Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ki irányít Európában?
Átalakulnak az erőviszonyok Európában. Jön fel a Kelet, Németország esik vissza. Már messze nem igaz, hogy a Berlin-Párizs-tengely szabja meg az események menetét. Scholz nem tudott Merkel örökébe lépni. Sokan remélték, hogy akkor majd Marcon veszi át az irányító szerepkört, de ő meg a törékeny hazai állapotokkal küszködik. Persze ha összefognának, még mindig meg lenne a kellő befolyásuk, csak éppen arra kevés a példa. Hogy éppen ki a hangadó a földrészen, az attól függ, miről van szó. A Kelet befolyása főként Ukrajna megsegítése, illetve a bővítés kapcsán erősödött meg. Viszont a súlypont lényegesen eltolódik kelet felé, ha – akár évtizedek múltán – bekerül a 9 jelölt ország. De a keleti kormányok nagyon is felkarolták a francia elnök ötletét, hogy meg kell teremteni a kontinens stratégiai autonómiáját. Ugyanakkor a térség tekintélyének sokat ártott, amikor Varsó és Pozsony lezárta a határokat az ukrán agrárexport előtt. A német koalíció viszont lassabban reagál, mint ahogy a dolgok haladnak az EU-ban. Ez pedig azzal jár, hogy Berlin kevésbé tud beleszólni a dolgokba. A vákuum legnagyobb haszonélvezője alighanem a Bizottság, amely jobban tudja akaratát érvényesíteni a pénzek elosztásakor. Ezt használta ki, amikor befagyasztotta Magyarország és Lengyelország támogatását. Orbán eredetileg 30 milliárd euró miatt zúgolódott. De most veszélybe kerülhet az amúgy is bizonytalan közmegegyezés a liberális értékek és a jogállam alátámasztására. Ha Trump lesz a befutó, azt általános rémület fogadja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Newsweek
A brit Külpolitikai Intézet, a legendás Chatham House egyik szakértője úgy véli, hogy Orbán Viktort nem lehet eltéríteni irányvonalától, és főként az uniós bővítés ügyében továbbra is köti az ebet a karóhoz. Kataryna Wolczuk emlékeztetett arra, hogy a magyar vezető a decemberi EU-csúcson ugyan nem vétózta meg a felvételi tárgyalások megkezdését, de arra számít, hogy még bőven lesz alkalma megtorpedózni a folyamatot. Nem is titkolja törekvését. A támogatási csomagnak pedig ott, helyben keresztbe tett.
Az elemző megjegyezte, hogy a kormányfő igen rafinált. Ismeri a játékszabályokat, képes megakadályozni, hogy jó jelöltet találjanak Michel utódjaként, illetve, hogy konszenzus jöjjön létre a kérdésben. Vagy ha mégis, akkor el tudja érni, hogy a kiszemelt politikus kellőképpen gyenge legyen. Célja az, hogy ne válasszanak meg senkit, illetve hogy amennyire csak lehetséges, megnehezítse az egyezséget.
Kétharmad elég a döntéshez, de Orbán nem szeretne erős európai intézményeket. Alighanem kisiklat minden észszerű javaslatot a Tanács elnöki tisztére. Viszont az EU-nak el kell érnie, hogy a soros magyar elnökség során napirenden maradjanak az olyan kulcstémák, mint Ukrajna támogatása, a bővítési folyamat átalakítása. Ám a magyar fél képes fél évre megbénítani az egész szervezetet. Erre az időszakra hatalmi légüres tér alakulhat ki.
Hiszen ha olyan állam látja el a posztot, amely nem akarja, hogy bármi is történjen az Unió belső reformja érdekében, ne alakuljanak át az intézmények, ne módosuljon a költségvetés, sem a felvételi politika, az sok jót nem vetít előre.
Politico
Az Európai Néppárt elnöke, rosszalja, hogy idő előtt lemond az EU-Tanács elnöke, mivel így lehet, hogy félévre Magyarország határozza meg, milyen határozatok szülessenek a testületben. Weber szerint Michelnek maradnia kellett volna, mert így szavatolta volna a folyamatosságot a június kontinentális választás után, miközben zajlanak a tárgyalások a vezető posztok betöltéséről.
A belga politikus egyik bizalmasa ezzel szemben megismételte, hogy júniusban nyugodtan határozni lehet az utódról, ezért nem lesz vákuum a soros magyar elnökség alatt. Azaz nincs szükség Orbánra a Tanács ideiglenes vezetőjeként. Nem kizárt egyébként, hogy Michel megpályázza von der Leyen székét a liberális frakció támogatásával. Előreláthatólag ugyanis előretörnek a keményen jobbos pártok, így a szabadelvűek tölthetik be a királycsináló szerepét.
Közben a Bizottság illetékes alelnöke kijelentette, hogy az Unióban nincsenek kifejezett autokráciák, ám egyes országok tekintélyuralmi forgatókönyvből dolgoznak, a közmédiát pártszócsővé alakítják, uralmuk alá vonják az igazságszolgáltatást és szétverik a civil társadalmat.
Jourová hangsúlyozta: nem szabad megengedni Putyinnak, vagy bármely más autokratának, hogy nyíltan beavatkozzon a demokratikus folyamatokba, bár az tény, hogy a pénzük jelen van a földrészen. A megoldás az, hogy a demokratikus politikusoknak bizonyítaniuk kell: képesen megoldani az emberek gondjait. Más szóval több Havelre van szükség, viszont kevesebb bábra, akit az orosz elnök mozgat.
Der Standard
Az újság brüsszeli tudósítója úgy gondolja, hogy le kellene mondania az Európai Tanács elnökének, mert a saját maga számára keresi a menekülő utat, miközben az EU hatalmas válsággal birkózik. Márpedig ezt azt bizonyítja, hogy Michel híján van a politikai érzéknek. A szerző, Thomas Mayer kifejti, hogy a politikus soha nem számított nagy koponyának a közéletben.
Sok kormányfőt idegesítette azzal, ahogyan az üléseket vezeti, nincsen különösebb programja, eléggé arctalan. Hajlik arra, hogy napirendi kérdéseknél ragadjon le, az meg a hatékonyság hiányának biztos záloga. Legújabban az a vád érte, hogy a túlzott hiúság vezérli. Gyakran fontosabb a számára, hogy ő kerüljön a középpontba és ügyeljen a karrierjére, mint az, hogy mi lesz a földrésszel.
Október 7. után képtelen egyértelműen elítélni a Hamászt. De most mindenen túltett azzal, hogy bejelentette idő előtti távozását, noha a közösség minden eddiginél keményebb és veszélyesebb időszak előtt áll. Radikális jobbratolódás fenyeget. Ilyen helyzetben a tisztségviselőknek megbízhatóságot és fegyelmezettséget kellene tanúsítaniuk, hogy biztonságot és stabilitást sugározzanak az embereknek.
Ehelyett Michelnek nincs jobb dolga, mint hogy teljesen váratlanul közölje: EP-mandátumot kíván szerezni. Kiteszi magát annak, hogy meggyanúsítják: csak magára gondol. Ily módon eléri, hogy „béna kacsa” lesz belőle. Ennélfogva gyorsan meg kellene válnia posztjától, amelynek nagy károkat okozott. Utódjelölt van bőven: pl. a volt finn, illetve dán kormányfő: Sanna Marin és Mette Frederiksen.
FT
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az utóbbi hét incidensei nyomán belobbanhat az egész Közel-Kelet, noha bizonyos értelemben a viszály már így is túlterjedt Izraelen. Irakban az Irán által támogatott milíciák több mint száz támadást hajtottak végre amerikai csapatok ellen, a huszik a Vörös-tenger kereskedelmi forgalmát veszélyeztetik, a Heszbollah Libanonból rendszeres tűzpárbajt vív az izraeli hadsereggel.
Viszont most a válság átlépheti az eddigi, nem hivatalos vörös vonalakat, hiszen Bejrútban drón végzett a Hamász egyik magas rangú vezetőjével és a Heszbollah választ ígért. Majd két nappal később az USA megölt egy iraki gerilla parancsnokot Bagdadban, márpedig a szervezetet Teherán finanszírozza.
Mindezek az események nagyban hozzájárultak a feszültség kiéleződéséhez. Épp ezért ajánlatos a visszafogottság minden oldal részéről. Az Egyesült Államok ugyanakkor mind jobban belebonyolódik a konfliktusba. De hogy támogatja a gázai rombolást, az aláássa tekintélyét az arab világban.
Ezért Washingtonnak mindenekelőtt azt kell elérnie, hogy mérséklődjön a helyzet az izraeli-libanoni határon. Messze nem biztos, hogy sikerül neki, de érdemes megpróbálni. Ám ettől még tény, hogy a háború kiszélesedése nagyon is lehetséges, ameddig Izrael ostromolja Gázát.
Reuters
A kommentár kiemeli, hogy a világ ugyan többes válsággal küszködik, de a dolgok a vártnál jobban is elsülhetnek a végén. Egyáltalán nem biztos, hogy Trump nyer. Biden esélyei megnőnek, ha továbbra is kedvezően alakul a gazdaság. És a volt elnök számítását keresztül húzhatják az ellene zajló perek.
Ha megbukik, az USA ráerősíthet az üvegházhatás elleni küzdelemre. Biden bizonyosan újabb szövetségeket hozna létre Ázsiában – Kína ellen. Az ukrán kilátások cseppet sem rózsásak, de egy sor uniós ország azon van, hogy megkerülje a magyar vétót a támogatás ügyében. Annak kevés az esélye, hogy Kijev teljesen ki tudja űzni az orosz csapatokat, de a Nyugat képes lenne együtt élni egy befagyott konfliktussal.
A Közel-Keleten a fő reményt az jelenti, hogy az amerikai elnök fokozza a nyomást Izraelre a civilek védelmében. De még a rossz eredmények sem csapják be az ajtót véglegesen. Ha Trump kerekedik felül, az arra késztetheti az európai államokat, hogy fejlesszék saját védelmi képességüket és megreformálják a döntéshozatali rendszert.
Viszont a jobboldali nacionalizmus akkor sem gyengül meg, sem Amerikában, sem Európában, ha Trump alulmarad. A gyenge gazdasági kilátás, az erősödő migráció és a középrétegek elbizonytalanodása termékeny talajt nyújt azoknak az erőknek, amelyek gerjesztik a gyűlöletet az idegenek és a kisebbségek ellen. Ám amíg a Nyugat nem tud válaszolni a kulturális válságra, addig a világ borotvaélen táncol.
Die Welt
Niall Ferguson úgy ítéli meg, hogy világ új hidegháborút él át: két szuperhatalom áll egymással szemben, az USA és Kína, a fejlődő államoknak viszont nincs semmilyen beleszólásuk a dolgokba. A tekintélyes amerikai történész egyáltalán nem tarja kizártnak, hogy Peking megindul Tajvan ellen, hiszen hadserege továbbra is gyakorol a szigetország közelében. És a szombati választások után könnyen lehet, hogy a kínai vezetés blokádot rendel el.
Ugyanakkor az Egyesült Államok Tajpej oldalára áll, noha valójában nemigen tudja megvédeni. Potenciálisan a 3. világháború a tét, így változatlanul igaz, amit egykor Roosevelt elnök mondott: jó a békés hang, de azért nem árt kézközelben tartani a nagy gumibotot. Csak éppen Washington Post az ellenkezőjét csinálja.
Ami a németek felfogását illeti, hogy ti. a kereskedelem jó irányba tereli a kínai felet, nem vált be, igazából a nyugati gazdaságok kerültek nyomás alá. A bipoláris világban összefog Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea, mint a demokrácia ellenségei. Készek mindenre céljaik érdekében. A Nyugatnak viszont nincs érdemi válasza, amit mond és tesz, az tele van ellentmondásokkal.
De ha Trump kerül hatalomra, akkor vége ennek a világnak, szétesik, befellegzett a Pax Americananak. Viszont ha az emberek azt érzékelik, hogy nincs igazán elszántság a szabad társadalom alapelveinek megőrzésére, akkor hajlanak mind inkább alávetni magukat autoriter politikusoknak. Fel kellene mutatni a Felvilágosodás eszményeit.
Nagy gond, hogy az új nemzedékeknek már fogalmuk sincs, milyen volt a nácik alatt vagy a Szovjetunióban élni. Milyen rémületet váltott ki, amikor valaki éjjel háromkor dörömbölt az ajtón.
Economist
Átalakulnak az erőviszonyok Európában. Jön fel a Kelet, Németország esik vissza. Már messze nem igaz, hogy a Berlin-Párizs-tengely szabja meg az események menetét. Scholz nem tudott Merkel örökébe lépni. Sokan remélték, hogy akkor majd Marcon veszi át az irányító szerepkört, de ő meg a törékeny hazai állapotokkal küszködik. Persze ha összefognának, még mindig meg lenne a kellő befolyásuk, csak éppen arra kevés a példa.
Hogy éppen ki a hangadó a földrészen, az attól függ, miről van szó. A Kelet befolyása főként Ukrajna megsegítése, illetve a bővítés kapcsán erősödött meg. Viszont a súlypont lényegesen eltolódik kelet felé, ha – akár évtizedek múltán – bekerül a 9 jelölt ország. De a keleti kormányok nagyon is felkarolták a francia elnök ötletét, hogy meg kell teremteni a kontinens stratégiai autonómiáját.
Ugyanakkor a térség tekintélyének sokat ártott, amikor Varsó és Pozsony lezárta a határokat az ukrán agrárexport előtt. A német koalíció viszont lassabban reagál, mint ahogy a dolgok haladnak az EU-ban. Ez pedig azzal jár, hogy Berlin kevésbé tud beleszólni a dolgokba. A vákuum legnagyobb haszonélvezője alighanem a Bizottság, amely jobban tudja akaratát érvényesíteni a pénzek elosztásakor. Ezt használta ki, amikor befagyasztotta Magyarország és Lengyelország támogatását. Orbán eredetileg 30 milliárd euró miatt zúgolódott.
De most veszélybe kerülhet az amúgy is bizonytalan közmegegyezés a liberális értékek és a jogállam alátámasztására. Ha Trump lesz a befutó, azt általános rémület fogadja.
Daily Telegraph
Egy brit katona szakértő azt mondja, hogy simán le kell lőni azokat az orosz drónokat, amelyek Németországban az ukrán páncélosok, illetve más katonák felkészítését kémlelik ki. Hamish de Bretton-Gordon, az 1. brit harckocsi ezred volt parancsnoka nem tudja, honnan vezérlik ezeket a repülő szerkezeteket, de még az sincs kizárva, hogy több ezer kilométert tesznek meg, amíg elérnek a cél fölé.
Csak éppen semmilyen katonai ok nincs rá, hogy ne lőjék le őket. Nem szabad ugyanis ismét abba a hibába esni, hogy a Nyugat félreértelmezi a kölcsönös segítségnyújtást előirányzó 5-os számú NATO-paragrafust, hiszen Moszkva láthatólag új hidegháborúba kezd bele. Ám meg kell akadályozni az újabb konfliktust.
A szerző egyetért a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal elnökével, miszerint a katonai szövetségnek három éve van, hogy elkerülje a háborút. Viszont ha engedi, hogy Putyin növelje mozgásterületét Európában, az lehetővé teszi, hogy Kreml jelentős hírszerzési értesülésekhez jusson katonai erejéről. És ha eltűri a drónos felderítéseket, akkor Putyin arra a következtetésre juthat, hogy a Nyugatot sokkal inkább érdeklik az idei választások, semmint az, hogy amennyire csak lehet, segítse az ukránokat.
Süddeutsche Zeitung
Teljesen mindegy, hogy a német kormány szállít-e „Taurus” cirkálórakétákat Ukrajnának, nincs csodafegyver az agresszorral szemben, a megoldás egészen másutt kínálkozik – mutat rá a brüsszeli tudósító, Daniel Brössler. A fronton lehangoló a helyzet, mi több, civilek sokaságát veszélyeztetik nap mint nap az orosz dróntámadások. És Putyin nem adja jelét, hogy fáradna. Nyilvánvalóan kész még több katonát a halálba küldeni.
Scholz idáig főleg azért nem adott igen korszerű fegyvereket Kijevnek, nehogy az oroszországi célpontok ellen használja azokat. De a kormányfő nem is tudna elég cirkálórakétát vagy harckocsit küldeni, mert ezekből nincs elég. Az ukránoknak egyébként is leginkább munícióra van szükségük, attól függ a sorsuk. És mivel a tét az egész földrész jövője, továbbá Amerika figyelmét elvonja a választás, Európának többet kell tennie. A támogatás már így is jócskán visszaesett és ezen sürgősen változtatni kell.
FT
Fico számára igen jól jönne, ha szövetségese lenne az elnök, miután Pellegrini, a pozsonyi törvényhozás első embere jelezte, hogy megpályázza a tisztséget. A kormányfő ily módon bebetonozhatná hatalmát. A választás márciusban lesz. A hivatalban lévő államfő, Caputová többször is bírálta Ficót, például azért, mivel az fel akarja számolni a korrupcióellenes ügyészséget.
A terv nyugtalanítja a nyugati partnereket, akik attól félnek, hogy a politikus meggyengíti az EU egységét és megtámogatja Orbán Viktor oroszbarát álláspontját. A Bizottság közölte, hogy kivizsgálja, mennyire áll összhangban a lépés az uniós szabályokkal.
FAZ
A szlovák miniszterelnök megszabadulna a különleges ügyészségtől, a parlamentben gyorsított eljárással igyekszik lezavarni a vitát. Ám nem csupán az ellenzék, hanem az EU és az Európai Ügyészség is gyanakodva figyeli a büntetőtörvénykönyv tervezett módosítását, különösen azért, mert a jövőben sokkal nehezebb lenne üldözni a korrupciós bűncselekményeket. A vita eredménye jogállami eljárás lehet, magyar és lengyel mintára.
Az ellenzéki pártok obstrukcióval próbálkoznak, és számítanak Caputová vétójára, bár azt egyszerű többséggel felülírhatja a törvényhozás. Vannak tüntetések is. Közben Fico a Statisztikai Hivatal, valamint az egészségbiztosítás vezetését is ki akarja cserélni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >