2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kitört az első Lázár-zsidó háború

Kitört az első Lázár-zsidó háború

„Lázár Jánosnál most kiborult a bili: tehet ő bármit, keresheti a kegyeiket ezerrel, ezeknek a zsidóknak semmi sem jó.” Amerikai Népszava:

Nagyon megbántotta Lázár Jánost a Mazsihisz, amikor ultimátumot intézett a magyar kormányhoz a holokauszt emlékévvel kapcsolatban. Nem kisebb kvalitás, maga Lázár államtitkár nevezte ultimátumnak a Mazisihisz levelét, amiért azok kilátásba helyezték, hogy jelen körülmények között nem kívánnak részt venni a holokauszt emlékév kormány által szervezett programjain.

Az előzmények ismertek, szükségtelen részletezni, miről van szó: a történelem megmásítását célzó Szabadság téri emlékműről, a Józsefvárosi pályaudvarra álmodott Sorsok Házáról, valamint a Veritas élére kinevezett igazgató különös nézeteiről.

Lázár Jánosnál most kiborult a bili: tehet ő bármit, keresheti a kegyeiket ezerrel, ezeknek a zsidóknak semmi sem jó. Pedig ő és a kormány mindet elkövetnek azért, hogy a zsidó honfitársak (Orbán Viktor szokott így fogalmazni a parlamentben) biztonságban érezhessék magukat Magyarországon. Ezért maga a miniszterelnök kezeskedik – ezt is Orbán szokta mondani, valahányszor támadják a zsidó honfitársait, és neki meg kell védenie őket.

Meg kell értenünk Lázár Jánost: ezeknek a zsidóknak tényleg semmi sem jó. Az ember (kormány) kiteheti a lelkét értük, ám hiába próbál mindenben a kedvükbe járni, ez a hálátlan népség beleharap a simogató kézbe.

Lám, a Szabadság térre tervezett emlékművet is utólag átértelmezte a zsidók kedvéért a kormány, ily módon a birodalmi sas és az arkangyal már nem csupán a német megszállásra kíván emlékeztetni, hanem a német megszállás minden áldozatára.

Lázár János szerint – idézet következik – a Mazsihisz ultimátuma többekben aggodalmat kelt, és nem befolyásolja jó irányban a zsidók és a magyarok együttélését, ami több száz éven át sikeres volt a Kárpát-medencében.

Erről a sok száz éves sikeres együttélésről sokat beszélhetnének a vészkorszakot túlélő zsidók, vagy az ő leszármazottaik. Elmondhatnák például, hogy mennyire hálásak az akkori magyar kormánynak, amiért megmentette őket az asszimilálódástól. Nyilván ezért zárta gettókba őket, és nem kitolásból. Mert nem akarta, hogy károsan és kórosan elvegyüljenek a nem zsidó honfitársakkal. Azt szerette volna az akkori kormány, hogy a zsidók egymás között legyenek, és a közös bezártság során tovább erősödhessen bennük zsidó identitásuk. Mert voltak közöttük olyanok, akik zsidó származásuk ellenére nem tartották zsidónak magukat. Például az a Radnóti nevű illető, akinek a felesége, Gyarmati Fanni most, hetven évvel férje halála után hunyt el. Ez a Radnóti nevű költő írta a legszebb magyar verset a hazaszeretetről, és csak a balszerencsének köszönhető, hogy voltak olyan honfitársaink, akik a szükségesnél is durvábban magyarázták el neki és sorstársainak, mit jelent az erőltetett menet, a hideg, a kiszolgáltatottság és a munkaszolgálat. Sajnálatos, hogy a puskatussal a fejükbe vert tanításokat sokan közülük képtelenek voltak túlélni.

Mindezt csupán a századokon keresztül zajló sikeres együttélés kapcsán tartottuk érdemesnek megjegyezni, minden más tekintetben ugyanis megértjük és osztjuk Lázár János aggodalmát. Jó lenne, ha nem kuruckodnának, hanem örülnének a zsidó honfitársak, amiért a kormány holokauszt emlékévet szervez a számukra. Nem kevés pénzébe kerül ez a magyar adófizetőknek – a Jobbik rosszallásáról most nem is szólva. Tényleg nem jó, ha egy kisebbség (értsd: már megint ezek a zsidók) akarják megmondani, hogy a többség hogyan ünnepeljen.

Több belátást, bölcsességet várna el Lázár János és a kormány a zsidó honfitársaktól. Abból ugyanis nem jön ki semmi jó, ha Lázár János még a mostaninál is jobban aggódik. Az ilyen aggódás ugyanis könnyen kapkodást szül, meggondolatlanságok következhetnek belőle, és még az sem kizárt, hogy végül magukra haragítják a kormányt, és személy szerint Lázár Jánost.

És akkor majd megint a kormánynak, esetleg épp Lázár Jánosnak kell megvédeni a zsidó honfitársakat. Jobb ebbe nem belegondolni, a magyar zsidó honfitársak, élükön a Mazsihisszel, jobban tennék, ha szépen, türelmesen kivárnák, hogy milyen lapot oszt nekik a sors.

Ahogyan egy héber közmondás tartja: fogd be a szád, ha velem beszélsz!

2014. február 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább