2024. május 19. vasárnap
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A magyar szélsőjobb Székesfehérvárott menetelt

„Sem a gyülekezőnél, sem a vonulásnál, sem pedig a koszorúzásnál nem találkoztunk egyetlen rendőrrel sem.” Lestyánszky Ádám (Budapest Beacon):

Nyilaskeresztes szellemiségű szervezetek szentmisével és koncerttel egybekötött megemlékezést tartottak szombat délután Székesfehérvárott. Az „Emlékezz a kitörés hőseire!” elnevezésű rendezvénnyel az 1945. február 11-én indult budai, a szovjet ostromgyűrű áttörését megcélzó német-magyar katonai kitörési kísérlet áldozatairól emlékeztek meg. A kifejezetten csendes és békés eseményen volt SS-egyenruha, rohamsisak, burkolt zsidózás, kevésbé burkolt b…zás, és egy kis fajelmélet is.

1944. december 24-én bezárult Budapest körül a szovjet ostromgyűrű, 1945. január 14-e és 18-a között pedig a Budára visszavonuló németek fölrobbantották a Margit híd még megmaradt három budai pillérét – a pesti pillérek egy műszaki hiba miatt már 1944. november 4-én fölrobbantak; a szerencsétlenségnek több száz halálos áldozata volt, köztük a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Kabos Endre, akit zsidóként behívtak munkaszolgálatra, és az egységét szállító teherautó épp a Margit hídon közlekedett, amikor az fölrobbant – és az összes többi fővárosi hidat. Mindeközben a gyűrűn kívül ragadt német csapatok több – amúgy sikertelen – „mentőakciót” is megkíséreltek indítani. Ezeknek a hadműveleteknek nem a kimenekítés volt az igazi céljuk, sokkal inkább újabb csapatok bejuttatása Budapestre.

Végül a védők Adolf Hitler határozott parancsa ellenére is a kitörés mellett döntöttek, és február 11-én este megkezdődött az utolsó csata, melynek során a mintegy negyvenezer katonából alig több mint ötszáz fő jutott át a szovjet ostromgyűrűn. Körülbelül húszezer ember elesett, a maradék – részben sebesülten – fogságba esett, és ebből a fogságból a legtöbben soha nem is tértek vissza. A főváros február 13-án került teljesen szovjet irányítás alá.

Budapesten az akkor található közel negyvenezer épületből az ostromot követően ezerötszáz teljesen megsemmisült, majdnem tízezer pedig súlyosan sérült.

Az ostrom közben a nyilasok a főváros zsidósága ellen követtek el tömeggyilkosságokat. Budapest közel negyvenezer civil áldozatából majdnem tizenötezer volt zsidó, miközben arányuk a főváros lakosságának csak tizenöt százalékát tette ki.

A megemlékezést beharangozó cikkében a Budapest Beacon elsősorban azt szerette volna megtudni, ki és milyen apropóból kért szentmisét a székesfehérvári bazilikában. Megkeresésünkre a helyi plébános szűkszavúan, mit több, ellenségesen reagált. Szentmisét bárkinek az üdvéért lehet kérni, és egyébként is, senkinek a véleménye nem érdekel – nagyjából így lehet összefoglalni Horváth Imre szavait. Annyi azért kiderült: a budai kitöréskor elesett magyar katonákért ajánlották a misét. Mivel kizárólag a székesfehérvári megyéspüspök illetékes az ügyben, vele is megpróbáltuk fölvenni a kapcsolatot – sikertelenül.

Ilyen előjelekkel indultunk tehát neki a szombat délutáni eseménynek, melyet a „nemzeti érzelműek” legnagyobb elégedetlenségére a Facebook korábban törölt, de a szervezők nem adták föl, és újabb eseményt hoztak létre, amelyet azonban már nem „cenzúrázott” a közösségi portál. Közöttük az esemény plakátján eredetileg a Jobbik, fölszólalóként pedig Novák Előd alelnök is föltűnt, később azonban már sem a párt, sem az ő nevét nem találtuk a meghívón, Novák ugyanis lemondta a részvételt. „Meglepve láttam a programot” – nyilatkozta az Indexnek a politikus, aki feltehetően ezzel az SS-veteránra célzott. A különféle szélsőjobboldali rendezvényeken való részvételre vonatkozóan egyébként nincs „központi ajánlás”, mindenesetre a Jobbik vezetése és pártalapítványa a maga részéről csak az óbudai alapszervezet emléktúráját támogatja, a párt alelnöke is ezen az eseményen mond beszédet vasárnap.

A székesfehérvári rendezvény szervezői között a Jobbik tehát nem, ám az újnyilas párttal szövetséges Új Magyar Gárda (ÚMG) és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), valamint a Betyársereg, illetve más szélsőjobboldali szervezetek ott voltak. (…)

Tyirityán Zsolt tulajdonképpen ott folytatta, ahol Kónyi-Kiss abbahagyta: „hetvenegy éve esett el Budapest, és hetvenegy éve Európa és Magyarország a sötétség uralma alatt áll” — kezdte beszédét az erőszakszervezetek egykori tagjait a soraiban tudó, körülbelül kétszáz tagot számláló Betyársereg bevallottan náci vezetője. A kommunizmus, a kapitalizmus, a liberalizmus és a globalizmus szerinte a „létrontás” ereje. Ezek hozták létre a mai embert, akinek se faji, se nemzeti öntudata, és még a nemi identitásával sincs teljesen tisztában — b…zott egy jóízűt Tyirityán.

A szennymédia – ez lenne a Budapest Beacon is –, jajveszékelt, mikor kiderült, hogy a kitörés napján a „fény” is képviseltetni fogja magát a városban. Joggal tehetik föl a kérdést, mégis ki vagy mi a fény. A Betyársereg első embere gyorsan tisztába teszi a dolgokat: a fény Klaus Grotjahn, a vendég, az SS-veterán. Ő egy olyan értékrendet képvisel, amely újra létezni fog, és amely visszaadja majd a fehér ember büszkeségét – vizionálta Tyirityán. „Dicsőség a Waffen-SS-nek” — harsogta a mikrofonba, a közönség legnagyobb örömére. Ha azt hinnék, ennél már nem lehet nácibb egy beszéd, akkor tévednek, ugyanis a Betyársereg vezetője szerint Szálasi október 15-i hatalomátvétele a hungarizmus alapja. Enélkül a becsület napja sem létezne, hiszen a magyarok már rég letették volna a fegyvert a szovjetek – ahogyan ő mondja: „a sátán képviselői” – előtt. Tyirityán konklúziója: „dicsőség Szálasi Ferenc személyének is”.

Egy ilyen beszéd után nem is annyira meglepő, hogy a Betyársereg vezetője korábban az Indexnek azt nyilatkozta, miszerint büszkén vallja, hogy a cigányok kevesebbet érnek, mint az árja magyarok, Adolf Hitler népirtását pedig saját megfogalmazása szerint alternatív nézőpontból közelíti meg. (…)

Érdekes, de sem a gyülekezőnél, sem a vonulásnál, sem pedig a koszorúzásnál nem találkoztunk egyetlen rendőrrel sem, viszont több bemikrofonozott férfi követte kívülről a tömeget. Mint azt egy beszélgetésből elcsíptük: valószínűleg civilben biztosít a rendőrség – mondta valaki, mire a társa úgy reagált, hogy persze, hát közöttünk is vannak beépített zsaruk.

2016. február 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A 24. órában

A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >

Tovább

A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”

Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >

Tovább

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább