Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Értetlenkedés és erkölcsi káosz
„A rommagyar nyilvánosság és politikum hangadói, úgy tesznek, mintha az elítéltekre is vonatkoztatható lenne az ártatlanság vélelme.“ Magyari Nándor László (Systemcritic):
(...) Amikor a köz iránt érdeklődő egyénként, vagy mondjuk újságíróként értetlenkedünk az fölött, ami a korrupció ellenes fellépések alkalmával történik – az utóbbi időben nagyszámú, olyan cikket, tárcát, és/vagy búlvárszöveget, stb. olvashattunk, amelyben értetlenségüknek, tájékozatlanságuknak, stb., adnak hangot a szerzők (többek között itt és itt, meg itt), valójában a jogi kultúra teljes hiányáról számolnak be –, akkor a megértéshez, azt kell mindenekelőtt megvizsgálnunk, hogy mi az alapja az értetlenségnek. Van-e morális (percipiálható, nyilvánosan is érzékelhető) szövete a társadalmunknak, vannak-e olyan elvek, (pontosabban létezik-e a társadalmi konszenzusok rendszere, „társadalmi szerződés”), amelyek az elfogadható bánásmódra vonatkoznak, de a jogalkotás alapjául is szolgálnak? Van-e egyáltalán morális közösség, vannak-e közerkölcsök (minima moralia, átlátható és közösen elfogadott normarendszer), melyek érdekében törvénykezni és jogkövető magatartást követelni lehet(ne)? Csak akkor mehetünk tovább, gondolatilag, a nyilvánosságban egyre gyakrabban fölmerülő (i)gazságszolgáltatási ügyek megítélése fele, ha alapból elfogadjuk: a romániai társadalomnak (beleértve a rommagyart is) van ilyen erkölcsi szövete, hogy az állampolgárok halmaza egyben morális közösség (nomosztermelő – szabályozó és önszabályozó, stb. – egység), melynek alapja a jog előtti egyenlőségtől a hatalmi ágak szétválasztásán, a politikai osztály integritásáig, és a jogállamiság eszméjének való általános megfelelésig tart. Ha ezt megkérdőjelezzük, akkor fölösleges minden vita a korrupcióellenes föllépéssel, de általában az (i)gazságszolgáltatás helyes és elfogadható, ha úgy tetszik „igazságos” és pártatlan működésével kapcsolatban. Ehhez pedig elengedhetetlen a jogi kultúra, és ismeretek minimumának megléte, ismerete: aki előszeretettel papol az ártatlanság vélelméről, de képtelen különbséget tenni a gyanúsított, vádlott, elítélt kategóriái között (A rommagyar nyilvánosság és politikum hangadói, úgy tesznek, mintha az elítéltekre is vonatkoztatható lenne az ártatlanság vélelme, és ki nem ejtik szájukon a gyanúsított, vádlott, stb. szavakat, ha a politikai elit tagjairól van szó. Csak példaként, Nagy Zsolt és társai – az ítélet igazságosságától, és erkölcsösségétől függetlenül – elítéltek, Markó Attila a Mikó-ügyben elítélt, másik esetben viszont csak gyanúsított, Máthé András elítélt, Borboly Csaba vádlott, de Ráduly Róbert csak gyanúsított, stb. ), aki nem veszi észre, hogy a korrupció, nemcsak jogellenes, hanem erkölcstelen is, túl azon, hogy mindnyájunkat anyagi értelemben is megkárosít, stb., lényegében, képtelen az (i)gazságszolgáltatás működését megítélni. Félreértés ne essék, azért még lehet (sőt talán még hangosabban is mondja, mint mások), benyomások, előítéletek, egyéb téren keletkezett sztereotípiák, és előképzetek kapcsán kialakított, stb., „magánvéleménye,” csak megalapozott, illetve mérvadó véleménye nem lehet.
A közerkölcs mindig csak a közgondolkodás, a nyilvános összevetés és megvitatás, azaz a nyilvánosság közvetítésével jöhet létre és működhet, hiszen állandóan változó dologról beszélünk (még akkor is, ha sokak kőbe vésett igazságokként tekintenek rájuk, mint örök közösségi képzetekre, idólumokra), olyanról, mely befejezetlen, mindenkor in statu nascendi állapotban létezik. Jó esetben, azaz valódi liberális demokráciában, a politikai osztály a plurális morális közösség normarendszerének kifejezője, szóvívője, sőt a kívánatosnak tartott erkölcsi magatartásformák előhírnöke és megjelenítője. De mi van, ha olyan pusztán formális demokráciában élünk, ahol ezt a szerepet sűrűn mediatizált percemberkék, olcsó celebek és politikai manelisták monopolizálják? Mi van akkor, ha a politikai osztályt ebben a legáltalánosabb vonatkozásban is korruptként fogjuk fel, ha a választó közönség normarendszerét és elvárásait nem fedez(het)i fel a politikusok ténykedésében, mert példának okáért, olyan parlament jön létre (nemcsak, de minden esetre a választási törvény elhibázottsága, a mandátumok elosztásának aránytalanságai és átláthatatlansága okán, stb.), mely képtelen „képviselni”, csupán saját érdekeit követi? Ez viszont azt a sarkalatos kérdést veti föl, hogy lehet-e jobb az (i)gazságszolgáltatás, mint maga a törvényhozás? Egy velejéig korrupt törvényhozói kar (parlament, szenátus, akiknek köréből immár több, mint 75 személyt gyanúsítanak, vádoltak meg, illetve ítéltek el korrupcióért, és akik képviselőként javasolnak az ügyészség munkáját nehezítő törvénymódosítókat) mellett föl lehet-e lépni hatékonyan a korrupció ellen?
A közvélemény a közerkölcsök hangját kellene kifejezze, a mostani mérések arról tanúskodnak, hogy a korrupcióellenes föllépést támogatja a közvélemény, még akkor is, ha nehéz lenne meghatározni, hogy valójában melyik az a mozzanat (a törvényesség helyreállítása, a szétlopott közpénz – bár részleges – visszaszerzése, a politikusok ellen érzett ellenszervből, vagy a meggazdagodatakkal, fölkapaszkodottakkal szembeni ellenszenvből származó bosszú, stb.), ami miatt népszerű a korrupcióellenes ügyészség és vezetője. Ez a támogatottság esély, szembemenni az áramlattal – a politikai marketing logikája szerint – sem tanácsos: esély, de nem több, annyit ér, amennyi megvalósul a korrupcióellenes fellépés nyomán, amennyire képes visszaszorítani a jelenséget.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >