Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ukrajna még legyőzheti Oroszországot, de sokkal nagyobb támogatást kell kapnia Európától
Így értékeli a Guardianben Jack Watling, a RUSI, a brit fegyveres erők elemző intézetének szárazföldi hadviseléssel foglalkozó szakértője. Megjegyzi, hogy az ígéretek beváltása az EU-nak is érdeke, mert az előnyök nála is lecsapódnának. Ám egyelőre csupán ott tartunk, hogy az Unió tavaly márciusban egymillió tüzérségi lőszer leszállítását vállalta, de a valóságban csupán nagyjából 300 ezer lett belőle. A különbség árát az ukránok vérrel fizetik meg. Ők naponta 2 ezer lövedéket használnak el, az oroszok 10 ezret. Ráadásul az orosz hadiipar több muníciót termel, mint az egész NATO, de az aránytalanság más területeken is fennáll. Ennélfogva nem csoda, hogy Putyin nem hajlandó tárgyalni, mivel bízik a győzelemben. Ám hogy csalatkozzon, ahhoz Ukrajnának annyi fegyvert kell kapnia, amennyivel kivédheti az ellenséges támadásokat a jövő év első felében. Továbbá ki kell küszöbölnie az elkövetett hibákat, amelyek miatt kudarcot vallott az ellenoffenzíva. Főleg kiképzés minőségén kell javítani. Az ukránok most több hónapig rákényszerülnek, hogy jelentős tartalékok nélkül harcoljanak. Ám az EU nagyban meghatározhatja a harci eseményeket 2024. második felében, illetve 2025-ben. A háború még sikeres lehet, amint azt a novocserkasszki kikötő elleni rajtaütés mutatja. Csak elegendő hadfelszerelés kell hozzá. Az európai biztonságot nem szabad még több önelégültséggel eljátszani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár szerint a politikusok ábrándokat kergetnek, amikor biztonsági megfontolásokból vissza akarják hozni Kínából stratégiai cikket termelését, mert a cégek a kőkemény gazdasági tényeket nézik, ám Magyarország itt is kilóg a sorból. Orbán Viktor hatalmas kedvezményekkel csábítja be pl. az ázsiai akkugyártókat. Az ország azonban ily módon kettős függésbe kerül, mivel az érkező vállalkozások csak a gyártást hozzák, a kutatást nem. Azaz ez az ágazat jószerével idegen test marad a magyar gazdaságban.
És hiába akarja von der Leyen, hogy Európa némiképp váljon le gazdaságilag Kínáról, a magyarok esetében ez csupán látszólagos, hiszen a legnagyobb beruházó a CATL. Miközben nincs elég ember az új gyárakba. Ezért Orbán az ősszel megpróbálta törvényben megnyitni a kaput a vendégmunkások előtt, csak éppen akkora volt a felzúdulás még fideszes polgármesterek körében is, hogy elállt a tervtől. De hát a migránsellenes propaganda megtette a hatását.
A magyar gazdasági törekvések azért is ellenállást váltanak ki, mivel pl. Debrecen környékén attól tartanak az ott lakók, hogy az akkumulátorok előállítása túlságosan leapasztja a vízkészleteket. Gödön a lárma és a környezetszennyezés okoz gondokat a Samsung hasonló egységében. No, meg a rossz munkafeltételek.
Project Syndicate
Támadás alá került a jogállam és vele együtt az egész háború utáni nemzetközi rend, amely nem tökéletes, hiszen változatlanul Európa és főként az USA határozza meg, ám nem szabad lebecsülni, hogy a liberális értékeken alapul. Ezt fejti tanulmányában Ana Palacio volt spanyol külügyminiszter, a Világbank korábbi alelnöke, a Georgetowni Egyetem vendégtanára.
Úgy véli, hogy a világot szabályzó normákat elsősorban az erősödő tekintélyelvűség fenyegeti, és ettől az EU sem mentes. Elég csak megnézni Orbán Viktor rezsimjét. Hiszen a Fidesz politikai befolyás alá vonta az igazságszolgáltatást, átrajzolta a szavazó körzetek határait, hogy szavatolja saját uralmát.
A kormányfő nem csinál titkot szándékaiból, már 2014-ben meghirdette, hogy illiberális államot épít. Ezért indította be azután az Unió az eljárást a 7-es paragrafus alapján. Annak hatásaként lettek bizonyos változások, hogy az ország hozzájusson a felfüggesztett pénzekhez, de még hosszú utat kell megtenni, amíg a magyarok maguk mögött hagyják az illiberalizmust.
Ráadásul Orbán nincs egyedül, de az legalább jó hír, hogy a lengyelek kiszavazták a hatalomból a PiS-t. Az viszont rossz, hogy a magyar miniszterelnök változatlanul népszerű odahaza.
További jelentős veszélyforrás a jogállammal szemben a teokrácia. A világ 49 muzulmán többségű országa részben a Sariára alapozza az igazságszolgáltatást, noha az iszlám erkölcsök gyűjteménye ellentmond a nyugati értékrend bizonyos alapelemeinek. Pl. nem válik el az állam, az egyház és a bírói rendszer.
Végül pedig a nyugati megosztottság is a jogállam ellen hat. Még az USA-ban is, ahol egyre nagyobb nyomás alá kerül a szólásszabadság alkotmányos joga. Pedig nincs demokrácia, emberi jog és nemzetközi együttműködés jogállam nélkül. Ha hagyjuk, hogy tovább pusztuljon, az csak elmélyíti az 1945 utáni világrend bajait.
Guardian
Ukrajna még legyőzheti Oroszországot, ám ehhez az eddiginél sokkal nagyobb támogatást kell kapnia Európától. Így értékeli Jack Watling, a RUSI, a brit fegyveres erők elemző intézetének szárazföldi hadviseléssel foglalkozó szakértője. Megjegyzi, hogy az ígéretek beváltása az EU-nak is érdeke, mert az előnyök nála is lecsapódnának.
Ám egyelőre csupán ott tartunk, hogy az Unió tavaly márciusban egymillió tüzérségi lőszer leszállítását vállalta, de a valóságban csupán nagyjából 300 ezer lett belőle. A különbség árát az ukránok vérrel fizetik meg. Ők naponta 2 ezer lövedéket használnak el, az oroszok 10 ezret. Ráadásul az orosz hadiipar több muníciót termel, mint az egész NATO, de az aránytalanság más területeken is fennáll.
Ennélfogva nem csoda, hogy Putyin nem hajlandó tárgyalni, mivel bízik a győzelemben. Ám hogy csalatkozzon, ahhoz Ukrajnának annyi fegyvert kell kapnia, amennyivel kivédheti az ellenséges támadásokat a jövő év első felében. Továbbá ki kell küszöbölnie az elkövetett hibákat, amelyek miatt kudarcot vallott az ellenoffenzíva. Főleg kiképzés minőségén kell javítani.
Az infláció és a gazdasági bonyodalmak miatt nyugaton belpolitikai kérdéssé válik Kijev gazdasági megsegítése. Pedig a hadi ágazatot már csak azért is fel kell futtatni, mert különben Európa nem lesz képes elrettenteni a teljes hadigépezetét mozgósító Moszkvát, noha lehet, hogy közben Amerika kénytelen lesz Ázsiába átcsoportosítani erői jelentős részét.
Az ukránok most több hónapig rákényszerülnek, hogy jelentős tartalékok nélkül harcoljanak. Ám az EU nagyban meghatározhatja a harci eseményeket 2024. második felében, illetve 2025-ben. A háború még sikeres lehet, amint azt a novocserkasszki kikötő elleni rajtaütés mutatja. Csak elegendő hadfelszerelés kell hozzá. Az európai biztonságot nem szabad még több önelégültséggel eljátszani.
Spiegel
Az igen hatékonynak számító holland polgári titkosszolgálat vezetője azt mondja, hogy a bevándorlás kapcsán olyasmit vár el a politika a mintegy 2 ezer emberétől, amit azok nem képesek teljesíteni. Hiszen honnan tudnák, hogy kik kérnek menedéket. Nem ismerik a múltjukat, hogy voltak-e büntetve, hajlamosak-e az erőszakra.
Erik Akerboom megerősíti, hogy fokozódik az iszlám terrortámadások veszélye, több okból is. Gáza ráerősít a folyamatra, mert erős érzelmeket vált ki. Hollandiában jelenleg kb. 500 dzsihadista él. De a Hamász és a Heszbollah idáig elsősorban logisztikai és pénzügyi műveletekre használta a földrészt, nem célpontként tekintett rá.
Ám a kontinens biztonságát jelenleg igen sokfelől fenyegeti veszély. Az iszlamistákon kívül a világhálón várható támadások, Kína és Oroszország miatt. A hágai orosz nagykövetségen a közelmúltban elrendelt kiutasítások miatt már csak 2-3 fedett kém maradt, de őket a holland vezetés meghagyta, hogy rajtuk keresztül tartsa a kapcsolatot Moszkvával.
Viszont akkor még ott vannak azok, akiket a Kreml civilnek álcáz. Ők a háború miatt hirtelen igen veszedelmesnek minősültek, de azzal, hogy közülük sokakat nem kívánatos személynek minősítettek, üzentek az orosz hírszerzésnek: ne nagyon forszírozza a kémkedést holland földön.
Stratégiailag azonban Pekingtől kell a leginkább tartani. A kínaiak hosszú időre előre gondolkodnak, és igen aktívak a gazdasági titkok megszerzésében. Ráadásul nehéz átlátni a rendszerüket. Hiszen a kínai polgárokat törvény kötelezi, hogy kötelesek információkkal segíteni az államot.
Hogy legutóbb a populista Wilders nyerte a választást, arra a titkosszolgálati főnök azt mondja, hogy az eredmény demokratikusan született. Viszont egyre aggasztóbb, hogy a társadalom mind nagyobb része fordul el az állami intézményektől, mert nem bízik bennük. És egyre radikálisabb politikai változásokat sürget.
Következő cikk: Politikai válság Szerbiában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >