Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
"A csontvázak egyszer kilépnek a sírkamrából"
„A nemzeti gyászmunka nem érintette meg a társadalmat annyira, ahogy azt akkor, június 16-án délután, a térről távozva gondoltam.” Seres László interjújából Rainer M. János történésszel (hvg.hu):
1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből. (…)
hvg.hu: Ehhez képest aztán Budapest legnagyobb közterén gyülekeztek százezrek. Nem féltek Grószék a Hősök terétől? Hogy ott már képtelenek kontrollálni az eseményeket?
R. M. J.: A Hősök tere nagyon későn merült fel, már jól benne voltunk a tavaszban. Az eredeti helyszín az Új Köztemető volt, és arról vitáztak, hogy annak a legtávolabbi sarkában, a 301-es parcellában, vagy a bejárattól olyan 1 kilométerre lévő tágas területen, az ún. Köröndön legyen a helyszín. Nem titok, hogy az állambiztonságnak a TIB-ben is volt egy embere, egy régi informátor, és ő igyekezett ebbe az irányba befolyásolni az eseményeket. Készített is egy tervezetet, amely tízezer emberrel számolt, kategóriákba osztva a résztvevőket: családtagok, ellenzékiek, újságírók stb. Még a közegészségügyi szempontokra is figyelt. De aztán egyre több tömegdemonstráció szerveződött Budapesten, úgyhogy hamar kiderült, hogy nem lehet a temetőben elszigetelni ezt az eseményt. Külön kellett választani a ravatalozást, a búcsút és a tényleges elhantolást.
hvg.hu: Az 56-os Intézet 2009-ben külön honlapon dokumentálta, mennyi állambiztonsági ügynök volt "ráállítva" az újratemetésre. Ez a rendszer elég mély félelmeiről árulkodik.
R. M. J.: Szorongtak, mert érezték, hogy kicsúszik a kezükből minden kezdeményezés. Érzékelték, hogy lépésről lépésre visszavonulnak, defenzívába szorulnak. Nemigen ismerjük, milyen volt az állambiztonsági jelenlét és a befolyásolás más hasonló eseményeknél, mert nem maradtak fenn iratai. Erről viszont igen, egy nem hiánytalan, de értelmezhető állambiztonsági dokumentáció: a felkészülési terv. Hogy aztán ezek az emberek miről, mennyit jelentettek, már nagyon hiányosan maradt fenn. Készültek grandiózus tervek, amiket részben a rutin mozgatott (túlbiztosítás) részben az új helyzethez szabták őket (a pártok teljes infiltrációja, stb.), de valószínűleg nem volt hatásuk.
hvg.hu: A Londonból az újratemetésre hazatért radikális ellenzéki, Krassó György külön, kommunisták nélküli megemlékezést akart a Hősök terén, erről azonban Mark Palmer amerikai nagykövet lebeszélte. Mi történt itt pontosan?
R. M. J.: Krassóék akartak egy ellenrendezvényt, aminek egész más lett volna a mondanivalója, mint ami végül megvalósult. Volt ugyanis egy közös nevező a tárgyaló felek között: az, hogy az újratemetés ne legyen nyílt és offenzív politikai demonstráció. Az MSZMP ettől félt, és igyekezett befolyásolni az ellenzéket, hogy ezt ne tegyék. De az ellenzék sem erre készült, ők sem akarták átpolitizálni az eseményt. Krassóék terve feszültséget és ingerültséget keltett az ellenzék köreiben is, és kiváltképp a TIB-ben meg a hozzátartozókban, akiknek a kegyeleti szempont és a béke különleges fontosságú volt. Krassó végül előző nap a tévében elmondhatta a véleményét, hogy ez egy hamis kibékülés.
hvg.hu: És hogyan látja, volt ebben valami? Krassó szerint egyfajta elitista, a nép feje fölötti alku volt az egész újratemetés. A téren sokan voltak ugyan, de nem ment el a társadalom mellett ez az egész folyamat?
R. M. J.: Ebben a radikális felvetésben volt szikrája az igazságnak, de nem lehetett mást tenni. Ha volt szimbolikus figurája 1956-nak, az csak Nagy Imre lehetett, nem Pongrácz Gergely, sem más. A "névtelen szabadságharcosok" ravatalra állított üres koporsója megfelelő utalás és válasz volt erre a kritikára.
Máig úgy gondolom, hogy az újratemetés katartikus pillanat volt, jelentős társadalmi hatással, ami 25 év alatt beépült a kollektív emlékezetbe. Főleg az erkölcsi dimenzió: volt egy ember, aki jót akart, aki megpróbált helyt állni egy válságos pillanatban, majd férfiasan vállalta a sorsát, a végén pedig meggyilkolták és megbecstelenítették, mert elkaparták egy gödörben, és igyekeztek kiradírozni az emlékezetét. Fontos jelentése volt az újratemetésnek, hogy nem lehet elkendőzni a múltat, a csontvázak egyszer igenis kilépnek a sírkamrából.
hvg.hu: 25 év telt el a katartikus pillanat óta. Így képzelte el a kommunista múlt feldolgozását, az igazságtételt? Az ügynökügyet folyamatosan elfektetik, a mágnesszalagok máig titkosak, igaz, 58 év után sikerült elítélni Biszku Bélát.
R. M. J.: Katartikus pillanat volt, de nem vezetett társadalmi katarzishoz. A nemzeti gyászmunka nem érintette meg a társadalmat annyira, ahogy azt akkor, június 16-án délután, a térről távozva gondoltam. A temetés lélektani fordulópont volt, ami megfosztotta az MSZMP-t a legitimációja maradékától, de kellett volna lennie egyfajta pozitív hozadékának, hatásának is. Utat nyitott a diffúz, széttartó emlékezetnek, ugyanakkor megnyitotta az utat a történelem politikai célú felhasználása előtt is. Innentől kezdve a múlt politikai elsajátítása a mindennapjaink részévé vált.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >