2024. május 9. csütörtök
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A mi új évünk

A mi új évünk

Magyarország már nem része a mai európai civilizációnak, s rohamosan távolodik is tőle. Az elmúlt harminc év, és különösképp annak második fele a magyar társadalom totális bukása, csődje. Így a rendszerben nincs többé semmilyen biztosíték, garancia, most már minden egyetlen emberen múlik. Hogy a kórházban meggyógyulsz vagy meghalsz, hogy megtarthatod a munkahelyed vagy eltávolítanak, hogy ami tegnap érvényes volt, az még holnap is az lesz-e. Ez a pápuák erkölcse, nem miniszterelnököké. Bruck András:

Sokan remélik, hogy az idei év jobb lesz, mint amilyen az éppen kifutó volt. Megrögzött szokás remélni, a realitásokat legalább pillanatokra száműzni. Ezért, aki most is ragaszkodik ehhez, az ne is olvasson tovább, mert nem lesz jobb. A remény nem stratégia. Helyette idézek két sort: „Mint lépcsőházban a pormacska:/ gyűlik puhán a korszak mocska”. Mi ez? Egy rég magunk mögött hagyott világ költői sűrítménye, vagy jelen életünk aktualitása? Válasszon ki-ki maga. De talán, ha Petri György saját korszaka nem mocsokra épült volna, hanem szabadságra – ezt a két sort kereken ötven éve, 1974-ben gépelte le –, akkor ez a mai se lenne, ha lehet, még mocskosabb, mint amilyen az övé volt. Ízlése válogatja, de aligha lehet vitatni a két korszak genetikai egyneműségét. A diktatúra ötven árnyalata. Ha az új évet egy új könyvnek tekintjük, melynek lapjai mintegy maguktól majd teleíródnak az év eseményeivel, akkor ez számunkra már befejezett tény: már most tele van írva és rongyosra van olvasva, minden tragikus fejezetét, minden lapját, betűjét előre ismerhetjük. A hazugságokból összeállt szavakat, mondatokat, az ehhez hasonlókat: „Európában nincs szabadabb ország Magyarországnál”, „Magyarország a 21. század győztese lesz”. Vajh, kitől származhatnak? Annak idején épp egy ilyen ócska rendszer elől menekültem el – bár még annak a hazugságai sem voltak ennyire primitívek és gátlástalanok –, most pedig mások mennek, sajnos már helyettem is. Új menekülők, új reményvesztettek, új undorodók, akik felismerték, hogy az egykori klasszikus diktatúrának ez a mostani, enyhébb mutációja sem hozhatja el a megváltást. Az a mienknél őszintébb és állhatatosabb nemzetek privilégiuma. Mint például a „magyar útról” épp most bölcsen levált, a racionális, épeszű kormányzáshoz visszatérő lengyeleké, vagy a múltban teljesen eloroszosított három aprócska balti államé. Ők éltek a visszakapott szabadsággal és ma már rájuk se lehet ismerni. Ott az ország, a természet egyformán minden állampolgáré: nem vágnak ki semmit, nem kerítenek el semmit, nem lopnak el semmit, a közvagyon nem a miniszterelnöki családok szabadprédája – mindhárom valódi nyugati, európai nemzetté vált. Eközben az egykori keleti blokk legkevésbé eloroszosított országa, Magyarország, süllyed vissza a hagyományos orosz mocsárba. Ha ez a hazaárulással egyenlő hajtűkanyar nem bűn, akkor mi? Na és vajon hol van a népnek több oka nyugodtan várni 2024-et? Ahol a haszontalan, semmire se jó élsportba öli a kormány az emberek pénzét, hadd üvöltsenek, addig se látják, mit tesznek velük, vagy ahol, mint a csehországi Brno környékén, az elmúlt húsz évben porló stadionok helyett Közép-Európa Szilíciumvölgye született meg. Magyarország már nem része a mai európai civilizációnak, s rohamosan távolodik is tőle. Az elmúlt harminc év, és különösképp annak második fele a magyar társadalom totális bukása, csődje. Így a rendszerben nincs többé semmilyen biztosíték, garancia, most már minden egyetlen emberen múlik. Hogy a kórházban meggyógyulsz vagy meghalsz, hogy megtarthatod a munkahelyed vagy eltávolítanak, hogy ami tegnap érvényes volt, az még holnap is az lesz-e. Ez a pápuák erkölcse, nem miniszterelnököké. Ilyen tragédiák egy nemzettel csak brutális erőszak alkalmazásával történhetnek meg, vagy ott, miként nálunk, ahol a társadalom semmilyen igényt nem támaszt azokkal szemben, akiket ismétlődően hatalomhoz juttat. A huszadik század szörnyűségei megváltoztatták volna nézőpontunkat, engedékenyebbé váltunk? Ha nem ölnek meg, nem zárnak börtönbe, akkor hadd bánjanak velünk kedvük szerint, kit érdekel? Legyen így, ha ez ennyi embernek megfelel, csak nem árt lélekben felkészülniük, hogy mire valaki eljut a gonoszságig, addigra alkalmassá is válik rá, s attól kezdve bármire. Márpedig az így irányított rezsimek ártóképességei kimeríthetetlenek. Az írás vérvörös betűkkel ott van a falon. Petri, a múlt rendszer bűneinek legradikálisabb megverselője, 1994-ben két, szinte bánatos sort is papírra vetett: „Mint irdatlan nagy dög kimúlt a korszak. Elvették kedvenc játékomat”. Mivel a halála évében, 2000-ben Magyarország még demokrácia volt, nem tudni, ma mit kezdene legfőbb munkaanyagával, a valósággal. De kétlem, hogy tetszene neki, hogy a nagy dög életre kelt. Az meg még kevésbé, hogy csaknem fél évszázad orosz elnyomás tapasztalatai a magyarok többségének semmilyen tanulsággal nem szolgáltak. És ez még az eddiginél is kevesebb jót ígér 2024-re.

 

kép: Pawel Kuczynski

2024. január 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább