Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A semmi
„Mindenképpen jó publicista vagyok, mert normális cipőt vehetek magamnak, és még enni is tudok a hónap végéig. Simán.” Para-Kovács Imre jegyzetéből (Amerikai Népszava):
Megnyugvással töltött el, amikor megjelent az első nemzedék, amelyik teljesen és derűsen leszart, úgy művészileg, mint emberileg. Az igazi megváltást viszont az hozta el, amikor a második hullámban megérkeztek azok, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy ki vagyok. A felelősség minimalizálódott, végre minden időmet a törpenyúl-tartásnak és a kortárs kannibalizmusnak szentelhettem, némi kitekintéssel a brazil ufó-gyilkosságokra. Minden középkorú újságíró ilyesmit kíván magának, csak kevesen merik bevállalni.
A publicisztika jellegéből adódóan arra vállalkozik, hogy befolyásolja az olvasót, megpróbálja megváltoztatni a gondolkodását valamely kérdésben, ötleteket ad, új szempontokat vet fel. (Kacaj.) Szerencsére ezen már akkor is tudtam röhögni, amikor még úgy nem sikerült megváltoztatni semmit, hogy viszonylag nagy olvasottság mellett próbálkoztam a dologgal, mert ellenkező esetben megkeseredetten és sértetten kóvályognék a politikai újságíró-celeb lét peremvidékén, és egyesével kérném számon az olvasókat, hogy miért nem változtattak azonnal életükön, amikor hangsúlyozottan erre hívtam fel a figyelmüket egy – egyébként nagyszerű – írásomban 2004 derekán (vagy 2005 telén, most nem emlékszem pontosan).
Ez a kép egyébként megvan? Konstans részeg művészértelmiségi meg nem értésre vadászik a pinceborozóban, néha szavalni kezd, néha sír. Pedig ha a világ időben hallgatott volna rá, akkor nem itt tartana.
2013-ban a publicisztika végleg a szórakoztató-ipar részévé vált, teljesen felesleges arra várni, hogy bármi is megváltozzon, de még csak értelmes hozzászólásokra sem, mert vagy a „büdös zsidó, téged is Gyurcsány pénzel?” – univerzum vidám forgataga terjeszkedik a szöveg alatt, vagy a „már megint egy nagyszerű írás, hogy maga milyen okos!” – szintén tökéletesen érdektelen és felesleges pixelhalmaz foglalja a helyet, a – szerencsére – nem papíralapú szemétdombon. (…)
Amikor tehát visszagondolok munkásságomra, és annak eredményére, ami konkrétan a semmi, akkor nem haragszom a világra, hanem őszinte derűvel és elégedettséggel tölt el, hogy ha ugyanennyi pénzt a Hejőcsabai Cementműben kellett volna megkeresnem, most joggal sajnálnám magamat. (…)
Egy publicisztikának ugyanis egyetlen értékmérője van, márpedig az, hogy milyen hirdetést sikerül elhelyezni mellette az oldalon és mennyiért. Azok a publicisztikák, amelyek mellett egy New York-i hentes hirdeti a hazai ízeket, alapból és természetesen rossz publicisztikák, míg azok, amelyek mellett a Coca-Cola és/vagy az Apple, nagyszerű és már-már korszakalkotó írások. És bár tudom, hogyan hangzik mindez, higgyék el, ebben egy csöppnyi cinizmus sincs, csak a tapasztalat.
Az írás mellett elhelyezett reklámok természetesen meghatározzák az írásért kapott pénzt is, ami egyébként a legerősebb visszajelzés, erősebb, mint az olvasottság, vagy a like-ok száma, tehát a drága publicisztika a jó publicisztika, az olcsó pedig rossz, teljesen függetlenül tartalmától és stílusától.
A napokban végleg feladta a bakancsom, amit a téli időszak kezdetével próbáltam reaktivizálni, azonban a hosszú pihenés alatt elengedte magát, és menthetetlenül szétnyílt. Körülnéztem, és vettem egy újat, mert megtehettem. Amikor tehát lerohadt a cipőm, azonnal pótolhattam, amivel messze sikeresebb és szabadabb vagyok, mint az ország lakosságának jelentős része, mert ők nem akkor vesznek cipőt, amikor szükségük van rá, hanem akkor, ha megtehetik. Tehát jó publicista vagyok – gondoltam magamról elégedetten. Nem nagyszerű, nem kiváló, mert akkor talán saját lakásom, esetleg házam is lenne, de mindenképpen jó, mert normális cipőt vehetek magamnak, és még enni is tudok a hónap végéig. Simán.
Miért is haragudnék a világra?
Következő cikk: Gyurcsány és akiknek nem kell
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >