Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
2024 a leszámolás éve lesz – a gyenge Nyugat vagy igazodik, vagy befellegzett neki
Ezt emeli ki a Daily Telegraphban kommentárjában Nick Timothy, aki Theresa May miniszterelnök stábfőnöke volt. Úgy értékeli, hogy a demokrácia még nem volt ennyire kemény erőpróbának kitéve a hidegháború vége óta. Nincs lehetőség gyávának lenni, mert a demokrácia hívei egészen páratlan feladatokkal néznek szembe. Az ukrajnai háború folytatódik és ha ismét Trump lesz az elnök, akkor kikényszerítheti, hogy Zelenszkij területeket engedjen át Putyinnak. Súlyos veszélyt jelent a Tajvan elleni kínai fenyegetés is. Peking agressziója nyomán India erősíti kapcsolatait Oroszországgal, így hiábavalónak bizonyulhatnak a nyugati kísérletek Putyin elszigetelésére. Az USA pedig kénytelen lehet a Csendes-óceánra átcsoportosítani erőit. A Közel-Keleten új olajválság robbanhat ki, átfogó gazdasági megrázkódtatással összekötve. Irán, amely el van szánva, hogy kifejleszti saját nukleáris fegyverét, illetve aláássa az ellene létrejött szövetséget, elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Ennek része, hogy a Hamász rárontott Izraelre. Egyik esemény sem független a másiktól és nem is véletlenül következett be. Még inkább megkérdőjeleződik Amerika vezető szerepe a világban, és ez kihat a belpolitikára is. Ez az egyik oka, hogy hatalomváltás zajlott le Hollandiában, Finnországban, Lengyelországban és Romániában. Amerikában nagyon is belefér, hogy Trump visszaköltözik a Fehér Házba. Ausztria, Belgium, és Portugália jobbra fordulhat. Előreláthatólag populista hullámot hoz az EP-választás is. Szintén Jól áll az AfD, valamint Le Pen. A polgárok gazdasági nehézségekkel küszködnek, az pedig kulturális bizonytalanságot eredményez. A Nyugat erősen megosztott, amibe belejátszik a bevándorlás. Jobb, erősebb és biztosabb rendszert kell kiépíteni, a régit pedig félre kell söpörni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
A küszöbén vagyunk annak, hogy a jelenleg ismert formájában vége legyen az EU-nak, miután az egész földrészen jön fel a kemény jobboldal, amely úgy ítéli meg, hogy Brüsszel túlságosan is beleavatkozik a nemzeti szuverenitásba. Wilders, Le Pen, Meloni és Orbán sikerre vezeti pártját a júniusi EP-választáson, de várhatóan nagyon jól szerepelnek a nacionalista erők a lengyeleknél, svédeknél, belgáknál, észteknél, szlovákoknál, valamint Cipruson is – mutat rá James Crisp, aki az európai ügyekkel foglalkozó szerkesztő a lapnál.
A jóslatok arról szólnak, hogy az új képviselők jó egyharmada lesz csak megértő az Unióval szemben. Ellenben várhatóan minden 4. törvényhozó euroszkeptikus felfogást képvisel.
Orbán Viktor Varga Juditot bízta meg, hogy vezesse a harcot Brüsszel ellen. A volt miniszter úgy nyilatkozott, hogy meg akarja mutatni az európai választópolgároknak: van alternatíva, csak konzervatív többséget kell elérni. Meg hogy az emberek napi gondjaival kell törődni, kár odafigyelni a brüsszeli bürokraták hazugságaira és arra, hogy tagadják a valóságot.
Szerinte ha most nem sikerül az áttörés, akkor 50 év múlva nem lehet ráismerni Európára. Merthogy elárasztják a migránsok, a másik oldal ezzel párhuzamosan elárulja a nemzeti kisebbségeket, a keresztény gyökereket, valamint a megegyezés kultúráját.
Ha előretör a szélsőjobb az kihat a törvényhozásra, különösen ha együtt voksol a Néppárttal.
Elizabeth Kuiper, a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű agytröszt igazgató-helyettese azt mondja, az EU jól teszi, ha figyelmeztetésnek veszi a holland választás kimenetelét. Mert az országok még inkább befelé fordulhatnak, ha nagyobb sebességre kapcsolnak a populisták, akik a nemzet, továbbá a jóléti állam megmentőinek állítják be magukat és hátat fordítanak az Uniónak.
Bloomberg
Lassan vége a Pax Americánának, nagy az esélye, hogy megbukik a nyugati geopolitika – írja kommentárjában Niall Ferguson, a Stanford Egyetem történész professzora. Hol van még Trump elnöksége, de Ukrajna máris nagy bajba került. A túlélés érdekében kénytelen védekezésre átállni, miután a vártnál hamarabb elakadt a washingtoni támogatás. A fronton szinte azonnal hiány lett hadfelszerelésből.
Az ukrán nyomás gyengülésével Moszkva növelni tudja katonai erejét. A hadigépezet erősödését a szankciók sem voltak képesek fékezni. Orosz áttörés persze nem lesz a következő hónapokban, de 2024. második felére igen veszélyessé válhat a hadi helyzet Kijev számára. Az ország költségvetése az idén csaknem 42 milliárd dolláros deficittel számol, ám Magyarország éppen most fúrta meg az EU támogatását.
Scholz és Marcon nem tűnik elég erősnek odahaza, hogy meg tudja kerülni Magyarországot, mert az amerikai társadalom után saját közvéleményüknek is elege van a háborúból. Ugyanakkor Európának fogalma sincs, mit csináljon, ha Trump visszatér.
10 év múlva alighanem világosan kirajzolódik, hogy Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea a 20-as évek elején összehangolt támadást intézett az USA által fenntartott nemzetközi rend ellen. Ennek volt része Ukrajna lerohanása, meg az, hogy az Irán által támogatott terrorcsoportok rajtaütöttek Izraelen. Kína minden bizonnyal megkérdőjelezi az Egyesült Államok befolyását az Indiai- és a Csendes-óceán térségében, sőt, ha Hszi elég bátor, blokád alá veszi Tajvant.
Biden helyesen járt el, amikor lépéseket tett a demokráciák védelmében, de ki kell tartania a vállalt kötelezettségek mellett. Ha az ukrán vezetés az idén kénytelen lesz feladni bizonyos területeket, még több lesz az ukrán menekült. A magánbefektetők még inkább távol tartják magukat az országtól, az európai államoknak pedig sokkal többet kell költeniük a védelemre, felbátorodott Kreml elriasztására.
A jelek szerint befellegzett a Pax Amerikának, Ukrajna, Izrael és Tajvan sorsa a levegőben lóg.
Die Presse
A vezércikk rámutat, hogy a világ Trumpra vár, Putyin november 4-e után megállapodásra számít, addig folytatja a háborút, ám a legjelentősebb következménye sokszor a nem várt tényezőknek van. A szerző, Christian Ultsch, a külpolitikai rovat vezetője úgy gondolja, hogy a legnagyobb átrendeződést Tajvan idézheti elő a világpolitikában, mert ugyan a választás csak 12 nap múlva lesz, de Kína máris szabad folyást engedett a fenyegetőzésnek arra az esetre, ha megőrzi hatalmát a szerinte szakadár Haladó Párt.
Még az is megtörténhet, hogy előkapja az invázió tervét, miután Amerika hadserege le van kötve Ukrajnában, illetve a Közel-Keleten. Peking kísértésbe eshet, hogy kihasználja a zűrzavart és odacsapjon. Ám kérdés, hogy vállalkozik-e rá.
A két háború már most is erősen kihat a világgazdaságra. Ám nem látszik, hogy Izrael mit akar csinálni, ha befejeződnek a harcok. Netanjahu tudja, hogy már másnap jön az elszámoltatás, amiért a biztonsági szolgálat csődöt mondott a Hamász terrortámadása előtt. Még kevésbé lehet ugyanakkor megjósolni, hogy mi lesz Ukrajnában.
Putyin az ellenfél felmorzsolásában gondolkodik, neki igen-igen jól jönne Trump győzelme. Az előző amerikai elnök egyet leszámítva mind a hét kulcsállamban behozhatatlanul vezet Bidennel szemben, és nem kell izgulnia január 6. miatt sem. Ez az önkényeskedő populista, aki még most sem akarja elfogadni választási vereségét, bízhat abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt: mégiscsak indulhat Maine-ben és Coloradoban az előválasztáson. De a véletlen még jócskán beleköphet a levesébe.
Guardian
A Clinton-kormányzat egykori munkaügyi minisztere nehezményezi, hogy a világsajtó alájátszik Trump neofasiszta politikájának. Robert Reich, aki jelenleg a közpolitika professzora a kaliforniai Berkeley Egyetemen, nem érti, hogy a nagy lapok, tévék, rádiók miként tehetnek egyenlőségjelet Biden és legvalószínűbb kihívója közé.
A hivatalban lévő elnökkel szemben a korát hozzák fel, pedig elődje majdnem ugyanannyi idős és megnyilvánulásai mind inkább arról árulkodnak, hogy az életkora miatt neki több mentális problémája lesz, mint Bidennek. Csak ez valahogy kimarad a cikkekből.
Azon kívül amikor kiderül, hogy a republikánusok már megint egy újabb lépést tettek a tekintélyuralom felé, a média a „kiegyensúlyozott tájékoztatás” nevében rendre előkap valami piti gondot a demokratáknál. Úgyhogy az olvasók kénytelenek azt hinni: rothadt az egész politika. Trump egyébként is azon van, hogy elterelje az emberek figyelmét a politikáról, mert akkor nem tudják, milyen jelentős gazdasági eredményei vannak a jelenlegi hatalomnak.
Úgy állítja be, hogy a megosztottságban legalább annyira ludasak a demokraták, mint az ellenzékiek. Ugyanakkor az sem téma a tömegtájékoztatásban, hogy Republikánus Párt nagy része már nem fogadja el a jogállamot, a liberális normákat, hogy a kormányzás egyeztetések és kompromisszumok nélkül nem megy.
Trumpék el akarják hitetni, hogy a politika gusztustalan dolog, és hogy a nemzet irányíthatatlanná vált. És ebben partner a sajtó fő áramlata, amikor a várható kihívó kirohanására összpontosít, viszont nem foglalkozik Biden biztoskezű politizálásával.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >