője.
Ráadásul már több mint 300 tanker hagyta el az ukrajnai kikötőket, vagyis sikertelen az orosz blokád, megy a gabona és több más fontos exportcikk. Ez pedig felbecsülhetetlen fontosságú mind az ukrán gazdaság, mind a világ élelmiszer árai szempontjából.
Ha Ukrajna nyomás alatt tudja tartani a félszigetet, az keresztülhúzza Putyin terveit, ezért ez újabb indok, hogy a Fehér Ház és a Kongresszus egyezzen meg Kijev további támogatásáról, ideértve hogy az ukrán fél kapjon nagy hatótávolságú rakétákat is.
Neue Zürcher Zeitung
Putyinnak 2014 óta sikerült megingatnia a nemzetközi rendet, ennélfogva annak a sírásója lett. Mindent egybevéve meggyengítette a Nyugatot és hatalmas károkat okozott – fejti Andreas Umland, a stockholmi Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzője. Az agresszióból bőven profitálnak revizionista erők és Moszkva nyugatellenes szövetségesei a világban, legalábbis így számol az elnök, aki nulla összegű játszmában gondolkodik.
A Krím és Kelet-Ukrajna megszállása új minőséget jelent, mert a Kreml először rontott rá egy békés és katonailag nem jelentős országra. Az eredmény az elhódított részek tartós megszállása lett, amire 1945 óta nem volt példa. Az invázió célja egyben, hogy Ukrajna megszűnjön független államként és a nemzet se létezzen önálló kulturális közösségként.
Itt egyértelműen népirtó szándékról van szó, ráadásul a BT egyik állandó tagja részéről. Sőt, ezt a státuszát ki is használja a hódítás érdekében. Emellett folyamatosan az atomfegyver alkalmazásával fenyeget. Ezáltal ad acta tette az egész 2. világháború utáni rendet.
A szankciók csak részleges célt értek el, ugyanakkor Európa Ukrajnára hagyta a védekezést, noha itt a nemzetközi biztonság is kockán forog. Így erős a benyomás hogy a Nyugat számára nem fontos a liberális világrend fennmaradása. Mert lehet, hogy Oroszország zombi-birodalomként tévúton jár, és hogy a végén veszít, de már eddig is jelentős eredményeket tud felmutatni a nemzetközi rend szétverésében.
Der Standard
Az egyik legjobb osztrák politikai szemleíró szerint akik védelmükbe veszik Putyint, azok képtelenek megérteni, hogy az orosz diktátor be akarja fogni Európát a maga szép, új világrendjébe. Hans Rauscher kifejti, hogy alaposan melléfognak mindazok, akik feltételezik, hogy Moszkva csapatai soha nem lépnék át az egykori Szovjetunió határait és nem fenyegetnék komolyan Európát.
Ezek a körök alapvetően félreértelmezik a Kreml imperializmusát. Az elnök ugyanis érdekszférákban gondolkodik. Azt hiszi, hogy lejárt a „dekadens” Nyugat kora és most az olyan autoriter hatalmak kora jött el, mint Oroszország, Kína vagy Irán. Ám mivel az oroszok technológiailag le vannak maradva, azt tervezi, hogy megossza és gazdaságilag zsarolja az EU-t, így az finanszírozza a hátrány leküzdését, illetve adja át a szükséges berendezéseket, alkatrészeket.
Ebben segítségére van a számtalan nyugati szélsőjobbos párt, illetve egy-két autoriter állam. Legfőbbképpen persze abban bízik, hogy Trump győzelme a NATO végét hozza. Az események sora bizonyítja, hogy háttérbe kívánja szorítani az Egyesült Államokat és orosz vezetéssel új nemzetközi rendre törekszik, Lisszabontól Vlagyivosztokig.
Ezen dolgozik 22 éve, és már nem békés eszközökkel. De hogy Ukrajna szembeszegült, az Európának is esélyt adott, hogy felkészüljön az új fenyegetésre.
The Times
Irán három felől akarja sarokba szorítani az Egyesült Államokat, hogy kipaterolja a Közel-Keletről és Amerika nincs felkészülve rá – hangsúlyozza Roger Boyes, a lap külpolitikai szakértője. A Vörös-tengeren a huszik által végrehajtott támadások csupán a terv első fokozatát jelentik. A lázadók gyakorlatilag kalózok, akik Teherántól kapják a hadfelszerelést.
Egy-egy drón 2 ezer dollárba kerül, az elhárító rakéták viszont 2 millió dollárba. És előbb-utóbb a kísérőhajók kénytelenek lesznek feltölteni a készleteiket, ami azt jelenti, hogy meggyengül az anyahajók védelme. Márpedig ha találat ér egy nyugati hadihajót, az megkérdőjelezi az amerikai katonai erőt. Hiszen nem tudja szavatolni a szabad hajózást a kereskedelmi útvonalakon.
De van még jó pár szoros, ahol meg lehet bénítani a polgári forgalmat, lásd pl. a Szuezi-csatornát, akkor pedig legalább egyhetes kerülőútra kényszerülnek az olajat, illetve cseppfolyósított gázt szállító hajók. Felmennek az árak, nem teljesülnek az inflációs célok, hiány lép fel.
A huszikkal párhuzamosan megindulhat a Heszbollah Libanonban, az iráni Forradalm Gárda pedig Szíriában. John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója rámutatott, hogy a Nyugat ugyan visszafogott Teheránnal szemben, ám ez a mullahok szemében Amerika hanyatlásának a jele. És félő, hogy igaza lehet.
New York Times
Három amerikai szakértő úgy ítéli meg, hogy jelenleg Trump valamelyest vezet Biden előtt a közvélemény kutatásokban, a helyzet mégsem annyira kilátástalan, ha a választásig valamelyik perben elítélik a volt elnököt. Norman Eisen, az első alkotmánysértési eljárás során a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának tanácsadója volt, Celinda Lake a Demokrata Párt stratégája, Anat Schenker-Osorio pedig kutató és kampánytanácsadó.
A felmérések alapján arra jutottak, hogy ha a várható republikánus kihívó elbukik valamelyik jogi akadályon, az jelentősen áthangolhatja a szavazópolgárokat, és így módosul az egész verseny menete. Márpedig bőven belefér, hogy még 2024. novembere előtt ilyen-olyan okból elmarasztalják.
Merthogy az amerikaiak számára fontos a szabadság, így az, hogy a választók akarata érvényesüljön. És nemigen bíznák rá a Fehér Házat egy olyasvalakire, aki visszaélt a hatalmával, összeesküvésbe bonyolódott, hogy elvegye éppen a szabadságjogokat. Ha több ügyben is elítélik, az felerősítheti ezt a hatást. Vagyis reflektorfénybe helyezi azt a fenyegetést, amit Trump jelent a nemzet számára, ez pedig döntő lehet az urnáknál.
Következő cikk: Ukrajna még legyőzheti Oroszországot, de sokkal nagyobb támogatást kell kapnia Európától
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >