2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A hullámlovas

„Alig képzelhető el, hogy a magyar belviszályokba való konkrét beavatkozásra ragadtatná magát.” Neue Zürcher Zeitung/168 Óra, Frankfurter Allgemeine Zeitung/Galamus:

Orbán egy fenékkel ül meg két lovat

Ezzel a címmel számol be a Neue Zürcher Zeitung arról, hogy Angela Merkel hétfői útjával Budapest a saját külpolitikai fontosságát kívánja alátámasztani, ám közben az Orbán-kabinet a Kelet és Nyugat között egyensúlyozik. A kancellár mindössze öt órát tölt Magyarországon, de a vendéglátók részéről így is hatalmasak a várakozások.

A konzervatív svájci lap szerint a parlamenten kívüli ellenzék, valamint a kormányellenes sajtó azt reméli, hogy Merkel nyilvánosan megdorgálja Orbán belpolitikai irányvonalát, ám hogy ez így is lesz, az diplomaták szerint nem valószínű. De nem megalapozott hatalomközeli köröknek az a bizodalma sem, miszerint a Kremlhez fűződő jó kapcsolatának köszönhetően Orbán közvetítőként az EU és Moszkva közé tud ékelődni az ukrán válságban.

Hogy a két ellenpólus felkeresi Orbánt, ráadásul egymáshoz képest ilyen rövid időn belül, az azt tükrözi, Magyarország mennyire kényesen lavírozik a földrész két fele között. Orbán ugyan megszavazta a retorziókat, ám odahaza mennydörög az intézkedések ellen. A szankciók kiterjesztését pedig ellenzi. Azon kívül Budapest a keleti nyitással elmélyítette a viszonyt az oroszokkal, lásd a paksi szerződést és a Déli áramlatot. Nem szólva a tusványosi beszédről. Szakértők főleg a gazdasági közeledést gyanítják az amerikai korrupciós vádak mögött. Merkel Budapesten elsősorban a közös európai külpolitikát és energiastratégiát célozza meg, viszont Orbán nem számít kritikára a részéről. A hatalom Magyarországon makacsul azt hangoztatja: az oroszokkal kötött megállapodások rendeltetése, hogy szavatolják az energiaellátást, Putyin útja pedig csupán Orbán egy évvel ezelőtti látogatásának viszonzása. Ám ezzel együtt kézenfekvő, hogy az elnök az EU hiányos egységének bemutatására használja majd Magyarországot. A lap idézi a Népszabadság kommentárját, miszerint az orosz vezető meghívásával a kormány azt kockáztatja, hogy eljátssza a nyugat bizalmának maradékát is.

XXX

A Kelet és Nyugat közötti résben

A Frankfurter Allgemeine Zeitung Stephan Löwenstein cikkélt közölte: A Kelet és Nyugat közötti résben. Merkel szövetségi kancellár Magyarországra utazik – és éppen hogy csak megelőzi Vlagyimir Putyint. (…)

A várakozás szerint mindkét esetben szó lesz az Ukrajna körüli válságról is. A magyar médiában a várakozások megfelelnek az ország mély politikai megosztottságának: miközben Budapest a kormányhoz közelállók szempontjából világpolitikai kapcsolati ponttá értékelődik fel, az ellenzéki lapok és portálok a komoly rendreutasításra vonatkozó remény és aközött mozognak, hogy megelőlegezik a csalódottságot, hiszen erre feltehetőleg nem kerül sor. (…)

Valójában alig képzelhető el, hogy a szövetségi kancellár asszony a magyar belviszályokba való konkrét beavatkozásra ragadtatná magát. Legfeljebb olyasfajta általános figyelmeztetések várhatók, amilyeneket Merkel kormányszóvivője is kifejtett egyszer: hogy a parlamenti kétharmados többségekkel felelősségteljesen kell bánni.

Feltehetően mindkét fél számára fontos a kérdés, hogyan kell a továbbiakban kezelni Oroszországot. Merkel számára bizonyosan fontos, hogy Európa továbbra is közösen lépjen fel. Ez vonatkozik a szankciók meghosszabbításának érzékeny kérdésére is. Magyarország Orbán hatalomra jutása óta megpróbált egy rést teremteni magának, amelyben az EU-ba beágyazva saját kapcsolatot tarthat fenn Moszkvával. Magyarország a „keleti nyitás” jelszóval jogot követel a kereskedelmi kapcsolatokhoz, amilyeneket például Németország is ápol. Ez vonatkozik más, nem feltétlenül teljesen tisztán demokratikus államokra is, mint például Azerbajdzsánra vagy Kínára, amely utóbbi például a Duna mentén délnek tartó vasútvonal befektetőjeként lép fel.

Ám az első helyen Oroszország áll. Putyin küszöbön álló látogatását Orbán több moszkvai látogatása előzte meg. Magyarország két stratégiailag fontos energia-projektet kötött Oroszországhoz. Része van a Déli Áramlat gázvezetékben, amelynek célja a tranzitállam Ukrajna elkerülése. És milliárdos szerződést kötött a Roszatommal a Paksi Atomerőmű kiépítéséről.

Mindkét projekt abból az időből származik, amikor Oroszország még nem annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet, és mielőtt orosz katonák elkezdték a „szabadságukat” Ukrajna keleti részén tölteni. Az idők e változásával függ össze a világpolitika érdeklődésének hirtelen megnövekedése Magyarország iránt.

A magyar kormány olvasata szerint ide tartozik az Egyesült Államokkal fennálló heves viszály, amely az előtérben korrupciós vádakról van szó. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője a tavaly ősz óta egyre nagyobb hullámokat verő vitában világossá tette, hogy úgy látja: több magas rangú személyiség is korrupciós botrányba keveredett, nevezetesen a magyar adóhatóság vezetője is. Orbán nyilvános felszólítására a kormány tisztségviselője feljelentést tett a diplomata ellen rágalmazás miatt. Ám nem fog sor kerülni a perre, amely minden bizonnyal nagy figyelmet keltene, mert Washington megtagadta a diplomáciai mentesség feloldását.

Orbán nemrég egy németországi látogatáson maga hozta összefüggésbe ezt a viszályt a gázvezetékkel és az atomerőművel. „Mindkét nyomás úgy jött létre, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt megváltozott Európa egész geopolitikai rendszere. Ami korábban puszta üzletként, illetve gazdasági kérdésként merült fel, az áthelyeződött a geopolitika és a biztonságpolitika szintjére” – mondta 2014 novemberében Münchenben egy vitában. Ez az olvasat ugyan azt a célt is szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a korrupciós vádakról, amelyekkel kapcsolatban sok jel utal arra, hogy a sűrű füst alatt láng is van. Az összekapcsolás azonban nem helytelen, hiszen az Egyesült Államok ilyen konfliktusok nélkül ápol kapcsolatokat sok más országgal, amelyek a korrupciós ranglistákon még lejjebb szerepelnek.

Arra, hogy az európai szövetségesek most nem akarnak az alapelvekkel kapcsolatos konfliktust Orbánnal, egyebek mellett utal a miniszterelnöknek az új EU-Bizottságnál tett legutóbbi látogatása is. Jean-Claude Juncker a fotózásnál megragadta Orbán kezét, és rövid bólintás után kihúzta magával a színpadról. A magyar ellenzéki sajtó ezt szerette volna sértőnek tekinteni, hiszen Orbán meg akarta akadályozni Juncker kinevezését. Juncker környzetében azonban biztosítanak afelől, hogy ez joviális gesztus volt: (Juncker) „nem haragtartó”.

2015. január 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább