Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Izrael gázai háborúja nem népirtás, de arányos-e?
Fareed Zakaria a Washington Postban nem ért egyet azzal, hogy Izrael népirtást követ el Gázában, viszont abban már egy cseppet sem biztos, hogy arányos a visszavágás a zsidó állam részéről. Vagyis, hogy a rombolás pont ugyanolyan mértékű, mint amekkorát a Hamász okozott október 7-én, illetve hogy az izraeli hadsereg eléggé körültekintően igyekszik elkerülni a polgári áldozatokat. Véleményét alátámasztják a károkról érkező különböző jelentések. Ráadásul a bombázásokat az igen népszerűtlen Netanjahu-kabinet rendelte el, amely próbálja menteni a renoméját. Az az érdeke, hogy minél tovább tartson a háború, mert akkor elodázódik a számonkérés. Azaz hogy miért hagyta figyelmen kívül a jelzéseket a közelgő terrorakcióról. Elszúrta a stratégiát október 7. előtt, most pedig a maximális erőt veti be. Izrael demokrácia, nyílt társadalom, ezért egy nap szembe kell néznie azzal, mértéktartó volt- a gázai hadművelet során. Az ország barátainak segíteniük kell ebben, nehogy Izrael szégyennel és sajnálkozással legyen majd kénytelen visszatekinteni erre az epizódra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
705-ből 120 EP-képviselő csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy Orbán Viktor „elfogadhatatlan húzásai”, valamint a magyar demokrácia állapotának romlása miatt fosszák meg szavazati jogától Magyarországot. Az Európai Parlament elnökének küldött levél kiemeli, hogy lépni kell az uniós értékek védelmében.
Leginkább az verte ki a biztosítékot, hogy a magyar kormány visszalép a demokrácia területén, illetve amit Orbán művelt az éppen egy hónappal ezelőtti csúcson. A Tanács mindazonáltal reméli, hogy sikerül egyezségre jutni, ám Strasbourgnak fogy a türelme. Épp ezért a törvényhozók sürgetik, hogy hat év után végre lépjen új szakaszba a 7-es paragrafus alapján zajló procedúra, ami azt jelentené, hogy az unió vezetői egyhangúan kimondják: a magyar fél súlyosan és tartósan megszegi az alapelveket.
Ezután következne a 3. szakasz, vagyis a Tanács voksolna a szavazati jog felfüggesztéséről. Itt már kétharmad elegendő volna az elfogadáshoz. Az indítványt támogatta a négy nagy pártcsalád, ám az egész aláírásgyűjtő akció elindítója, a finn néppárti Sarvamaa szerint mielőbb a Közgyűlés elé kellene a kérdést, és akkor ott kiderülne, összesen hányan értenek egyet a retorzióval.
Az EP előtt van egy nem kötelező állásfoglalás, és a finn politikus szerint lehet, hogy abba belefoglalnák a követelést a 7-es paragrafus ügyében. Ám ennél többet a törvényhozás nem tehet, mert a döntés joga a Tanácsnál van. Csakhogy Meloni és Fico aligha áll be az elképzelés mögé, mivel az másodrangú taggá fokozná le Magyarországot.
FT
Elképzelhető olyan kompromisszum Budapest és Brüsszel között az ukrán támogatás ügyében, amelyet mindkét fél győzelemként tud eladni saját közönségének. Az EU most olyan megoldáson dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy félidőben felülvizsgálják a 4 éves csomagot, de bármelyik tagállam „meghúzhatja a vészféket”, ha úgy gondolja, hogy bármi gond van Kijev részéről a források felhasználásával.
Ezáltal el lehetne kerülni, hogy Orbán évente tudjon vétózni. A magyar fél már jelezte, hogy alighanem meg fog felelni neki a javaslat. És úgy állíthatja be, hogy engedményt csikart ki. Uniós illetékesek ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy a kormányfő még módosítja véleményét a döntőnek ígérkező február 1-i Tanácsülés előtt. Vagy további kívánságokkal rukkol ki, vagy egyszerűen visszalép az előzetes egyezségtől.
Ám a tárgyalások legtöbb részvevője jól észrevehetően optimistább, mint volt a múlt hónapban lezajlott állam- és kormányfői tanácskozás után.
FAZ
Az enyhülés első jelei mutatkoznak Magyarország és Ukrajna között. A két külügyminiszter jó két hét múlva Ungváron találkozik, a háború kezdete óta először, hogy előkészítse Orbán és Zelenszkij megbeszélését. Ám már befutott olyan jelentés, miszerint a magyar kormány eláll a vétótól a segélycsomag kapcsán. Azaz kirajzolódik a közeledés. Ennek hátterében az áll, hogy Kijev a Bizottság ösztökélésére módosította a nyelvhasználati törvényt.
Euractiv
Fokozódik a nyomás, hogy Magyarország adja fel a vétót és így elháruljon az akadály Ukrajna finanszírozása elől. Egy brüsszeli illetékes kijelentette, hogy zajlanak tárgyalások és ez már önmagában kedvező. Ám emellett vizsgálják azt is, milyen alternatíva kínálkozik, ha Orbán mégis köti az ebet a karóhoz. De a cél az, hogy olyan megoldásra jussanak, amelyet mind a 27-en megszavaznak.
A nyilatkozó ugyanakkor elismerte, hogy vannak kormányok, amelyek számára csak nehezen elfogadhatóak az előterjesztett magyar kívánságok. Közben Meloni azon dolgozik, hogy meggyőzze magyar kollégáját: adja fel az ellenkezést és javítsa viszonyát Zelenszkijjel.
Politico
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szóvivője elismerte, hogy folynak egyeztetések Orbán Viktorral a lehetséges belépésről, ám a magyar vezető ez idáig nem kérte, hogy csatlakozhasson a frakcióhoz a Fidesz. A magyar kormány honlapján azt olvasni, hogy a zajlanak a tárgyalások.
Csakhogy ellentétek forrása a szoros magyar-orosz viszony, valamint az invázió ügyében elfoglalt magyar álláspont. Az ECR-ben, amelynek két fő ereje a Meloni-féle Olaszország Fivérei, valamint Kaczynski PiS-e, egyes pártokról úgy hírlik, lásd a spanyol Voxot, hogy örülnének a Fidesz tagságának. Mérsékeltebb tömörülések, mint a csehek viszont ellenzik a bővítést, noha a magyar képviselőkkel bizonyosan még erősebb lenne június után a csoport.
Frankfurter Rundschau
Az európai liberálisok igyekeznek megakadályozni, hogy lecsússzanak a júniusi választáson, csak éppen nehezen tudnak közös irányvonalat kialakítani. A frakcióvezető, Stéphane Séjourné, akiből éppen most lett külügyminiszter az új francia kormányban, arra figyelmeztetett, hogy az EU kormányozhatatlanná válhat.
A populisták és a jobboldali radikálisok ugyanis megerősödhetnek és így megakadályozhatják, hogy az unióbarát pártcsaládok cselekvőképes szövetséget alkothassanak. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy fennmaradhat a Néppárt, a szociáldemokraták és a szabadelvűek koalíciója.
Az előrejelzések ugyanakkor igen biztatóak a szélsőjobbos ID, illetve a nemzeti-konzervatív EKR szempontjából. Akár a 3. legerősebb csoportot alkothatják Strasbourgban. Franciaországban a felmérések alapján Le Pen kenterbe veri Macront. Séjourné ugyanakkor a lengyel példa alapján azt hangoztatja, hogy nem lehetetlen megverni a demagógokat. És a liberálisok jól állnak a szlovákoknál, románoknál, valamint a bolgároknál is. Ezért a francia vezető bízik abban, hogy a liberálisok királycsinálók lesznek a követező Európai Parlamentben.
The Times
Az ukránok szinte mindent megpróbálnak, ha meg akarják úszni a katonai szolgálatot. Ezt tapasztalta Kárpátalján a hármas határ mentén a kiküldött tudósító. A hadkötelesek, 18 és 60 év között nem hagyhatják el az országot, hacsak nincs rá engedélyük. A fronton egyre nehezebb a helyzet, a nyugati támogatás inog. Ezért sokan igyekeznek illegálisan külföldre, Magyarországra, illetve Romániába átjutni.
A határőrök a háború kezdete óta több mint 17 ezer dezertőrt vettek őrizetbe a régióban. Viszont mivel már 70 ezerre becsülik a halottak számát, és több mint 100 ezer a sebesült, továbbá a kormány le akarja vinni a sorkatonaság alsó korhatárát, várhatóan nő azoknak a száma, akik nem szeretnének harcolni.
Mostanában leginkább azzal kísérleteznek, hogy embercsempészek átvezetik őket a határon, vagy a Tiszán. Az ár 3500 és 5 ezer dollár között van. Csakhogy a biztonsági szervek drónokat, hőérzékelő kamerákat, éjjel látó készülékeket vetnek be. Akit elkapnak, az általában 70 és 172 dollárnak megfelelő bírságot köteles fizetni. A csempészekre viszont akár öt évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni, igaz, általában felfüggesztve kapják a büntetést.
Ugyanakkor egy csomóan azért próbálkoznak, mert koruknál fogva még nem lehet őket mozgósítani, viszont szeretnének külföldön dolgozni. Mások mindenüket elvesztették, nem tudnak megélni, és követnék a családjukat.
Wall Street Journal
A vezércikk lelkesen üdvözli, hogy Biden végre rászánta magát a huszik elleni csapásra, de alighanem további támadásokra is szükség lesz, miközben Irán a háttérből figyel. Téved, aki óv az eszkalálódástól, hiszen a viszály már elmélyült. A kérdés csupán az volt, meddig tűri Amerika a kereskedelmi hajózás, illetve saját haditengerészetének veszélyeztetését.
Washingtonnak cselekednie kellett, ha azt akarta, hogy a figyelmeztetései többet számítsanak pusztába kiáltott szónál. A huszik most megfizetnek a kalózkodásért. De a katonai erejük sokkal nagyobb, mint amekkora károkat most szenvedtek. Ezért az Egyesült Államok csak azt üzenheti nekik, hogy jóval rosszabbul járnak, ha legközelebb megint próbálkoznak.
Teherán fegyvereket ad a gerilláknak és hírszerzési értesülésekkel látja el őket a hajózásról a Vörös-tengeren, illetve az Ádeni-öbölben. Káoszt akar, és nem érdekli, ha megugranak az olajárak, mint ahogy szövetségesét, Moszkvát sem, hiszen mind a kettő exportőr. Az Iszlám Köztársaság próbára teszi a Fehér Ház elszántságát, viszont aki békésebb világot szeretne, annak remélnie kell, hogy ez csupán a kezdet volt és a Biden-kormányzat a jövőben keményen visszavág.
Guardian
A szerkesztőség félőnek nevezi, hogy a huszik elleni fellépés nem gátolja, hanem éppen ellenkezőleg: elősegíti a válság tovaterjedését. Hiszen egy olyan regionális viszály bontakozik ki, amelynek nem lehet egykönnyen véget vetni. És hát a helyzet az, hogy a gázai háború már túllépett Izrael határain. A kérdés az, meddig jut el, és mennyire lesz súlyos.
A 16 huszi célpont ellen indított 60 támadás célja az volt, hogy megtizedelje a gerillák erejét, nem arra törekedett, hogy kiiktassa a fenyegetést. Sem Washington, sem Teherán nem szeretne közvetlen összecsapásba keveredni. Teherán számára jobb, ha a szövetségesei harcolnak, neki az sokba nem kerül.
A Vörös-tengert azonban nem lehet különválasztani Gázától. A huszik az állítják, hogy csak olyan hajókat vesznek célba, amelyek valamilyen úton-módon kapcsolatban vannak Izraellel. Úgy állítják be, hogy a palesztinok érdekeit képviselik. Hogy megütköznek az Egyesült Államokkal, az erősíti hazai pozícióikat, de a régióban is. Amerika és Nagy-Britannia ugyanakkor bizonyosan úgy érzi, hogy nem hagyhatja annyiban.
A jelek szerint a jemeni terrorcsoportot csak megerősítette az évek óta tartó háborúskodás a szaúdi egységekkel. És nem valószínű, hogy az amerikai fellépés elriasztaná őket. Egyidejűleg növekszik a veszélye, hogy az Irán-barát milíciák fokozzák a rajtaütéseket az amerikai erők ellen. Viszont addig nem lesz nyugalom a térségben, amíg Gázára hullnak a bombák. Az egész régió érdekében tűzszünetet kell kötni és el kell engedni a túszokat.
Bloomberg
Legalább kétféle nézőpontból lehet megítélni a huszik elleni amerikai-brit támadást: az egyik úgy véli, hogy az elkerülhetetlen volt, részben politikailag, részben pedig mivel helyre kell állítani a nyugati elrettentő erőt. Nehogy Irán és meghosszabbított karjai, a terrorcsoportok újabb rajtaütéseket hajtsanak végre – írja elemzésében Marc Champion.
A másik megközelítés hívei azon lamentálnak, hogy kevés a siker esélye és csak súlyosbodik a válság. Valójában a dolog úgy áll, hogy a tempót egy haramia szervezet diktálja, de biztosan nem lehet egyhamar kiiktatni. Így a Vörös-tenger afelé tart, hogy hadiövezet legyen. Ez pedig alaposan kihathat a világpiacra.
A Hamász, Irán és szövetségeseik azon fáradoznak, hogy fokozódjon a bizalmatlanság, valamint a gyűlölet Izraellel és az USA-val szemben. Így Szaúd-Arábia és Egyiptom kénytelen legyen elhatárolódni a zsidó államtól.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának egyik elemzője úgy látja, hogy a huszik nem állnak le, az amerikaiak viszont visszavágnak, mert egyben jelezni kívánják Teheránnak, hol van a vörös vonal, és hogy annak érvényt is szerez.
Washington Post
Fareed Zakaria nem ért egyet azzal, hogy Izrael népirtást követ el Gázában, viszont abban már egy cseppet sem biztos, hogy arányos a visszavágás a zsidó állam részéről. Vagyis, hogy a rombolás pont ugyanolyan mértékű, mint amekkorát a Hamász okozott október 7-én, illetve hogy az izraeli hadsereg eléggé körültekintően igyekszik elkerülni a polgári áldozatokat.
Véleményét alátámasztják a károkról érkező különböző jelentések. Ráadásul a bombázásokat az igen népszerűtlen Netanjahu-kabinet rendelte el, amely próbálja menteni a renoméját. Az az érdeke, hogy minél tovább tartson a háború, mert akkor elodázódik a számonkérés. Azaz hogy miért hagyta figyelmen kívül a jelzéseket a közelgő terrorakcióról.
Elszúrta a stratégiát október 7. előtt, most pedig a maximális erőt veti be. Izrael demokrácia, nyílt társadalom, ezért egy nap szembe kell néznie azzal, mértéktartó volt- a gázai hadművelet során. Az ország barátainak segíteniük kell ebben, nehogy Izrael szégyennel és sajnálkozással legyen majd kénytelen visszatekinteni erre az epizódra.
Következő cikk: Diktátor lesz-e Trump – ha újrázik 2024-ben?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >