Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi Ajánló
Vučić foglyul ejtette a szerb államot
A Guardian vezércikke van ezen a véleményen van és azon, hogy és ez súlyos problémát vet fel mind a Nyugat-Balkán, mind Európa számára. A meghamisított választás megerősíti, hogy az elnök rászedte az EU-t, mert valójában tekintélyelvű, etno-nacionalista irányvonalat követ. Az EBESZ-megfigyelők egy sor visszaélést tártak fel, megfélemlítést, súlyos szabálytalanságokat, ideértve szavazatvásárlást és hamis voksok leadását. A demokratikus normák felrúgása felgyorsult, amióta az államfő pártja 10 éve átvette a hatalmat. A politikus Milošević-korszakban szocializálódott. Hatalmát arra is felhasználja, hogy viszályt szítson a térségben. Ám az EU nem tiltakozik, mert szeretné Brüsszel körüli pályán tartani az országot, kiküszöbölve az orosz befolyást. A megalkuvás megalázó mértéket ért el főleg az Ukrajna elleni agresszió óta. A regionális viszály lehetősége miatt azonban az Uniónak és Washingtonnak is be kell keményítenie. A tagság ígérete sem bírta jobb belátásra a szerb vezetést. Viszont mivel a Nyugat el akarja szigetelni Oroszországot, továbbra is túlságosan szabad kezet ad Vučićnak az autokrata programhoz. Ám mivel az egyre jobban elsáncolja magát, nem működik az a taktika, hogy megtévedt gyerekként kezeljék, aki meg fog javulni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Az egyik legtekintélyesebb német történész úgy ítéli meg, hogy a Nyugatot inkább fenyegeti veszély belülről, mint kívülről. Heinrich-August Winkler az interjúban kiemelte, hogy a fejlett demokráciákban szinte mindenütt teret nyertek olyan erők, amelyek előszedték a 19. századi populisták jelszavát, mármint hogy az uralkodó elit rátelepült az egyszerű emberek fejére.
Az a vád sem új, hogy azok, ott fent nem nemzetben gondolkodnak. A globalizálódás folyamán megint előtérbe kerül a nemzetközi szemlélet, amin a bírálók gyakran a zsidókat, a zsidó befolyást értik. Ugyanakkor a Szovjetunió bukása után a nyugati közösség győztesnek érezte magát és elhanyagolta, hogy kiálljon a saját értékei mellett.
Magyarországon és Lengyelországban módszeresen leépítették a jogállamot. Nemzeti populisták jutottak hatalomra több más országban is a kontinensen. A legutóbbi lengyel váltás azonban azt bizonyítja, hogy a liberalizmus felszámolása nem megfordíthatatlan folyamat. 1980, a Szolidaritás megalakulása, valamint az 1989-es békés forradalom után ismét lengyel földről, Kelet-Európából érkezik a reménysugár.
Ugyanakkor ha Putyin győz a háborúban, akkor nem Ukrajna lesz az orosz imperializmus utolsó áldozata. Az ukránok az egész földrész szabadságát védik, ezért harcukat a Nyugat érdekében támogatni kell.
Die Zei
Hogy az új lengyel kormány milyen nehézségekbe ütközik a PiS szócsövének számító közmédia átalakulása során, az jelzi: nem lesz egyszerű legitim módon visszacsinálni az előző hatalom demokrácia-ellenes intézkedéseit – állapítja meg vendégkommentárjában Michal Kokot, a független varsói Gazeta Wyborcza külpolitikai szerkesztője.
A kultuszminiszter hivatalosan feloszlatta a közrádiót és tévét, ám azok továbbra is sugározzák műsorukat. Az alkalmazottak kapják a bérüket, viszont a televízió esti főhíradóját egy kicsiny sportstúdióban készítik, már új emberek, mivel a szerkesztőséget, a technikai helységekkel együtt megszállva tartják a korábbi munkatársak, a bukott kormánypárt több képviselőjével együtt.
A Jog és Igazságosság szerint törvénysértő, hogy az új koalíció új vezetőt próbál kinevezni, és ebben van is valami, mert a jog formálisan a Nemzeti Médiatanácsot illeti meg. Csakhogy ott 2028-ig be vannak betonozva a PiS lakájai. A vazallusok vastagon kézben tartják az igazságszolgáltatást is. És alighanem szintén ütközés lesz az ügyészséggel, amely idáig dettó készségesen kiszolgálta Kaczynskiékat.
Der Standard
Paul Lendvai csak helyeselni tudja, hogy az osztrák Európa-ügyi miniszter, Edtstadler, a Néppárt egyik nagy tehetsége riadót fújt, miután a felmérésekből az derült ki, hogy Ausztriában az embereknek csak 42 %-a vélekedik kedvezően az EU-ról. A kommentátor idézi az izraeli történészt, Yuval Noah Hararit, aki szerint az emberi ostobaságot sosem szabad lebecsülni.
Ráadásul osztrák földön az euroszkepszisre rájátszik az ÖVP, amely egyszerűen politikailag dilettáns ebben a kérdésben. Nehammer kancellár és a belügyminiszter válogatás nélkül tüzel Brüsszelre, mert azt hiszik, hogy ily módon megakadályozhatják a közvélemény kutatásokat magasan vezető Szabadságpárt felemelkedését az idei választások előtt.
Az ország nemzetközi pozícióinak sokat ártott, hogy a kormányfő a Putyin-barát Orbánnal és Vucsiccsal enyelgett, továbbra teljesen értelmetlenül megvétózta Bulgária és Románia schengeni csatlakozását. Edtstadler talán rávehetné korábbi kollégáját, Köstingert, hogy lépjen ki a bécsi idegenforgalmi magánegyetem, a Modul Igazgató Tanácsából, miután az intézményt majdnem kétmilliárd euróért megszerezte az Orbánhoz igazán közelálló Mathias Corvinus Collegium.
Wall Street Journal
Az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy Ukrajna rákényszerül a tűzszünet elfogadására. William Galston akadémikus, a Brookings Intézet vezető munkatársa szerint azonban a jó hír az, hogy ily módon megnyílna az út Kijev uniós és NATO tagsága előtt.
Az biztos, hogy az ukrán vezetés igencsak szorult helyzetben van: kifogy a lőszerből, a tüzérség máris adagolva kapja a muníciót. Ezért még a jelenlegi állásokat is nehéz megtartani. Szóval válság van, mivel a szövetségesek ingadoznak. Az oroszpárti Orbán Viktor blokkolta az EU 50 milliárd eurós segélycsomagját.
A tagállamoknak össze kell szedniük a bátorságukat, hogy kétoldalú alapon segítsenek, ha a zsarolás és fenyegetés sem kényszeríti jobb belátásra a magyar kormányfőt. Amerikában Bidennek közbe kell avatkoznia, miután patthelyzet alakult ki a Kongresszusban a támogatás kapcsán. A Nyugatnak pedig Ukrajna javára kell felhasználnia az orosz jegybank nyugati pénzintézeteknél zárolt vagyonát.
Viszont semmiképpen sem képzelhető el, hogy Zelenszkijék egyhamar visszahódíthatják az összes elvesztett területet. Oroszország katonailag sokkal erősebb, az ellenben kedvező, hogy a jelek szerint Putyin egyelőre letett arról, hogy uralma alá vonja egész Ukrajnát. Azt ugyanakkor ki kell deríteni, hogy komolyan gondolja-e a harcok leállítását. Kár volna azt hinni, hogy a nyugati közvélemény a végtelenségig pártolja Kijev támogatását – egy állóháborúban.
A fegyvernyugvás nem jelentené az orosz területi követelések elismerését, de ez keserű pirula volna mind az ukránoknak, mind a Kreml urának. Utóbbinak azért, mert olyan hatalom lenne az orosz határokon, amely a Nyugathoz kötődik. Ám csakis ily módon lehet tartós békét teremteni Európában.
Daily Telegraph
Egy neves brit katonai szakértő úgy gondolja: ez az év úgy végződhet Ukrajna számára, hogy a Nyugat brutálisan elárulja, merthogy gerinctelen politikusok Putyin győzelmét készítik elő. Robert Clark, aki megjárta Afganisztánt és Irakot, jelenleg pedig a Civitas nevű civil szervezet biztonságpolitikai és védelmi igazgatója, hangsúlyozza: erkölcsileg elfogadhatatlan, stratégiailag pedig teljesen elhibázott, hogy a világ hátat fordítson az ukránoknak, ilyen kemény harcok után.
Az persze érthető, habár nem megbocsátható, hogy a kormányok kezdik mérlegelni: fenn tudják-e tartani az eddigi szinten kötelezettség vállalásukat, miután nem látszik a súlyos háború vége. Ráadásul Trump miatt hirtelen leállhat az amerikai finanszírozás. Európában Orbán blokkolja a segítséget.
De a helyzet nem reménytelen. Az ukrán fél a hazai haditermelés felfuttatásán dolgozik. Ráadásul most fordul a kocka, mert ő védekezik, és az oroszoknak kell(ene) bevenniük az ellenséges állásokat. Moszkva az állami költségvetés egyharmadát akarja katonai célokra fordítani.
Ha ukrán hadvezetés a légvédelemre, illetve az orosz tüzérség kiiktatására törekszik, meglepheti vele Moszkvát. És ha a Nyugat elszánt, akkor meghiúsíthatja Putyin sikerét, mi több, véget vethet a gyilkos orosz rezsimnek. Ellenkező esetben 2024-ben megszűnik az ukrán függetlenség, de az európai szuverenitás bármiféle reményének is befellegzik.
Politico
Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, pedig a gazdaság miatt irigylésre méltó helyzetben kezdheti meg a választási kampányt. Arról nem beszélve, hogy Trump ellen négy per is folyik, összesen 91 vádpont alapján. Csakhogy Ukrajna, Izrael és Tajvan alapvető kérdéseket vethet fel Amerika nemzetközi szerepe kapcsán – fejti ki Ivo Daalder, az USA korábbi NATO-nagykövete.
A legnagyobb dilemmát talán az ukrán helyzet jelenti, a következő hetekben eldőlhet, hogy Kijev meg tudja-e tartani a visszaszerzett területeket. Az idő ugyanis egyre fogy és nem látszik, hogy a republikánusok feladnák ellenállásukat az ukránok további támogatásával szemben. Pláne ha Trump elnyeri a párt jelöltségét. Szóval lehet, hogy a megtámadott ország már az első félévben elveszti a háborút.
Az elnök Izraelben egyrészt támogatja a kormányt, másrészt viszont igyekszik meggátolni, hogy a válság átterjedjen máshová is. Csakhogy még az új háborús egységkormány ellenzéki tagja, Benny Gantz is bőven elképzelhetőnek tartja, hogy ha nincs más megoldás, az izraeli hadsereg takarítsa el a libanoni határról a Heszbollahot. Az meg akkora hajcihő lenne, hogy ahhoz képest az egész Hamász-história kismiska.
Végül pedig a tajvani elnökválasztás is jócskán okozhat még fejtörést Washingtonnak. Ha marad a Demokratikus Haladó Párt, az lépéskényszerbe hozhatja Pekinget. Nem valószínű, hogy inváziót hajt végre, de alaposan megnehezítheti a szigetország életét. Így az Egyesült Államoknak mindenképpen meg kellene fontolnia, hogy miként reagáljon.
Wall Street Journal
A szerkesztőségi állásfoglalás elmarasztalja az izraeli Legfelsőbb Bíróságot, amiért az a háború kellős közepén döntött úgy, hogy elveti a kormány igazságügyi reformjának kulcselemét. Merthogy ez pont nem az az időszak, amikor elő kellene ráncigálni a régi ellentéteket, hiszen a jelszó az országban az: Együtt győzünk.
Olyannyira, hogy az ősrégi vetélytársak egységkormányt alakítottak. Ám most félő, hogy kiújul a korábbi megosztottság, miután az alkotmánybíróságnak számító testület „jogi forradalomra” adta a fejét. Rövidtávon persze bejöhet az időzítés, mivel a bíróság bírálói azt mondják, hogy nem foglalkoznak az üggyel, amíg zajlik a háború, mert a belviszály csak a Hamásznak és a Heszbollahnak jönne jól.
Hosszabb távon viszont lehet, hogy a bírák kénytelenek lesznek rádöbbenni: saját magukat lőtték lábon, hiszen az egész reformot politikailag már jóformán halottnak lehetett tekinteni. Gantz, aki várhatóan a következő miniszterelnök lesz, a harcok leállásával széles körű egyetértés alapján szeretne pontot tenni az ügy végére. Pont ez a konszenzus nincs meg most, a Legfelsőbb Bíróság mégis meghozta önkényes határozatát.
Der Standard
A lap jeruzsálemi tudósítója úgy látja, hogy az utolsó pillanatban sikerült megmenteni az izraeli demokráciát, mivel a Legfelsőbb Bíróság ad acta tette Netanjahu igazságügyi reformját, és ezzel alighanem bukik az egész kormány a háború után. Maria Sterkl szerint már végképp itt volt az idő meghúzni a vészféket.
Az ultrajobbos kabinet ugyanis frontális ütközésre állította rá a demokráciát, ám a bírák elhárították a szerencsétlenséget. A jogállam borotvaélen táncolt, de most a lakosság nagyobbik része fellélegezhet. Viszont változatlanul megy tovább az uszítás az igazságszolgáltatás ellen. A hatalom legfelső szintű képviselői azt állítják, hogy a bíróság megosztotta a társadalmat, amelyre amúgy is nagy csapást mért a Hamász támadása.
Csakhogy itt felcserélik az áldozat és a tettes szerepkörét, hiszen a hatalom volt az, amely a reformmal éket vert a közvéleménybe. Mindent egy célnak rendelt alá, így az ország a polgárháború szélére sodródott. És bármennyire is fura, de a gázai viszály tartja vissza a kabinetet a belpolitikai helyzet további kiélezésétől. Amikor vége a fegyveres konfliktusnak, Netanjahunak és csapatának le kell mondania. Azzal lezárul az igazságszolgáltatás fenyegető átalakításának sötét fejezete is.
Wall Street Journal
A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy újévi beszédében a kínai államfő megpróbált beleavatkozni a 10 nap múlva tartandó tajvani elnökválasztásba, amikor kijelentette: az újraegyesítés történelmileg elkerülhetetlen. A pekingi propaganda egyébként is keményen dolgozik a kormánypárt jelöltje, a mostani alelnök ellen, mivel ő hallani sem akar Kína nagy tervéről.
A kérdés ezek után az, miként reagál az anyaország, ha Lai nyer. Fokozódnak a zavaró katonai akciók a szigetállam körül? Vagy valami még merészebbre szánja el magát, miután az USA-t két háború köti le és jön az elnökválasztás? Biden úgy ítélte meg, hogy sikerült a kétoldalú kapcsolatokat stabilabb alapokra helyezni, miután nemrégiben találkozott kínai kollégájával.
Ám érdemes emlékeztetni arra, hogy a kínai holdnaptár szerint 2024 a Sárkány éve lesz. Ennek megfelelően kell felkészülni.
Die Presse
2024 nem az elektromos autók éve lesz, leszámítva a kínaiakat, akik a nagy hazai áttörés után megpróbálják alkalmazni a módszert Európában is. Brüsszel úgy igyekszik útját állni a szándéknak, hogy büntető vámokat alkalmaz a kínai gyártmányú autókra, mivel azok odahaza nagy állami támogatással készülnek. Ám a BYD pl. könnyűszerrel kivédi az intézkedést: éppen most jelentette be, hogy Magyarországon létesít összeszerelő üzemet.
Ugyanakkor Európában jelentősen esik vissza az eladott elektromos járgányok száma. Még akkor is, ha az adatok egyelőre mást mutatnak, de a helyzet az, hogy nagyon sok forgalomba helyezett kocsit már tavaly megvettek, ám azok csak most érkeztek meg. Egyes kereskedők 50 %-os forgalomzuhanásról számolnak be.
Úgyhogy a VW máris milliárdos takarékossági programra szánta rá magát. Az érdeklődés visszaesésének az oka a németeknél, hogy kifutott a kormány támogatási programja, ami egykor járművenként 9 ezer eurót jelentett. Így sokaknak túl drága lett a vétel, hiszen kevés a töltőállomás és időnként sokáig tart feltölteni az akkukat.
Az autóházak viszont nem ritkán a kis haszonra panaszkodnak. A német szakértő, Dudenhofer szerint az üzlet jövőre azonban beindul. De a hagyományos motorok tovább tartják magukat, mint ahogy azt hinni lehetett.
Következő cikk: Szerbiában kudarcot vallott Biden békítő politikája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >