Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Biden újraválasztási esélyei jobban, mint ahogy az látszik
Az Economist legalábbis így ítéli meg. A gazdaság ugyanis hamarosan jó eredményeket hoz, és ez döntő lehet, noha jelenleg csaknem 60 % elégedetlen a dolgok állásával. De már gyorsan esik az infláció, erős a növekedés, a tőzsde szárnyal, és a jegybank várhatóan 1 %-kal csökkenti az alapkamatot. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaság pillanatnyi állapota nagymértékben befolyásolja, hogy kire voksolnak az emberek – és mire odajutnak, elfelejtik korábbi elégedetlenségüket. Márpedig pl. az olaj ára az idén folyamatosan megy lejjebb, azaz olcsóbb lesz tankolni. Továbbá nemigen van szabad munkaerő, ez pedig nyomja fel a reálbéreket. Azaz Biden hiába van jelenleg lemaradva a felmérésekben Trump mögött, a gazdaság folytán hátszélben haladhat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Lengeti a kalapját az Európai Tanács elnöke előtt a portál, mivel Michel egyedül végrehajtotta az ördögien ravasz tervet: megmentette Ukrajnát és az európai egységet, amikor visszazavarta az ogre Orbán Viktort annak otthoni odújába.
Rávette ugyanis a munkatársait, hogy készítsenek olyan elemzést, amely gazdasági Armageddont vázol Magyarország számára, majd a dokumentumot kiszivárogtatta a Financial Times-nak. Ily módon az ET első embere totálisan megalázó megadásba kényszerítette bele Orbánt.
Sajnos azonban az európai gazdák a jelek szerint nemigen ismerik fel, milyen briliáns volt az eljárás. A dühüket nem más fokozza, mint a magyar kormányfő, aki többükkel személyesen találkozott Brüsszelben. És akinek a talpnyalói aktívan segítik a tiltakozó mozgalmat.
Neue Zürcher Zeitung
Joschka Fischer azt mondja az AfD-ről, hogy Németországban egyszer már végzetesen alábecsültek egy ilyen pártot, a vezérével együtt. A következmények máig fájdalmasak, ő meg nincs annyira mazochista, hogy úgy gondolja: próbálják meg még egyszer.
A nagy tekintélyű volt zöld külügyminiszter és alkancellár azt kérdezi, ki gondolta volna, hogy Európában ismét lehetséges háborút vívni az uralomért? De megint ott tartunk, hogy nagyhatalmak versengenek egymással. A helyzet teljesen instabil, Putyin a 19. századba forgatta vissza a történelem óráit.
És nem áll meg, céljaként szóba jöhet Moldova, hiszen a szovjet birodalmat igyekszik visszaállítani. Ám nem szabad tétlenül nézni, bármennyire is ajánlatos az óvatosság. Mindent meg kell tenni, hogy Ukrajna nyerjen. Az alternatíva ugyanis minden, csak nem épületes, ezért közösen vissza kell verni a fenyegetést.
A demokráciát azonban veszély fenyegeti a Közel-Keleten is, hiszen a Hamász azért hajtotta végre a mészárlást, hogy a védtelenség érzetét keltse az izraeliekben. Aligha egymaga találta ki. Ezért újra kell értékeli Irán szerepét, hiszen terrorcsoportok hálózatot alakította ki. És szorosra fonja a kapcsolatokat Oroszországgal, valamint Kínával.
New York Times
Lelkesedik Biden most formálódó közel-keleti doktrínájáért Thomas Friedman, aki 3 Pulitzer-díjat is kapott a régióról készült írásaiért. Úgy véli, hogy az elnök helyesen ismerte fel: teljesen újfajta megközelítésre van szükség, mert különben elrákosodik a viszály, megerősödik Irán és Amerika még kevésbé lesz képes hatni az események menetére.
Az első törekvés az, hogy igen határozottan kell válaszolni Teheránnak, ideértve, hogy keményen meg kell torolni az általa fenntartott terrorcsoportok rajtaütéseit a régióban. A másik, hogy Washington azonnal lépéseket kell tennie a palesztin állam megteremtésére. Azaz az USA elismerné, hogy szükség van egy ilyen demilitarizált képződményre Ciszjordániában, illetve Gázában, de csak akkor, ha ahhoz megfelelő palesztin intézmények állnak rendelkezésre. Olyanok, amelyek képesek megakadályozni bármiféle fenyegetést Izraellel szemben.
Végül pedig jócskán ki kell bővíteni a biztonsági szövetséget Szaúd-Arábiával, ami magában foglalja Rijad és Tel Aviv kapcsolatainak rendezését. De ennek feltétele, hogy az izraeli vezetés fogadja el a palesztin állam megteremtését, élén a Palesztin Hatósággal.
Október 7. folytán az Egyesült Államok felismerte, hogy nem maradhat tétlen a mullahokkal szemben. Szerencsére Biden van annyira jártas a külpolitikában, hogy átlásson a szitán, vagyis, hogy Netanjahu próbálja befűzni, nehogy szóba jöhessen a palesztinok önálló állama. Pedig Izrael jelenleg vesztésre áll három fronton is.
Az egyik, hogy a Hamász borzalmas támadása ellenére a zsidó államot marasztalják el a rengeteg gázai áldozat miatt. A második, hogy az ország jelenleg nem képes szavatolni saját maga biztonságát. A harmadik, hogy négy oldalról is fenyegetik a Teherán-barát fegyveres csoportok.
A Biden-doktrína azonban képes elrettenteni Iránt, továbbá elvezethet egy olyan palesztin államhoz, amelynek léte, működése összhangban van Izrael biztonsági igényeivel és megteremti az izraeli-szaúdi viszony rendezésének feltételeit
Washington Post
Kétszer is a Keresztapa c. film jutott eszébe Fareed Zakariának, a lap tekintélyes külpolitikai szerkesztőjének, amikor azt mérlegelte, mi lenne a megfelelő válasz az USA részéről Iránnal szemben, miután Jordániában dróntámadás következtében életét vesztette 3 amerikai katona.
Az egyik az, hogy az Egyesült Államok úgy járt, mint a már idősödő Michael Corleone, csak Washington nem a maffiából, hanem a Közel-Keletről próbált kiszállni, de az visszahúzza. Hiszen megerősödtek a Teherán által támogatott milíciák, ily módon az Iszlám Köztársaság nagy befolyást élvez a térségben. És Amerika bármennyire is szeretné elkerülni a helyzet súlyosbodását, el kell döntenie, mekkora erővel kíván visszavágni.
Ha keményen reagálna, az hiba volna, hiszen a másik fél célja pont az, hogy minél nagyobb legyen a zűrzavar és Biden, illetve Izrael stratégiai hibákat kövessen el. Ha Irakot választja terepnek, akkor ezzel hozzásegítheti Iránt, hogy az teljesen átvegye ott az ellenőrzést. Azaz még jobban megrendülne az amerikai biztonsági rendszer az Öböl mentén.
A leghatásosabb az volna, ha a Fehér Ház megmutatná, hogy hadserege igen erős, de egyidejűleg lépéseket tenne Izrael biztonságának megerősítésére, illetve a palesztin állam megteremtésére. A kettős válasszal lehetne a leginkább semlegesíteni az USA ellenségeit.
A másik jó tanács különben az a Keresztapából, hogy sosem szabad lebecsülni az ellenfelet, mert az befolyásolja a döntést.
Guardian
A Human Rights Watch volt igazgatója helyesli, hogy az amerikai kormányzat szankciókkal sújtott több erőszakos izraeli telepest, ám bajnak minősíti, hogy nem tettek feketelistára olyan illetékeseket, akik elősegítik a jogsértéseket, ideértve a kormány két szélsőséges miniszterét. Ugyanakkor az is negatív, hogy egyáltalán nem érinti a sokkal súlyosabb gázai válságot.
Kenneth Roth, aki jelenleg vendégprofesszorként a Princetoni Egyetemen oktat, úgy látja, hogy a washingtoni megtorlás azt tükrözi: az USA egyre elégedetlenebb Netanjahu, illetve a szélsőjobbos kabinet kemény vonalával. Csak éppen ami Ciszjordániában folyik, azt össze nem lehet mérni a gázai borzalmakkal. Viszont a telepesek csak azért szeghetik meg a jogot, mert az izraeli hatóságok a kisujjukat sem mozdítják a törvénytelenségek láttán.
Biden jól látja, hogy az illegális települések és előőrsök a palesztin állam megteremtésének útjában állnak. És az erőszak végképp aláássa a békés rendezést Viszont az elnök továbbra sem ismeri el, hogy a zsidó állam apartheidet alkalmaz a palesztinok milliói ellen. Netanjahut azonban tettekkel kell jobb belátásra bírni. És ez vonatkozik azokra a tábornokokra is, akik óriásbombákat dobtak le a gázai civil lakosságra, illetve megtagadják a segélyszállítmányok bejutását az övezetbe.
The Times
Változott a háború, ezért Zelenszkijnek újra ki kell találnia magát – hangsúlyozza Mark Galeotti, a londoni Majak kockázatelemző alapító igazgatója, aki már több mint 20 könyvet írt Oroszországról. Emlékeztet arra, hogy az elnök a legrosszabbkor rúgta össze a patkót a vezérkari főnökkel és sokan félnek attól, hogy államfőnek jobb, mint politikusnak.
Az ellentétek forrása részben az, hogy mi legyen a stratégia. A tábornok nem fogadja el, hogy a politika beleszóljon a katonai döntéseibe, illetve a személyi kinevezésekbe. Ráadásul sokkal népszerűbb, mint az államfő. Ezt mutatja, hogy a közvélemény nem őt okolja az elakadt offenzíváért.
Ugyanakkor az elemző felhívja a figyelmet, hogy a háború tétje már nem az ország túlélése. Nem kell többé attól félni, hogy az oroszok beveszik Kijevet. Katonai tervezők abból indulnak ki, hogy az inváziós erők megrekednek az Ukrajnát kettéválasztó Dnyipro keleti partján.
Az ukrán elképzelés az, hogy a fegyveres erők az idén felkészülnek és jövőre meglódulnak. De addig kemény lesz, hiszen nincs elég muníció, ám a drónoknak köszönhetően Kijev meg tudja mutatni, hogy képes visszavágni. Zelenszkij ugyanakkor politikailag támadhatatlan, viszont lehet, hogy jelenleg új forgatókönyvet ír saját magának is, mert nem biztos, hogy az eddig szerep a jövőben is beválik.
Der Standard
Putyin a jövő hónapban nem választást akar, célja az, hogy megkoronázzák – nyilatkozta Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem professzora. Erre utal, hogy most először több napon át tart a szavazás, ami azt jelenti, hogy jócskán lehet majd manipulálni. Az egyetemek alkalmazottait, a hadsereg tagjait és az állami üzemek munkatársait kényszerítik, hogy fényképezzék le a szavazócédulát és ezzel bizonyítsák: jó helyre húzták meg az ikszet.
A szakértő azt mondja, hogy az elnök nem bolond, de főleg a nemzetközi politikában a saját, külön világa szabja meg a tetteit. Azt pedig hiányos, illetve téves információk befolyásolják, nem beszélve a személyes érzelmektől, és azok bizony több területen is messze vannak a valóságtól.
Ugyanakkor nem jött be a nyugati szankciós politika, mert az orosz gazdaság felkészült rá, és minden várakozással ellentétben ellenállónak bizonyult. Ráadásul Moszkva sokszor meg tudja kerülni a korlátozásokat.
Economist
Mi az ördög történik Lengyelországban? – kérdi a folyóirat, miután az új kormány keményen próbálja lerombolni a korábbi, illiberális uralom pilléreit, ám az eredmény: alkotmányos káosz. A PiS azzal vádolja Tuskot, hogy az átgázol az alaptörvényen. Jogi szakértők szintén megkérdőjelezik a koalíció taktikáját.
A közintézmények megosztottak. A tét az, mennyire lehet visszaállítani a normákat, amiket letarolt egy populista vezetés. A Jog és Igazságosság politikai aknamezőt hagyott hátra – mondja a Polityka Insight nevű varsói agytröszt egyik munkatársa. És egy-két robbanószerkezet óhatatlanul működésbe is lép. Viszont bármennyire is nemes cél - a bejárt csatornák megkerülése veszélyes precedenst teremt, mármint hogy ellenőrizetlen többségi kormányzás alakul ki.
Ezzel együtt politikailag hozzáértőnek tűnik a miniszterelnök taktikája. Határozottsága sokaknak tetszik. És a három párt abban mindenképpen egyetért, hogy rendet kell tenni. Ezért aligha hagy alább a lendület, hogy felszámolják az előd örökségét. Kaczynskiék az idén várhatóan csak még több teret vesztenek, mind a helyi, mind az európai választáson.
FAZ
Dudának választania kell, mert nem fogadja el a PiS vereségét, ám tőle függ, hogy az ország merre halad tovább – mutat rá a varsói tudósító, Gerhard Gnauck kommentára. Az mindenesetre új, hogy a bukott kormány képviselői, illetve hívei nem akarják átadni a hatalmat.
A Jog és Igazságosság rájött, hogy ellent tud állni mindenhol, ahol a törvények elferdítésével és részben új intézmények, illetve szabályok segítségével pozícióban hagyta segédcsapatait, és így meg tudja nehezíteni a győztesek dolgát. Vonatkozik ez még az igazságszolgáltatásra is. Ily módon azonban két rendszer, két párhuzamos világ jön létre, amelyben az egyik bírái nem fogadják el a másik által hozott ítéleteket.
A közmédia megszerzéséért folyó harc már a bíróságok elé került. Itt csak egy új sajtótörvény segíthet. Kaczynskiék persze nem lennének annyira sikeresek, ha nem állna mellettük az államfő. Ám annak figyelembe kell vennie, hogy a nép már döntött, és most neki is határoznia kell, hogy hova áll.
Der Standard
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző úgy látja: lehet, hogy a szélsőséges Szabadságpárt megnyeri az őszi választásokat, de egyáltalán nem biztos, hogy annak vezére lesz a kancellár, mert itt még lesz mozgástere az államfőnek. Hans Rauscher egyáltalán nem veszi biztosra, hogy Van der Bellen Kickl-t bízza meg a kormány megalakításával.
Felkérheti a mostani koalíciót, hogy maradjon hivatalban, amíg a pártok egyeztetnek a kiútról. Itt azonban fennáll a kockázat, hogy az új parlamentben összejön a többség a bizalmatlansági indítvány elfogadásához. Vagy, ami még valószínűbb, hogy a Néppárt hajlandó összeállni az FPÖ-vel, ezért kilép a mostani szövetségből.
Ám az elnök erkölcsi nyomást gyakorolhat a konzervatívokra. Pl. úgy, hogy figyelmezteti őket: az EU három napja ért türelme végére az olyan szabotőrökkel szemben, mint Orbán Viktor és Kickl ugyanez a kategória. Amit az Ausztria-erődről kifejt, az gazdasági öngyilkossággal ér fel.
További lehetőség, hogy Van der Bellen segít életképes szövetséget életre hívni, vagy új választásokat ír ki, bár annak államfői puccs szaga volna. Viszont beleférne egy kisebbségi, illetve egy újabb szakértői kormány is. E két utóbbi azonban nemigen valószínű.
A gond ott van, ha Kickl nem magának akarja a kancellárságot, hanem valamelyik helytartóját tolja előre. De ha egyelőre nem is jut el az áhított tisztséghez, az sem zavarja, mivel számíthat arra, hogy hamar szétesik az új koalíció és akkor akár 40 %-ot szerezhet az urnáknál. Utána pedig autoriter módon átalakíthatja az országot. Csak az a kérdés: tényleg ennyire vakok az osztrákok?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >