2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

drMáriás: Orbánt Sztálin és Kádár mellé tenni nem épp a hatalom kegyeit kereső gesztus

Fiatalkoromban Jugoszlávia pezsgő kultúrájú, izgalmas, viszonylag szabad világ volt. A háború óta azonban alig tudott felmutatni valamit a művészetben. Máig nem sikerült a gyűlölet szörnyét visszazárni a palackba. Ez intő példa lehet más országoknak, így Magyarországnak is. Hvg.hu:

Az underground művész azt mondja, nem a vásárlók ízléséének akar megfelelni politikusportréival, amelyek egyfajta celebbé tették, de a médianyilvánosságot fontosnak tartja, mert így tudja befolyásolni az emberek véleményét.

„Azért lettem drMáriás, mert így nem kell leírni a keresztnevemet” – ad magyarázatot művésznevére az Újvidéken, Máriás Bélaként született, 51 éves művész. Belgyógyász édesapja orvosnak szánta, ám a pályaválasztásban inkább a dzsesszzongoristaként indult, majd angoltanárként dolgozó édesanyjától kapott gének domináltak. Húszévesen alapította meg Tudósok nevű zenekarát, amelynek máig a frontembere. A belgrádi Zeneakadémia hallgatója volt: miután nem vették fel harsona szakra, a népzene és zenetörténet szakkal vigasztalódott. Sikeresen abszolvált, de a diplomáig nem jutott el, mert 1991-ben közbeszólt a behívó, amely elől Magyarországra menekült. Az első időkben angoltanításból élt, majd honlapokat szerkesztett. Első munkanapján a képviselői irodaházba vezényelte a nyelviskola: hat MDF-es képviselőt kellett tanítania az új világnyelvre. Részt vett az A38 Hajó kiötlésében, sokáig volt az ÉS kritikusa, számos könyve jelent meg. Leginkább a kiszolgáltatottság ihleti meg. Lipót című regénye az egykori elmegyógyintézet megszüntetését írta le a betegek szemszögéből, a Lomtalanítás pedig egy bontás előtti bérház lakóinak hattyúdala. Az utóbbi időben klasszikus festők modorában megfestett politikus- és celebportréiról ismert. Matolcsy György unortodox dalt énekel Rousseau műtermében című alkotását a Wall Street Journal is méltatta, és egy árverésen több mint kétmillió forintért kelt el.

Irodalmi tanulmányokat folytató feleségével még Újvidéken ismerkedett meg, ő ma egy multinacionális cégnél ügyvezetői asszisztens. Újlipótvárosban élnek. Lányuk operaénekesnek tanul, fiuk pedig jogásznak. Egyetlen káros szenvedélye a pipázás, szeret utazni, és egészségügyi okokból hetente a Széchenyi fürdő habjaiba merül. Kizárólag öltönyben jár.

Miért éppen Tudósok lett a zenekara neve?

A gyakorlati dadaizmus emlékével a lelkemben tértem vissza a nyolcvanas évek derekán a jugoszláv néphadseregben eltöltött 13 és fél hónapos szolgálatomból. Valami nagyon radikálisat akartam csinálni. Összehívtam hát Újvidék legfurcsább képzőművészeit, volt köztük olyan, aki fából akart űrhajót építeni. Amikor az ösztönös, kaotikus, megváltóan szabad zenélésünk után végignéztem magunkon, tudtam, hogy csak Tudósok lehet a neve a racionális megismerést ilyen radikálisan elutasító formációnak.

Sohasem akart valamit professzionálisan megtanulni?

A mesterségbeli tudás, perfekcionista ügyesség kiölheti az emberből a kíváncsiságot. Ha nem tudjuk, hogyan kell használni egy gépet vagy egy hangszert, amint elkezdünk vele játszani, felfedezni a magunk módján, az újabb és újabb izgalmakat és felismeréseket hozhat.

Bada Dada Tiborral együtt indult a pályájuk, miért szakított a tragikus sorsú művésszel?

A magyar underground történetének egyik legjelentősebb alkotója volt – mindaddig, amíg sikerült kordában tartania két súlyos betegségét, a paranoid skizofréniát és az alkoholizmust. Volt egy pont, amikor már nem tudtam követni, el kellett engednem. Olyan indulat volt benne velem és a világgal szemben is, hogy már ön- és közveszélyes volt.

Hogyan őrizte meg az underground szférában ritka józanságát, polgári létformáját?

Sem a pénz, sem a karrier vagy a társadalmi elvárások nem motiválnak. Kívülálló kisember szemszögéből akarom látni és láttatni a világot. Talán ez a minimalista létforma tartott meg az időnek.

Ennek némileg ellentmond, hogy politikusportréival egyfajta celeb lett, drágán kelnek el a képei, keresett terméket állít elő.

Nem festek másként attól, hogy megvásárolják egyik-másik képemet, nem akarok megfelelni a potenciális vásárlóim ízlésének. A médianyilvánosságot viszont fontosnak tartom, mert általa tudom kritikus képeimmel befolyásolni az emberek véleményét a politikáról, közéletről, a helyzetünkről. A kanonizált múzeumi struktúra pedig feltehetően épp ezért menekül ezektől a munkáktól.

Nem ijedne meg attól, ha nem így lenne? Vagy attól a ténytől, hogy az ábrázolt politikusok megvásárolják az ön által festett portréikat?

Csak pár esetben fordult elő, hogy a mű alanya megvásárolta a képet. Egyes gyűjtőket elriaszt a képek harsánysága és a kérdés, hogy vajon száz év múlva emlékszik-e majd még valaki Rákosi Mátyásra vagy Gyurcsány Ferencre. Szerintem ezek a képek akkor is jól meg tudják majd idézni annak a kornak a hangulatát, amelyben élünk.

György Péter szerint az ön képei nem a hatalomnak adnak fricskát, inkább a hatalomhoz dörgölődzik velük.

Ha kiszolgálnám a hatalmat, talán már Kossuth-díjam lenne. De egyetlen állami kitüntetésem sincs, hivatalos helyen alig állítok ki. Szerintem Orbán Viktort Sztálin és Kádár mellett ábrázolni, vagy szőke, kék szemű árjaként, nem épp a hatalom kegyeit kereső gesztus.

A Tudósok zenéje is kissé megváltozott, nem behódolás ez a közízlésnek?

Mi, underground zenészek továbbra is szoba-konyhában meghúzódó partizánok vagyunk. Innen próbáljuk felvenni a versenyt a több millió dollárért előállított giccsprodukciókkal. A hitelességünk és az őszinteségünk pótolja a hiányzó eszközöket, de be kell látni: a 20-30 évvel ezelőtti színvonalon készített dalok ma már nem működnek. Valóban kimunkáltabbak lettek a számaink, talán ennek köszönhetjük, hogy még vagyunk, sőt sokszor telt ház előtt játszunk, s nem tűntünk el, mint a legtöbb underground zenekar.

Vajon ki teszi ki a nappalijába a „Balázs Pali éppen aloe vera termékbemutatót tart Battonyán, amikor lelkét megérinti az ihlet fehér galambja, s dalra fakad” című alkotását?

Nem feltétlenül egy Balázs Pali-fan, inkább olyasvalaki, aki szereti Örkényt, Hrabalt, a groteszket, és fanyar mosollyal tekint mindarra, amiben itt Kelet-Európában létezünk.

Kínában volt már kiállítása. Kivitte a Maót Modigliani stílusában, fekvő női aktként ábrázoló művét is? Mennyire sikerül betörnie a nemzetközi művészeti piacra?

Kínába más stílusú képeket vittem, papírkivágatok formáiban emberi alakokat megjelenítő nagy, tájképszerű színes festményeket, amelyek jobban dekódolhatók számukra, így a pekingi biennálén is szerették. New Yorkban is volt nemrég egy jól sikerült kiállításom, aminek köszönhetően meghívtak egy rangos manhattani galériába, ám az általa képviselt művészek konkurenciát láttak bennem, összefogtak, és megakadályozták a kiállítást.

Hogy viselték a gyerekei az ön underground világát?

Olykor felsóhajtottak: „Miért nincs nekünk is normális apánk?”

Visszajár néha szűkebb pátriájába, a Vajdaságba?

Igen, és szomorúsággal tölt el, amit ott látok. Minket a háború üldözött el, a mai fiatalokat a megélhetési gondok. Fiatalkoromban Jugoszlávia pezsgő kultúrájú, izgalmas, viszonylag szabad világ volt. A háború óta azonban alig tudott felmutatni valamit a művészetben. Máig nem sikerült a gyűlölet szörnyét visszazárni a palackba. Ez intő példa lehet más országoknak, így Magyarországnak is.

 

2018. április 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább