Ma Zsófia, Szonja névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Már a kapuban
Ami pedig tizenegy magyar származású ukrán hadifogoly Magyarországra érkezését illeti, az egyértelműen Ukrajna-ellenes, az oroszokkal bűnszövetségben elkövetett provokáció, aminek a levét megint csak mi fogjuk meginni, távolabbi következményei pedig beláthatatlanok. Az én nemzedékem szülei vagy nagyszülei ilyenkor elmentek a boltba, nagyobb mennyiségű sót, cukrot meg effélét vásároltak, és a kert sarkában elásták. Tudtak valamit. Váncsa István (Élet és Irodalom):
A tizenegy magyar származású ukrán hadifogoly Magyarországra érkezése fölöttébb örvendetes, elsősorban azért, mert orosz fogságba esni és ott hosszabban időzni lehangoló élmény, legalábbis az apám által elmondottak szerint, ő pedig tudta, mit beszél. Evvel kapcsolatos emlékeit több mint nyolcvan évvel ezelőtt gyűjtögette ugyan, de gyanítható, hogy a világ azóta keveset vagy talán semmit se változott. Vagyis orosz fogságból elbocsáttatni nyilvánvalóan ma is az élet fényesebb pillanatai közé tartozik, az érző keblű hírfogyasztó tehát együtt örül a szabadulókkal, ez azonban nem akadálya annak, hogy tudata hátsó traktusában restellni való kérdések bukkanjanak elő, mint kertje mélyén a disznóparéj, a muhar vagy a libatop.
Mért van az, hogy Felcsút sötét ura emberi lények egy kis csoportja felé segítő kezet nyújtott, noha ez mifelénk teljességgel ellenjavallt. Magyarázatnak lennie kell, az ugyanis mindig van, csak néha titkolják. Groteszk módon még az olyan helyzetekben is, mint ez a mostani, amelyről minden józan gondolkodású embernek azonnal be kell látnia, hogy a szereplők erkölcsi kiválósága mindenfajta sanda megközelítést kizár. Kormányzó urunk fennkölt személyét ilyesfajta kontextusban említeni önmagában véve is a blaszfémia határát súroló gesztus, a szent életű Kirill pátriárkáról már nem is beszélve.
Ugyan őt nevezik dohánymetropolitának is, arra hivatkozván, hogy az egyház részére biztosított vámmentes dohányimport lehetőségével visszaélve saját bukszáját vastagítja, noha tudvalévő, hogy bevételének minden egyes kopejkája a szegények javára megy. Persze ettől még nem igazán világos, mért kell egy szent férfiúnak dohánybizniszben utaznia, de hát ez minden bizonnyal hittitok, s mint ilyen, nem a nyilvánosságra tartozik. Ahogy nyilvánvalóan az sem, hogy Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a kelleténél talán közelibb kapcsolatot ápolt az állambiztonsági szolgálattal, ámde a néhai Szovjetunióban az Úr angyalai is a KGB-nek dolgoztak, és ezt akkoriban senki jótét lélek nem kifogásolta, vagy ha mégis, akkor hamarosan jobb belátásra kellett térnie. Kirill pátriárka személyes vagyonát a Moscow News 2006-ban négymilliárd dollárra becsülte, evvel kapcsolatban néha megemlítik, hogy a szent férfiú 1969-ben szegénységi fogadalmat tett, és ezen a ponton némi ellentmondást vélnek felfedezni, holott annak nyilvánvalóan semmi alapja nincs. Erényeink halmazát egységében kell látnunk, a szegénység pandanja a mértékletes és takarékos életmód (temperantia), amely kitartóan gyakorolva szerény, ám szemmel látható gyarapodáshoz vezet, és így további jó cselekedetek végrehajtását teszi lehetővé. Kirill egyébként járt Kubában is, találkozott Fidel Castróval, aki őt fontos szövetségesként méltatta abban az öldöklő küzdelemben, melyet az amerikai imperializmus megdöntése céljából kell vívnia. Megjegyzendő, hogy az amerikai imperializmus változatlanul jó egészségnek örvend, vagyis a szent életű pátriárka ellenfél nélkül egy percre se marad. Első számú fegyvertársa pedig ki más is lehetne, mint kormányzó urunk, a nemzetközi osztályharc vitéz katonája, aki a finánctőke galaktikus birodalma (értsd a kilencvenkét éves Soros György) ellen csatázik fáradhatatlanul, lézerkardját most éppen a Twitteren villogtatva, és mi a hála? Csaknem negyedszázados tagságának jutalmaként ki akarják hajítani a NATO-ból, és ráadásul evvel a tippel épp egy lengyel tábornok hozakodik elő. Azon az alapon, hogy miniszterelnökünk nem műlovarnő, egy seggel ne akarjon megülni két lovat.
Mostanra az emberekből az illem és a jó ízlés utolsó morzsája is kiveszett.
Mások nem nagyívű, drámai gesztusra gondolnak, hanem arra, hogy Mária országát fokozatosan fogják kiutálni, ami egyébként már el is kezdődött, tehát a szalonképtelen, modortalan, viselkedni nem tudó vendég egyre közelebb kerül a kapuhoz, mígnem aztán egyszer csak azon kívül találja magát. Más kérdés, hogy maga a kiutálandó személy se igazán szeretne maradni, zsebeit már teletömködte, a trezornak a továbbiakban közelébe se eresztik, hiszen tudják, milyen. Inni jó ideje nem adnak neki, hovatovább pogácsát se kap, nemsokára az utcán fog vakaródzni a koldusok között, már amíg ők is ki nem utálják, látva, hogy nem igaz barátjuk, aminek mondja magát, hanem csak a kannás borukra ácsingózik. Mindazonáltal a tét nagynak tűnhet, nem fillérekről van szó, hanem első lépésként úgy háromezermilliárd forintról, amivel kormányzó urunk kedve szerint játszadozhatna, de meglehet, hogy belefáradt abba is. Háromezermilliárd forint elherdálása révén – változatlan forintárfolyamot feltételezve – három egymásra következő országgyűlési választást lehetne megnyerni, de lehet, hogy ő már ezt se akarja, ami nagyon is megérthető. Mindig ugyanaz a favágás. Az egyenlet másik megoldása úgy hangozna, hogy ő és cimborái uniós források nélkül is prímán ellesznek, a kamrában továbbra is sonkák és kolbászok fognak illatozni, a demizsonból a pálinka soha ki nem fogy, vagyis a szekér, ha nyikorogva is, de gördül tovább. Nagy Márton ismeretesmód be is konferálta, hogy uniós források nélküli életmódra kell átállnunk, vagyis gazdagok asztaláról a pór elé mostantól valamelyest kevesebb morzsa hull alá. Egyszer hopp, másszor kopp. Vagy mindig kopp, embere válogatja. Mindenesetre a Kárpátok bércei évek óta visszhangozzák, hogy Orbán kivezeti az országot Európából, a nép pedig már látja is a lelki szemeivel önmagát Verecke híres útján haladni a távoli, de oly varázslatos Türkmenisztán felé. Azaz a nép maga is úgy véli, hogy ő Európából gond nélkül kivezethető, őneki pedig per definitionem igaza van, már amennyiben a kormányzó urunk által hirdetett tanítások szelleméhez és betűjéhez szigorúan ragaszkodik. Persze ezek a tanítások gyakorta változnak, hetenként akár többször is, de hát a magyar ember lebírhatatlan ereje épp a külvilág szüntelen váltakozásához való rugalmas alkalmazkodásban keresendő. Amíg ez az erényünk fennen ragyog, addig a pokol kapui se vesznek erőt rajtunk, vagy ha mégis, az pech.
Ami pedig tizenegy magyar származású ukrán hadifogoly Magyarországra érkezését illeti, az egyértelműen Ukrajna-ellenes, az oroszokkal bűnszövetségben elkövetett provokáció, aminek a levét megint csak mi fogjuk meginni, távolabbi következményei pedig beláthatatlanok. Az én nemzedékem szülei vagy nagyszülei ilyenkor elmentek a boltba, nagyobb mennyiségű sót, cukrot meg effélét vásároltak, és a kert sarkában elásták.
Tudtak valamit.
Következő cikk: A Bástyát túl sokan hagyták el
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL
A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >
Szerbiai választások: csodára várva
A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >
Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >