Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A múlthoz visszatérő USA-nak nincsenek barátai, nincsenek partnerei a demokratikus világban. Számukra egy új ellenség van születőben
Biden csalódni fog, ha azt hiszi, hogy a külpolitikája hozzásegíti az újraválasztáshoz, mert hiába az USA a világ vezető hatalma, a demokrácia védelmezője, a tömegek Trump mellé sorolnak be. Először is nem felejtik el a hivatalban lévő elnöknek, hogy mennyire melléfogott a Közel-Keleten október 7. után. Talán fel sem méri, milyen mértékben rombolja az Egyesült Államok tekintélyét a világban, hogy Izrael – amerikai fegyverekkel – megtizedeli a polgári lakosságot Gázában. Nem jeleskedett Biden az ukrajnai háború ügyében sem, mert ismét csak idejét múlt megfontolásokhoz ragaszkodott, és beijedt az orosz nukleáris arzenáltól. Késleltette a segítséget Kijevnek. Hogy rendkívül óvatos Moszkvával szemben, az még a hidegháború öröksége, ám megtorpedózta, hogy az ukránok visszahódítsák az elvesztett területeket. Most meg már késő lehet. Rengeteg kormány nem ért egyet Washingtonnak azzal a nézetével, hogy a háború a demokráciáért folyó nemzetközi küzdelem része. Sokan mondják, hogy Amerikának a viszály tovaterjedését és a további szenvedéseket kell megakadályoznia. Ezt hirdeti Trump, aki annak idején szégyentelenül Moszkva megbékítésére játszott, tönkre tette az Iránnal kötött atommegállapodást és bolondot csinált saját magából Észak-Korea kapcsán. Arra buzdította Netanjahut és az izraeli szélsőségeseket, hogy fojtsák el a palesztin törekvéseket. Ez a hipernacionalista, előítéletekkel teli, ám a tényekre fittyet hányó politika mély ellenségességet tükröz a világgal szemben. Egyben tudatlanságról árulkodik, viszont egyértelmű a szándék a bezárkózásra. Megveti a NATO-t, az EU-t, a migránsokat, a szabad kereskedelmet, a környezetvédőket, a nemzetközi szervezeteket. Ugyanakkor igencsak megértő az autokraták, és a demokrácia olyan, hasonszőrű ellenségeivel szemben, mint Putyin. Viszont nyíltan agresszív a Kínához hasonló vetélytársak esetében. A világ ura kíván lenni, de a vezető szerepről hallani sem akar. És sajnos, a közvélemény vele tart. Ennélfogva a szövetségesek mind inkább úgy vélik, hogy vége a Pax Americanának. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A Bizottság arra figyelmeztette Magyarországot, Ausztriát és Szlovákiát, hogy készüljenek a lehető legrosszabbra, miután jelentős földgázáremelkedést vonhat maga után, hogy Ukrajna az év végén nem hosszabbítja meg az Oroszországgal kötött tranzitegyezményt. A portál megszerezte azt a belső dokumentumot, amely ezt fejti ki a három kormánynak. Ezen felül az EU tárgyal is velük, mivel mind a három továbbra is jelentős mennyiségben vesz energiahordozót Moszkvától.
Ha lezárul az ukrán út és tartósan hideg lesz a következő tél, akkor a legrosszabb forgatókönyv következhet be – mutat rá az emlékeztető. Elvileg tudnák ugyan máshonnan pótolni az orosz gázt, de Németország nem régiben adót vetett ki a gázexportra és ez bonyolítja a helyzetet. Az illetékes uniós miniszterek holnap vitatják meg, hogy mit lehet tenni. Csehország képviselője úgy nyilatkozott, hogy semmiképpen sem szabad erősíteni az agresszor Kreml pozícióit.
A három állam közül egyébként csak a magyar külügyi nem válaszolt a Politico kérdésére, de az Orbán-kabinet már próbál venni Törökországtól. Egyidejűleg azonban növelte a megrendelt mennyiséget Oroszországtól, ami nagyon nem tetszik az EU-nak. Egy közép-európai illetékes kijelentette, hogy ha lezárják az ukrán csövet, akkor veszélybe kerülhet a házellátás biztonsága.
Spiegel
Az ügyvivő holland kormányfőnek jó esélye van, hogy ő legyen a NATO következő főtitkára, mivel mellé állt a szervezet négy vezető hatalma, ám vagy egy komoly ellenfele: Orbán Viktor, aki mint már annyi más alkalommal, most is keresztbe fekszik, ám erről jelen Rutte is tehet.
Csaknem 3 éve ugyanis, a melegellenes magyar törvény meghozatala után azt közölte, hogy a országnak többé nincs keresnivalója az EU-ban. Egyben jelezte, hogy térdre akarják kényszeríteni a Fidesz-kormányt a kérdésben. Ezúttal azonban reszkethet a bosszú miatt.
Ráadásul Orbán ez alkalommal kivételesen nincs elszigetelve. Jó néhány kelet-európai ország úgy érzi, hogy a nyugati szövetségesek semmibe vették őket, hiszen éveket át figyelmeztettek az orosz veszélyre, ám hasztalan. Ezért most randa vita várható az ügyben, ki legyen Stoltenberg utódja.
A keletiek azt szeretnék, ha soraikból kerülne ki az új főtitkár. Szóba jön pl. az észt miniszterelnök asszony, aki jelezte is, hogy érdekli a lehetőség. Kaja Kallas szorgalmazza Ukrajna uniós és NATO-tagságát, azon kívül az orosz rezsim kérlelhetetlen bírálója. Ám Brüsszelben attól tartanak, hogy személye csak még jobban kiélezné a viszályt Oroszországgal. Egyébiránt a románok bedobták saját államfőjük nevét, csak még azt nem látni, milyen hátsó meggondolásból.
A négy vezető hatalom ugyanakkor a hónap végéig szeretné, ha lezárulna a jelölés. Egy NATO-illetékes azt mondta: olyan ember kell, aki boldogul akár Bidennel, akár Trumppal, valamint az orosz fenyegetéssel is. Rutte pont ilyen.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy látja, hogy könnyen Moldova lehet Oroszország következő célpontja Európában, miután Moszkva bajt kever az általa megszállt, ám az anyaországhoz tartozó Dnyeszteren túli területen. Az ukrán katonák a földrészt védik a Kremllel szemben, és aki azt hiszi, hogy Putyin megelégedne Ukrajna bekebelezésével, az gondolja végig mi történt a héten a szomszéd államban.
Hát, csupán annyi, hogy Transznyisztria szeparatista vezetői azt közölték: Chisinau gazdasági háborút indított, ezért az orosz kormánytól kértek segítséget. Az előzmény az, hogy Moldova, amely vissza kívánja szerezni az országrészt, ez év elejétől vámfizetésre kötelezte az ottani vállalatokat a területét érintő áruforgalom után.
Ezek a bevételek idáig a szakadárok számlára folytak be. Ám a lényeg sokkal inkább az, hogy Moldova egyre közelebb kerül a Nyugathoz, szeretne belépni az EU-ba. Csakhogy a mostani vita megnyitja a lehetőséget az orosz katonai beavatkozáshoz, az immár megszokott forgatókönyv alapján: hívjon, jövünk, segítünk. Ha Ukrajna elesik, Moldova kerülhet Moszkva célkeresztjébe.
Neue Zürcher Zeitung
Európának az orosz veszély miatt újra kell kalibrálnia a kiadásokat: a hangsúlyt a biztonságra kell helyezni, a szociális állam már nem annyira fontos, mint idáig. Ezt fejti ki kommentárjában Rásonyi Péter, a külpolitikai rovat vezetője. Mint írja, gyorsan fegyverkezni kell, hogy fennmaradjon a béke, de ez sokba fog kerülni. Ám nincs alternatíva.
Hogy a kontinens nyugati része szinte egyöntetűen elutasította Macron felvetését, mármint hogy esetleg harcoló egységeket kell Ukrajnába vezényelni, az rávilágít, hogy a földrésznek esze ágában sincs küzdeni a saját biztonságáért. Putyin pedig veszi az adást. Az elrettentés ugyanis csak akkor ér valamit, ha hiteles. Ám a tagországok nem hajlandóak összefogni, a szövetség leginkább arra jó nekik, hogy saját maguknak kikaparják a gesztenyét – a többiek rovására.
Még Franciaország és Németország is kiéheztette saját fegyveres erőit. Az uniós országok átlagosan még mindig kevesebbet fordítanak hadi célokra, mint a GDP 2 %-a. Pedig a háború miatt a 3 %-ot kellene megcélozniuk. Ez azonban azt jelentené, hogy több mint kétszeresére kellene emelniük a védelmi előirányzatot. Ám ha így megy tovább, a saját biztonságukat sodorják veszélybe. Épp ezért
1. Mindenekelőtt fegyverrel, tudással és pénzzel kell támogatniuk Ukrajnát
2. Tízéves tervet kell készíteniük, hogy megerősítsék a hadseregüket, ideértve, hogy hosszú távú megrendeléseket adjanak saját hadiiparuknak
3. A polgároknak szembe kell nézniük az új hidegháborúval
4. Meg kell értetni Moszkvával, hogy Európa kész ellenállni egy új agresszió esetén. Mert aki fél, mint Scholz, az pont a támadásra serkenti a Kremlt.
Nem olcsó, de megéri, hogy elriasszák az agresszort, nehogy ismét a háború barbarizmusa következzen.
Project Syndicate
Ian Buruma úgy gondolja, hogy Navalnij nem hiába áldozta az életét, mert példája egész nemzedékeket fog serkenteni, hogy kiálljanak a szabadság mellett. A new yorki Bard College professzora elismeri, hogy annak idején, a német gyógykezelés után az orosz ellenzéki vezető is ugyanazzal a dilemmával került szembe, mint az autoriter rezsimek más ellenfelei: tehát vagy emigrációban marad, ám így feledésbe merül, vagy szembeszáll az elnyomással és vállalja a börtönt, a kínzást.
Tudta, hogy ez utóbbi lehetőségben még a halál is benne van. Ám azzal is tisztában volt, hogy hiába lesz mártír, semmi esélye nincs megdönteni a rendszert. Igazából nincs jó megoldása a dilemmának. Mégis volt értelme a tettének. A nyílt kiállás rombolja azt a látszatot, hogy a diktatúra mindent képes ellenőrizni. Az önkényuralomhoz az is kell, hogy az emberek normálisnak tekintsék a szolgaságot, ellenben rendellenesnek tartsák az ellenállást.
Vagy akár az őrültség megnyilvánulásának. Pont ezért zártak elmegyógyintézetbe egy sor ellenzékit egykor a Szovjetunióban. Navalnij döntése ugyanakkor bizonyította, hogy ha valaki felszólal a gondolat és a szólás szabadsága mellett, az észszerű válasz az önkényuralomra. Azt jelezte a hasonlóan vélekedő köröknek, amelyek azonban nem voltak annyira bátrak, mint ő, hogy nincsenek egyedül.
A zsarnokok a legrosszabbat hozzák ki az emberektől, amikor arra kényszerítik őket, hogy ismételgessék a hivatalos hazugságokat, elárulják a barátaikat és rokonaikat, egymást. A félelem, a bizalmatlanság és az árulás kultúrája jön létre ily módon. Ám egy nap az önkényuralmak megbuknak, a zsarnokok meghalnak. És pont ilyenkor igen fontos a vértanúk példázata. Erkölcsi támaszként szolgálnak, hogy lehetséges egy jobb világot építeni.
Navalnijnak esélye nem volt, hogy megdöntse Putyin neocári uralmát. Mégis tette jelenti az egyetlen reményt, hogy lehet új társadalmat létrehozni, olyat, amely védi a szabadságot és a legjobbat hozza ki az emberekből.
Washington Post
Amikor három napja gázai civilek megrohamoztak egy élelmiszer szállító konvojt, a kísérő izraeli katonák tüzet nyitottak és az zűrzavarban több mint 100 palesztin vesztette életét, 700 pedig megsebesült. A vérontás sűrítve mutatja, milyen rettenetesen félresikeredett Izrael politikája a térségben – állapítja meg az újság biztonságpolitikai szakírója, David Ignatius.
Emberek kerültek a kamionok alá, a tömeg egymást taposta halálra és a lövöldözés is követelt áldozatokat. Kb. tízet. Olyan, mintha a Legyek ura elevenedett volna meg: a földi pokolban eltűnt a rend és biztonság, az élet arról szól, hogy harcolni kell, különben nem éled túl. A zsidó állam fel akarja számolni a Hamászt, ám sajnálatos módon közben lehetetlenné teszi még azt is, ami a normális létből megmaradt.
A legtöbben azért vesztették életüket, mert pánik tört ki, de hát az éhség és a szenvedés már hónapok óta tart. Nagy szerepet játszott ugyanakkor az is benne, hogy az izraeli biztonsági miniszter engedélyezte, hogy tüntetők lezárják a fő határátkelőhelyet, amelyen keresztül a segélyszállítmányok zöme bejutott a térségbe. Ám pont ezért megindult a fosztogatás. Ráadásul ottani cégek közölték, hogy mikor lép be a következő teherautó-oszlop, ezért több százan gyűltek össze, hogy erővel szerezzenek maguknak élelmet.
Nehéz nem arra következtetni, hogy Izrael és a Hamász akaratlanul ugyan, de hozzájárult, hogy átmenetileg a csőcselék vegye át az uralmat. Az USA ezek után úgy határozott, hogy légi úton juttatja el a segélyküldeményeket, ami eddig a legdrámaibb beavatkozás a részéről az övezetben. A háború kezdetén az izraeliek joggal érezték úgy, hogy áldozatok. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek szükség esetén kényszeríteniük kell Izraelt, hogy megmentőként lépjen fel.
FT
Fukuyama úgy ítéli meg, hogy rothad az amerikai politika, de még meg lehet állítani a folyamatot. Merthogy már-már katasztrofális szintet ér el a demokrácia hanyatlása. Csaknem minden 3. szavazó azt hiszi, hogy Biden négy éve ellopta Trumptól a győzelmet és kész ismét megválasztani az előző elnököt, aki nem hajlandó segíteni Ukrajnának és legutóbb arra hívta fel Oroszországot, hogy az tegyen belátása szerint mindazokkal a NATO-államokkal, amelyek nem költenek eleget saját védelmükre és így potyautasként kihasználják az Egyesült Államokat.
Ha ismét hatalomra kerül, annak a következményeit érezni fogják a világ minden sarkában. Egy politikai rendszer akkor indul romlásnak, ha az elit nem képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. Amerikában egy sor fék és ellensúly folytán a kisebbségek meghiúsíthatják a többség akaratát. Ehhez jelenleg még nagyfokú megosztottság is járul, ezért megbénul a kormányzati munka és még a jövő költségvetés megszavazása is lehetetlenné válik.
40 szenátor meglőheti az Ukrajnának szánt mentőövet, ám ez csupán a jéghegy csúcsa. Republikánus törvényhozók ugyan látják, mennyire nem hasznos a populizmus az ország szemszögéből, mégis beállnak amellé, mert félnek a saját szavazóbázisuk reakciójától. Merthogy sok ember elhiszi a legvadabb összeesküvés elméleteket.
A Trump-féle mozgalom nem tartja fontosnak a jogállamot, ehelyett macsó és autokrata kormányokat csodál. Vezetője Hszit és az észak-koreai elnököt dicsőíti, mivel azok vaskézzel irányítják népüket. Ha ő győz, Oroszország idővel beveheti Kijevet. Ám Putyin nem fog ott megállni és amerikai partnere már jelezte, hogy nem szándékozik pajzsot tartani a NATO-szövetségesek fölé. Ugyanez érvényes az ázsiai partnerekre is. Senki se higgye tehát, hogy szembeszállna a Tajvan elleni kínai invázióval.
Sok amerikai egyáltalán nem érzékeli, a politikus mekkora veszélyt jelent a demokrácia szemszögéből. A demokratáknak rá kell ébreszteniük a társadalmat a súlyos helyzetre. Ha képesek rá, akkor van rá esély, hogy ne csupán minimális, hanem jelentős győzelmet arassanak. És akkor belekezdhetnek olyan reformokba, amelyek feltartóztatják a pusztulást.
Guardian
Biden csalódni fog, ha azt hiszi, hogy a külpolitikája hozzásegíti az újraválasztáshoz, mert hiába az USA a világ vezető hatalma, a demokrácia védelmezője, a tömegek Trump mellé sorolnak be. Először is nem felejtik el a hivatalban lévő elnöknek, hogy mennyire melléfogott a Közel-Keleten október 7. után. Talán fel sem méri, milyen mértékben rombolja az Egyesült Államok tekintélyét a világban, hogy Izrael – amerikai fegyverekkel – megtizedeli a polgári lakosságot Gázában.
Nem jeleskedett Biden az ukrajnai háború ügyében sem, mert ismét csak idejét múlt megfontolásokhoz ragaszkodott, és beijedt az orosz nukleáris arzenáltól. Késleltette a segítséget Kijevnek. Hogy rendkívül óvatos Moszkvával szemben, az még a hidegháború öröksége, ám megtorpedózta, hogy az ukránok visszahódítsák az elvesztett területeket. Most meg már késő lehet.
Rengeteg kormány nem ért egyet Washingtonnak azzal a nézetével, hogy a háború a demokráciáért folyó nemzetközi küzdelem része. Sokan mondják, hogy Amerikának a viszály tovaterjedését és a további szenvedéseket kell megakadályoznia. Ezt hirdeti Trump, aki annak idején szégyentelenül Moszkva megbékítésére játszott, tönkre tette az Iránnal kötött atommegállapodást és bolondot csinált saját magából Észak-Korea kapcsán.
Arra buzdította Netanjahut és az izraeli szélsőségeseket, hogy fojtsák el a palesztin törekvéseket. Ez a hipernacionalista, előítéletekkel teli, ám a tényekre fittyet hányó politika mély ellenségességet tükröz a világgal szemben. Egyben tudatlanságról árulkodik, viszont egyértelmű a szándék a bezárkózásra. Megveti a NATO-t, az EU-t, a migránsokat, a szabad kereskedelmet, a környezetvédőket, a nemzetközi szervezeteket.
Ugyanakkor igencsak megértő az autokraták, és a demokrácia olyan, hasonszőrű ellenségeivel szemben, mint Putyin. Viszont nyíltan agresszív a Kínához hasonló vetélytársak esetében. A világ ura kíván lenni, de a vezető szerepről hallani sem akar. És sajnos, a közvélemény vele tart.
Ennélfogva a szövetségesek mind inkább úgy vélik, hogy vége a Pax Americanának. A múlthoz visszatérő USA-nak nincsenek barátai, nincsenek partnerei a demokratikus világban. Számukra egy új ellenség van születőben.
Következő cikk: Megoszlik a világsajtó Gáza miatt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >