Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Netanjahu napjai meg vannak számlálva
Még akkor is, ha ezzel nem hajlandó szembenézni, mert őt csakis a saját túlélése érdekli – jelenti Jeruzsálemből Maria Sterkl a Der Standard tudósítója. Úgy látja, hogy a politikus drámája három felvonásban zajlik:
1. A miniszterelnök egykor a biztonság zálogának számított, ám jelenleg már a közvélemény túlnyomó többsége őt teszi felelőssé, amiért a titkosszolgálat és a hadsereg csődöt mondott a Hamász támadása előtt. Pedig már tavaly márciusban jelezték neki, hogy valami igen komoly akció készül. De őt kizárólag az foglalkoztatta, hogy megfossza jogköre jó részétől a Legfelsőbb Bíróságot. Uszításával mélyen megosztotta a társadalmat. Az ő ötlete volt továbbá, hogy a Hamászt Kataron keresztül finanszírozzák, mutat rá a Héber Egyetem egyik professzora. A Palesztin Hatóság meggyengítésére megerősítette a gázai terroristákat. Hogy a pénzt utóbbiak mire fordították, azt mutatja az óriási alagútrendszer. És most ő irányítja a háborút ugyanez ellen a milícia ellen.
2. A mérsékelt erők már szinte kivétel nélkül elhagyták a Likudot, annak nincs programja. senki sem tudja, mit akar párt, mert mindent Netanjahura szabtak. Ő meg most az csinálja, mint mindig: a csapat összetartására beveti a mézesmadzagot és a korbácsot is. Barátoknak juttat állásokat, a bírálókat úgy távolítja el, hogy diplomataként külföldre küldi őket.
3. Már rég elszigetelődött a világban. Biden nem titkolja reményét, miszerint hamarosan véget ér a mostani korszak. Netanjahu ellenben abban bízik, hogy ki tud tartani az elnökválasztásig, bár Trumppal sem olyan felhőtlen már a viszonya, mint korábban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Föladta a leckét az Európai Tanács vezetője mindazoknak, akik meg akarják nyesni Orbán Viktor szárnyait a második félévben, amikor Magyarország látja el az EU soros elnöki teendőit. Michel ugyanis közölte, hogy indul az európai választásokon, ily módon pedig csupán július közepéig látná el tisztségét, már ha mandátumot szerez.
Vagyis ha nem sikerül gyorsan megtalálni az utódját, akkor a magyar kormányfő vezeti majd hat hónapon át a tanácsüléseket, tehát jelentősen megnőne a befolyása, annál is inkább, mivel akkorra még nem töltik be a vezető posztokat. Egy elszabadult Orbán – olyan forgatókönyv ez, amit a legtöbb uniós kormány mindenáron el akar kerülni, tekintve hogy egyre nagyobb a vita a magyar politikussal, pl. Ukrajna támogatás, valamint a magyar jogállami normák megsértése miatt.
Normális körülmények között Michel csak november közepén adná át hivatalát, akkora már feláll az új Bizottság. Júniusban az állam- és kormányfők a választás után kétszer is találkoznak, így lehetőleg akkor kell határozniuk a Tanács új első emberéről, noha az alkudozás általában el szokott húzódni.
Azt Michel nem árulta el, hogy vállal-e valamilyen más fontos megbízatást, pl. hogy megpályázza-e a Bizottság elnöki tisztét. Netán átvenné-e a belga biztos, Reynders örökét, vagy hogy érdekli-e a liberális EP-frakció irányítása.
Le Monde
Az Elysée-palotában, a Delors temetését követő díszvacsorán a francia elnök kifejtette, miként képzeli el Kelet-Európa jövőjét, egyben reményét fejezte ki, hogy ily módon sikerül rávennie Magyarországot a vétó feladására az Ukrajnának szánt költségvetési támogatás ügyében. A kommentár megjegyzi, hogy Orbán az egyetlen európai kormányfő, akit még szoros kapcsolat fűz Putyinhoz.
A lap egyúttal meglepőnek minősíti, hogy a politikus ott volt Delors búcsúztatásán. A nacionalista, illiberális vezető erre az alkalomra félretette, hogy bajkeverő, aki nyílt viszályban áll a Bizottsággal a jogállam megsértése miatt. Fejet hajtott az Európa-ház fő építésze előtt, noha zsarolásával és vétófenyegetéseivel egyfolytában gátolja, hogy a szerkezet megfelelően működjön.
Jelenlétét azzal magyarázta, hogy a most eltemetett politikus az EU végrehajtó testületének képviseletében már 1989-ben ellátogatott Magyarországra. Párizsi szereplése azonban felidézi, hogy mit csinált 7 éve, amikor Helmut Kohl temetésén bukkant fel. Végigasszisztálta az egyházi ceremóniát, majd kijelentette, hogy az egykori kancellár megértette, milyen alapvető az összefüggés a magyar szuverenitás, illetve a német egység között, hiszen Magyarország ütötte ki az első téglát a Berlini falból.
Frankfurter Rundschau
Magyarország és Szlovákia felfuttatja a hadiipar termelését, és ezzel titokban Ukrajnának kedvez. A katonai célokat szolgáló magyar vállalatok a korábbinál jóval több tüzérségi lőszert gyártanak. Sajtóhírek szerint a cél az, hogy csökkenjen ukrán oldalon a munícióhiány.
Pozsonyban Fico előbb bejelentette, hogy leállítja a fegyverszállításokat, majd úgy határozott, hogy mégis küld hadfelszereléseket. Magyarázatként az közölte, hogy teljesíteni kell az érvényes szerződéseket, meg hogy kockázattal jár, ha az ország kivonul a nemzetközi fegyvergyártásból. De a segítség nem mehet a hadsereg készleteiből.
A szakmai kooperáció mindkét országnak jól jön, a magyarok első számú partnerei a csehek, olaszok, törökök és németek.
US News and World Report
Timothy Snyder a civil társadalmat igyekszik mozgósítani, hogy az adjon pénzt az Ukrajnát romba döntő orosz rakéták és drónok elhárítására. A Yale Egyetem tekintélyes történésze, aki az ősszel személyesen mérte fel a hadi helyzetet az ukrán fronton, beszállta United24-be, vagyis abba az alapba, amely adományokat gyűjt Kijev megsegítésére.
Úgy értékeli, hogy Putyin alighanem háborús bűnt követ el a civil létesítmények szüntelen bombázásával. Célja az, hogy a lakosság ne jusson áramhoz és vízhez a legkeményebb tél idején. Amennyi harci eszközt azonban Amerika küld, az nagyjából annyit ér, mint az egydolláros érme nikkelbevonata. Miközben a támogatás jelentős részét az amerikai hadiipar kapja meg, ottani munkásokat fizetnek belőle.
Az ukránok azonban rendkívüli szolgálatokat tesznek az Egyesült Államoknak. Egy egész NATO-missziót látnak el, ideértve hogy elrettentik Kínát Tajvan lerohanásától. Ez minden, csak nem normális állapot. Hiszen már sok millióan menekültek el és az áldozatok számra több tízezerre tehető. Az oroszok az egész nemzetközi rendet próbára teszik.
De Kijev még nyerhet, ha úgy határoz a washingtoni kormányzat. De az is igen jelentős volna, ha civil forrásokból elég pénz gyűlne össze és további 4 ukrán körzetbe lehetne drónkövető rendszereket telepíteni. Ez 6 millió ember életét tenné biztonságosabbá. Ily módon egyben példát lehetne nyújtani a politikusoknak.
The Times
Az orosz elnök harci és gazdasági sikerekkel kívánja ünnepelni ma az ortodox karácsonyt, ám a színfalak mögött sok oka nincsen az örömködésre. Az idő nem neki dolgozik – mutat rá elemzésében Mark Galeotti professzor, a neves Oroszország-szakértő, a Majak kockázatelemző igazgatója.
Az elnök a márciusi választás előtt keni a mézet a madzagra: növelte a minimálbért, elhalasztotta az új mozgósítást, és meghirdette a „család évét”, miután nagy győzelmet kíván aratni az urnáknál a rendszer legitimálásához. Ennek érdekében még az eredményt is meg fogja hamisítani.
Ám háború elhúzódásával fokozódik a társadalom ellenállása és nehéz szembeszállni egy tömegmozgalommal. Az elit is egyre elégedetlenebb, mert fél, hogy a viszály árát ő fizeti meg.
Putyin igyekszik megtörni a nyugati egységet Ukrajna ügyében, egyben megkétszerezte erőfeszítéseit a fejlődő világ megnyerésére. De egyáltalán nem biztos, hogy siker koronázza próbálkozásait.
Az orosz gazdaság meglepően jól áll, csakhogy nagyok a hosszú távú kockázatok, miután mindent a haditermelésnek rendelnek alá. A civil szektor nem jut elég beruházáshoz, nincs elegendő munkaerő és ez még visszaüt, ha vége lesz a viszálynak.
Ugyanakkor a hadiipar sem képes csodákra: az Újév körüli óriási légitámadások nem érték el céljukat, viszont napok alatt elhasználták azt, amit csak hónapok munkájával lehetett előállítani a gyárakban. És jövőre az ukránoknak áll a zászló.
Putyin nem hosszútávra tervez, az alkalmat szokta megragadni, ha úgy véli, hogy az az érdekében áll. Ez az év további súlyos vérontást ígér. Ez rettenetes az ukránok számára, hiszen ők áldoznak rengeteg embert. De egyúttal megnehezíti Putyin számára, hogy legitimálja rendszerét odahaza, illetve új pozíciókat vívjon ki a maga számára a világban.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese úgy véli, hogy Zelenszkij elfáradt és nem képes győzni. Richard Kemp, aki szolgált Afganisztánban, aggasztónak tartja, hogy egyre nagyobb az árok az elnök és más politikai vezetők között. Továbbá hogy az államfő összekülönbözött a vezérkari főnökkel is.
Az országnak nincs stratégiája a hogyantovább ügyében, Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy fel kell szabadítani az összes elvesztett területet. Biden és több európai vezető viszont mit sem szeretne jobban, mint egy mielőbbi békemegállapodást. Csakhogy egy ilyen egyezség gyakorlatilag megpecsételné az ország vereségét. Viszont a Nyugat annyi fegyvert nem küldött, amennyivel győzni lehetne a háborúban.
Ezt persze Putyin pontosan tudja, ezért hangoztatja, hogy kész a békére. Ám az ukrán elnöknek véget kell vetnie a jelenlegi erjedésnek: egységkormányt kell hozzá alakítania. Át kell vennie újból a kezdeményezést, mert a jelek szerint hiába hangoztatja, hogy országa egész Európáért harcol. Az USA és az EU sem hiszi el.
Guardian
Nagy a veszély, hogy a brutális erő kerekedik felül 2024-ben, Gázától Ukrajnáig – az orgyilkosságok, inváziók miatt előreláthatólag fokozódik az erőszak, amire csak ráerősít, hogy nem lehet tudni, ki lesz az elnök az USA-ban. Ezt taglalja kommentárjában Simon Tisdall, az újság szemleírója.
Emlékeztet arra, hogy Izrael sorra hajt végre merényleteket, ám ezzel elérheti, hogy Irán visszavágjon, szemet szemért-alapon. Putyinnak sem esik nehezére, hogy eltakarítsa az útból az ellenfeleit. Ha ezt a két háborús uszítót kivennénk az egyenletből, sokkal könnyebb lenne elérni a békét. Mindketten katasztrofális katonai zsákutcába vezették országukat.
Illúziók bűvöletében tízezrével öletnek meg civileket, abban bízva, hogy megússzák büntetlenül. Netanjahu és orosz társa is háborús bűnös, reménykednek, hogy a harcok a végtelenségig eltartanak. Ám mind Gáza, mind Ukrajna azt támasztja alá, hogy végzetesen megrendült a szabályokra épülő nemzetközi rend. Egyben rávilágít a diplomácia korlátaira.
A két hadszíntéren az is befolyásolja az eseményeket, nehogy eszkalálódjon a viszály és ez kihasson az egész világra. Pedig a NATO-nak sokkal nagyobb segítséget kellett volna nyújtania Kijevnek, csak félt, hogy az agresszió túl sok polgári áldozatot követel. Mindkét konfliktus megosztotta a Nyugatot. Az oroszbarát Orbán Viktor még mindig akadályozza az ukránok támogatását.
Biden túl lassan fegyverezte fel Ukrajnát, azon felül nem fékezte meg Netanjahut. Támogatja a tűzszünetet, ezzel azonban megdöbbentette az európaiakat és elszigetelte az Egyesült Államokat a világban. Az elnökválasztás nem sok jót ígér a Közel-Kelet, Európa és a nyugati demokrácia részére. Könnyen megeshet, hogy a nyers erőszak lenyomja a józan észt, a jogot és az elemi tisztességet.
FT
A vezércikk kiemeli, hogy a világ lakossága fele az urnákhoz járul az idén, miközben recesszióban van a jogállam, csaknem 2 évtizede szorulnak vissza a szabadságjogok. Ám a demokrácia nem csupán a választásról szól. Egy nyílt, szabad társadalomban persze alapvető, hogy az emberek eldönthessék, ki kormányozza őket. De emellett nélkülözhetetlen az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállam, a fékek és egyensúlyok rendszere és a független sajtó is.
Előreláthatólag több választás is meg fogja erősíteni a demokrácia életképességét. Így Tajvanon, amely ellenpontot képez az autoriter kínai egypártrendszerrel szemben. Putyin ugyanakkor bizonyosan nyerni fog, hiszen a szavazás jórészt formális. Iránban a teokrácia már diszkvalifikálta a jelöltek több mint egynegyedét.
A demokrácia biztosítékai veszélyben vannak több fejlett államban, mert fenyegetik azokat a populisták, akik egyszerűsítő vagy illuzórikus megoldást kínálnak olyan kérdésekben, mint a bevándorlás vagy az egyenlőtlenség. Főleg a jobboldali demagógokra jellemző, hogy ha nyernek, meggyengítik az intézményrendszert, mert be akarják betonozni uralmukat, mondván, hogy ők testesítik meg a népet.
Ha Trump beköltözik a Fehér Házba, az nagy veszéllyel jár Amerika, sőt az egész világ számára. Az EU-ban feltehetőleg előre törnek a keményen jobbos, illetve elitellenes erők, habár az előrejelzések alapján a középjobb és –bal megőrzi pozícióit. Viszont az illiberális irányzat nagy pofont kapott Lengyelországban.
A demokrácia hívein múlik, hogy megtegyenek mindent és így a liberális demokrácia ismét erősödhessen.
FAZ
Putyin új elitet épít, mert azt teljesen magához tudja kötni, míg a régi oligarchák még azelőtt szerezték vagyonuk jelentős részét, hogy ő uralomra került volna. Így látja a helyzetet Alekszandra Prokopenko, aki az orosz jegybank tanácsadója volt, ám az invázió úton elhagyta az országot és jelenleg Berlinben a Német Külpolitikai Társaságnak, illetve az amerikai Carnegie alapítványnak készít elemzéseket.
A lapnak adott interjúban rámutatott, hogy az elnök vagyonhoz juttatja a kiválasztottakat: nekik játssza át a nyugati cégek így-úgy hátrahagyott érdekeltségeit. Viszont amikor jöttek a szankciók, akkor nagymértékben rá volt utalva a technokratákra, hiszen pl. villámgyorsan új beszerzési forrásokat kellett találni. Így azok megmentették a rendszert az összeomlástól, többet segítettek, mint a tábornokok.
Ugyanakkor a megtorló intézkedések nem bírták jobb belátásra az államfőt. Többet ért volna, ha egérutat nyújtanak a oligarcháknak, mert nekik egyáltalán nem tetszik, ami megy, de Putyinnál legalább tudják, hány az óra. Az újgazdagok pedig teljes egészében tőle függnek. A régiek közül viszont a Kreml többekre egész ágazatokat bízott rá, mert ő jelenleg csak a háborúval tud foglalkozni.
Hogy a rendszer ennyire szilárd, az részben a nyugati partnereknek köszönhető, mivel továbbra is veszik a gázt és az olajat, kerül, amibe kerül. Ennélfogva azonban még nőttek is az ország valutakészletei. Abból pedig lehet fizetni a hadiipart. Ám ez csak 1-2 évig lehetséges, mert a gazdaság cudar állapotban van.
Túl van fűtve, amit bizonyít, hogy az irányadó kamat 16 %, ez a válság legbiztosabb jele. Kikerülhetetlenül közeledik a visszaesés, de minél később következik be, annál többe kerül majd a csillapítása.
Guardian
2024-ben is viharos időnek néz elébe a világgazdaság – figyelmeztet Kenneth Rogoff, harvardi professzor, a Valutaalap volt fő közgazdásza. A magas kamatok, a kínai gazdaság lassulása és Trump esetleges győzelme miatt vár nagy nehézségeket.
A hitelkamatokat a rengeteg államadósság, a globalizáció lopakodó visszaszorulása, az erősödő populizmus, a védelmi kiadások kényszerű növelése, valamint a zöld átmenet dobja meg. És ez előreláthatólag így is marad a következő évtizedben.
Jelentős akadályokba ütközik az a kínai terv, hogy a gazdasági növekedést ismét 5 %-ra vigyék fel. Először is nem látni, miként maradhatnak versenyképesek a tech-cégek, amikor a kormány továbbra is elfojtja a vállalkozói energiákat. Azon kívül az állam jelentősen eladósodott, ezért nem tudja a végtelenségig kisegíteni a vállalatokat. Emellett korlátozza a kereskedelmi kölcsönöket is.
30 % az esélye, hogy az idén visszaesik az amerikai gazdaság. És bár nem lehet megmondani, milyen hatással jár hosszú távon a kamatok ingadozása, Biden a kiadások növelése mellett döntött a költségvetési politikában. Mivel választási év van, a Kongresszus aligha fogja vissza a költekezést.
Vagyis nem csupán a feltörekvő országok érzik meg ez évben a piaci viharokat, hanem nagy valószínűséggel minden állam.
Der Standard
Netanjahu napjai meg vannak számlálva miniszterelnökként, még akkor is, ha ezzel nem hajlandó szembenézni, mert őt csakis a saját túlélése érdekli – jelenti Jeruzsálemből Maria Sterkl. Úgy látja, hogy a politikus drámája három felvonásban zajlik:
1. A miniszterelnök egykor a biztonság zálogának számított, ám jelenleg már a közvélemény túlnyomó többsége őt teszi felelőssé, amiért a titkosszolgálat és a hadsereg csődöt mondott a Hamász támadása előtt. Pedig már tavaly márciusban jelezték neki, hogy valami igen komoly akció készül. De őt kizárólag az foglalkoztatta, hogy megfossza jogköre jó részétől a Legfelsőbb Bíróságot. Uszításával mélyen megosztotta a társadalmat.
Az ő ötlete volt továbbá, hogy a Hamászt Kataron keresztül finanszírozzák, mutat rá a Héber Egyetem egyik professzora. A Palesztin Hatóság meggyengítésére megerősítette a gázai terroristákat. Hogy a pénzt utóbbiak mire fordították, azt mutatja az óriási alagútrendszer. És most ő irá
Következő cikk: Magyarország lassan akku nagyhatalom lesz
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >